- Terézváros polgármestere átmenetileg felfüggesztené a palackvisszaváltást.
- A budapesti palackgyűjtés sokak számára megélhetési forrássá vált, ami Soproni Tamás szerint mostanra komolyabb köztisztasági és biztonsági kérdéseket is felvet.
- Egyelőre csak kezdeményezésről van szó, a palackvisszaváltás felfüggesztéséről nem született kormányzati döntés.
Az 50 forintos visszaváltási díj alapjaiban változtatta meg az üres italcsomagolások megítélését – ami korábban szemét volt, ma már érték. A MOHU égisze alatt zajló visszaváltható palackok begyűjtési, feldolgozási és újrahasznosítási rendszerének hála az utcákon kevesebb az eldobott PET-palack, fémdoboz és üveg.
Csakhogy Budapesten szembetűnő jelenséggé vált a kukák melletti gyűjtögetők látványa. Az 50 forintos palackokért sokan vidékről is a fővárosba utaznak, a területek gyakorlatilag fel vannak osztva, a tapasztaltabbak jelentős összegben váltanak vissza üvegeket az automatáknál, ami olyan problémákat is felszínre hozott, amelyekre a rendszer bevezetésekor nem készültek fel – írta az ATV.
Bevételi forrás lett a palackgyűjtés
Az természetesen nem baj, ha valaki összeszedi az eldobott palackokat. Sokan már eleve a kukák mellé teszik azokat, hogy aki gyűjteni szeretne, könnyen elvihesse, és ne kelljen emiatt áttúrnia a szemetest. A probléma az, amikor a visszaváltható palackok után kutatva kiborítják vagy széthordják a hulladékot, esetleg megrongálják a hulladéktárolókat.
Az 50 forintos visszaváltási díj alapjaiban változtatta meg az üres italcsomagolások megítélését – ami korábban szemét volt, ma már érték (Forrás: Getty Images)
Terézvárosban az önkormányzat jelentős összegeket fordít a takarításra és a megrongált szemetesek pótlására, a probléma azonban nem csupán anyagi terhet jelent, a kialakult helyzet a lakók biztonságérzetére is kedvezőtlenül hat – számolt be róla Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a Házon kívül riportjában.
A palackgyűjtők között sok a rászoruló, akiknek megfelelő szociális segítségre lenne szükségük, ahelyett, hogy megélhetésük érdekében kukákból kelljen visszaváltható csomagolásokat összegyűjteniük, miközben a jelenség terheit a társasházak, a lakók és az önkormányzatok viselik.
„Félrevezető mindenkit egyetlen szóval »hajléktalannak« nevezni, akivel baj van az utcán. A kukákat feltúró ember lehet kisnyugdíjas, palackgyűjtő, rossz állapotban lévő mentális beteg, szerhasználó, lecsúszott munkás, embertelen matracszállón élő vendégmunkás vagy valóban fedél nélküli ember. A járókelő ebből sokszor csak annyit érzékel: rendetlenség van, félelem van, valami nagyon elromlott. És tényleg elromlott” – írta júliusban közösségi oldalán Soproni Tamás.
A visszaváltási rendszer bevezetése előtt évente mindössze egy-két köztéri szemetes rongálódott meg a kerületben, 2025-ben viszont havonta körülbelül tíz ilyen esetet tapasztalnak – számolt be róla a Telex. A helyi intézkedések – köztük a társasházi kukák kihelyezési idejének korlátozása és az éjszakai járőrözés – sem hoztak tartós megoldást.
Súlyos, megoldásra váró társadalmi problémák húzódnak a háttérben
A polgármester úgy véli, a budapesti közterületeken számos országos probléma következményei érzékelhetők, a pszichiátriai és addiktológiai ellátás hiányosságaitól a gyermekvédelem, a lakhatás és az elszegényedés gondjain át egészen a palackvisszaváltási rendszer kedvezőtlen mellékhatásaiig.
A növekvő takarítási költségekre és a lakók romló biztonságérzetére hivatkozva Soproni Tamás azt kérte a kormánytól, hogy 2027. január 1-jéig ideiglenesen függessze fel a visszaváltási rendszert, és az átmeneti időszakban dolgozzon ki egy átfogó, hosszabb távon is működő megoldást a szociális intézmények és a rendvédelmi szervek bevonásával.
Kapcsolódó: A lakhatási válság és az elszegényedés mögött mindig személyes történetek állnak
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!