- Az Odüsszeia az év legnagyobb filmsikere lett, de sokan vitatják, mennyire hű Homérosz művéhez.
- Az a műfordító is bírálta a filmet, akinek munkáját Nolan korábban inspirációként emlegette.
- Mit veszít és mit nyer a történet, ha a mítosz helyét lélektani dráma veszi át?
Christopher Nolan legújabb filmje, az Odüsszeia a nyár legnagyobb mozisikere lett. A gigaprodukció világszerte már több mint 1,1 milliárd dolláros bevételt termelt, Magyarországon pedig a Box Office Mojo adatai szerint eddig egészen elképesztő, több mint 2,6 millió dollárnak megfelelő (forintban több mint nyolcszázmilliós) jegybevételt hozott.
A monumentális alkotás ugyan Homérosz közel háromezer éves eposzából merít, mégsem egyszerű könyvadaptáció. Nolan saját értelmezésében meséli újra Odüsszeusz hazatérésének történetét, és ezzel heves vitákat váltott ki.
Különösen érdekes, hogy a film egyik legélesebb kritikusa épp az az Emily Wilson lett, aki a mű egyik legismertebb modern angol fordítását készítette, és akinek munkáját a rendező korábban inspirációként említette. A film iránti heves érdeklődést az is jól jelzi, hogy a műfordító kritikáival kapcsolatban Joyce Carol Oates is megszólalt.
A film és az eredeti eposz közti különbségeket több filmes és egyéb fórum összeszedte, mások azt gyűjtötték össze, mi az, amiben megkérdőjelezhetetlen a hűség.
Ezek az Odüsszeia film és az eposz közötti különbségek
1. Az istenek háttérbe szorulnak
Homérosznál az istenek minden esemény mögött ott állnak; Poszeidón haragja, Athéné támogatása vagy Zeusz döntései alapvetően alakítják a halandók sorsát. Nolan azonban tudatosan egy emberközpontú történetet akart elmesélni.
Ennek eredménye például, hogy bár Athéné megjelenik a filmben Zendaya alakításában, a többi istenség inkább természeti erők formájában van jelen. A tengeri viharok, a kiszámíthatatlan hullámzás vagy a végzetes véletlenek mind az istenek beavatkozására utalnak, de a néző ritkán látja őket konkrét szereplőként.
Így az Odüsszeia nem mitológiai fantasy formájában, inkább emberi drámaként kel életre és a túlélésről, a bűntudatról és a hazatérés vágyáról szól.
2. A trójai faló nagyobb szerepet kapott
A film egyik legemlékezetesebb motívuma a trójai faló. Nolan már a nyitányban hangsúlyos helyet ad ennek a legendás hadicselnek, később pedig részletesen bemutatja, hogyan sikerült a görögöknek bejutniuk Trója falai mögé.
Érdekesség, hogy a közismert történet valójában csak szőrmentén szerepel Homérosz Odüsszeiájában. A faló legendájának legismertebb változata inkább Vergilius később született Aeneiséből vált ismertté. Nolan mégis erre építi fel hőse múltját, hiszen Odüsszeusz egész későbbi kálváriája összefügg a győzelem során alkalmazott ravaszsággal.
3. Kirké teljesen más karakter lett
A film egyik legnagyobb alakítását Samantha Morton nyújtja Kirké szerepében. A varázslónő Homérosznál egyszerre veszélyes csábító és segítőtárs. Miután disznóvá változtatja a hajósokat, végül szerelmes lesz Odüsszeuszba, és hosszú időre vendégül látja őt.
Nolan verziójában azonban Kirké jóval keményebb és fenyegetőbb figura.
Nem romantikus nőalakként jelenik meg, inkább olyasvalakiként, aki saját túlélése érdekében bármit hajlandó megtenni. A karakternek ez a modern olvasata sokkal inkább a független, önmagáért kiálló nő képét hangsúlyozza.
Homérosz Odüsszeiáját a világ minden pontján ismerik (Forrás: Getty Images)
4. Kevesebb hangsúlyt kapnak a fantasztikus elemek
Homérosznál egymást követik a természetfeletti események és küklopszok, boszorkányok, tengeri szörnyek és isteni csodák nehezítik Odüsszeusz útját. Ezek a jelenetek az eposz leglátványosabb részei közé tartoznak.
A film több ilyen eseményt földhözragadtabb módon ábrázol. Sok jelenet nyitva hagyja a kérdést, hogy valóban természetfeletti erőkről van-e szó, vagy csupán a szereplők félelmei és hiedelmei torzítják a valóságot. Ez a megközelítés realisztikusabb hangulatot teremt.
5. Odüsszeusz belső vívódása erősebb
Az eposz Odüsszeuszt elsősorban ravasz és leleményes hősként mutatja be, aki mindig képes kiutat találni a legnehezebb helyzetekből is. A film azonban nagyobb hangsúlyt helyez a karakter lelki terheire.
A háború emlékei, az elvesztett társak és a hosszú bolyongás során meghozott döntések mind nyomot hagynak rajta. Emiatt a főhős kevésbé szuperhősnek, inkább esendő embernek tűnik, akinek nemcsak a tengerekkel, hanem saját múltjával is meg kell küzdenie.
6. A szirének és az emberevők másképp festenek
A klasszikus történetben az emberevő laisztrügonok óriások, akik sziklákat hajítanak a görög hajókra és lemészárolják a legénységet. Nolan filmjében ehelyett páncélozott, harcos kinézetű alakokat látunk, akik sokkal inkább katonai fenyegetésként jelennek meg.
Hasonló változtatás érte a sziréneket is. Az ókori ábrázolások gyakran madártestű nőkként mutatják őket, a modern popkultúra pedig sellőszerű lényekként kedveli őket. Nolan egyik irányzatot sem követi maradéktalanul. A lények szinte alig láthatók, inkább titokzatos létformaként lebegnek a háttérben.
Ami változatlanul maradt
Van azonban pár olyan szempont is, aminek kapcsán a legelkötelezettebb Odüsszeia–rajongók is nehezen találnának kifogás. A főszereplők karakterének lényege például a filmben is változatlan maradt. Odüsszeusz továbbra is leleményességével tűnik ki, Pénelopé a hűséget és kitartást jelképezi, Télemakhosz pedig a felnőtté válás útját járja végig.
Emellett a történet központjában ugyanúgy a hosszú, veszélyekkel teli hazatérés áll, ráadásul a bronzkori görög világot is sikerül megidézni a látványvilággal. A hozzáértők erényként emelik ki továbbá, hogy a harcok nem látványos akciójelenetek, hanem valódi vér, veríték, könny összecsapások.
Fontos, hogy Ithaka a filmben is végig Odüsszeusz legfontosabb motivációja. Bár a feldolgozás több ponton modernizálja Homérosz történetét, annak legfontosabb témája, az otthon és a család utáni vágy, változatlan formában jelenik meg.
Imádjuk így is-úgy is
Akár soknak, akár csak a szükséges mértékűnek látjuk a változtatásokat, az biztos, hogy a film kritikai fogadtatása rendkívül pozitív. A legjobb megközelítés talán az, hogy Nolan nem irodalomtörténeti rekonstrukciót készített, hanem modern filmeposzt írt. Egyszerre tiszteleg egy ókori mestermű előtt, miközben a 21. századi közönség számára is érthető és átélhető történetet kínál.
Kapcsolódó: Fiala Borcsa szerint az Odüsszeia–film nőkről alkotott képe is eltér Homéroszétól
Kiemelt kép: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!