A férjem szeme barna, az enyém zöld. Nagyon szerettem volna, hogy legalább egy gyerekünk vigye tovább a világos szemet, és háromból a középsőnél sikerül is úgy keverni a géneket, hogy kék lett a szeme. Persze, két nagypapája szintén vakító kék szemekkel büszkélkedhet, tehát lehet, hogy igazából nekik, és nem is nekem köszönhető ez az ajándék.
Sokáig úgy tanultuk az iskolában, hogy a barna szem öröklődése erősebb, mint a kéké, vagyis a szülők szemszínéből nagyjából meg lehet jósolni, milyen szemű lesz a gyerekük, én is így gondolkoztam. A genetikai kutatások azonban az elmúlt években bebizonyították, hogy a valóság ennél jóval összetettebb. A szemszín öröklődését ugyanis nem egyetlen gén, hanem számos genetikai tényező alakítja, ezért a családon belül is előfordulhatnak meglepő kombinációk – írja a marieclaire.hu.
Nem egyetlen gén dönti el a szemszínt
A szem színét elsősorban a szivárványhártyában található melanin mennyisége határozza meg. Minél több van ebből a festékanyagból, annál sötétebbnek látszik a szem. A barna szem tehát magas melanintartalommal jár, míg a kék vagy a szürke szem esetében sokkal kevesebb pigment található az íriszben.
A zöld és a mogyoróbarna szem a melanin mennyiségének és a fény szóródásának különleges kombinációjából alakul ki.
A kutatók ma már legalább 16 olyan gént ismernek, amelyek szerepet játszanak a szemszín kialakulásában. Közülük a legismertebb a HERC2 és az OCA2, de ezek sem önmagukban határozzák meg, milyen színű lesz valakinek a szeme.
Okozhat meglepetést a családban
A bonyolult genetikai háttér miatt előfordulhat, hogy egy gyermek szemszíne első pillantásra nem hasonlít egyik szülőére sem. A nagyszülőktől vagy akár még korábbi generációktól örökölt génváltozatok is szerepet kaphatnak, ezért testvérek között is jelentős különbség lehet a szemszínben. A régi szabály – miszerint két barna szemű szülőnek biztosan barna szemű gyermeke születik – ma már túlzott leegyszerűsítésnek számít.
Ki tudja, kitől mit öröklünk! (Fotó: Canva)
Az őseink mind barna szeműek?
A genetikai vizsgálatok szerint az emberiség ősei nagy valószínűséggel barna szeműek voltak. A kutatók úgy vélik, hogy a kék szem egy genetikai változás következtében jelent meg körülbelül 6–10 ezer évvel ezelőtt, valószínűleg a Fekete-tenger térségében vagy Délkelet-Európában. Ez a mutáció idővel tovább öröklődött, ezért a ma élő kék szemű emberek ugyanahhoz az ősi genetikai változathoz köthetők – ez azonban nem jelenti azt, hogy rokonok lennének.
A szemszín a származásról is árulkodhat
Bár önmagában a szemszínből nem lehet pontosan megállapítani valakinek az eredetét, bizonyos szemszínek egyes földrajzi régiókban jóval gyakoribbak:
- A barna szem világszerte messze a legelterjedtebb, az emberek mintegy 70–80 százalékának ilyen a szeme.
- A kék szem elsősorban Észak- és Északkelet-Európában fordul elő nagyobb arányban.
- A zöld szem a világ egyik legritkább szemszíne, az emberek körülbelül 2 százalékára jellemző, és különösen gyakori Írországban, Skóciában és Walesben. (Ezt örömmel hallom zöldszeműként.)
Sok európai származású kisbaba világos vagy kékes szemmel születik, ám ez még korántsem végleges. Az első hónapokban, sőt akár két-három éves korig is fokozatosan nőhet a melanin mennyisége, ezért a szem színe barnábbá, zöldesebbé vagy mogyoróbarnává válhat. Emiatt az újszülöttkori szemszín még nem feltétlenül árulja el, milyen lesz felnőttként.
Két különböző színű szem? Ez is létezik
Ritkán előfordul az úgynevezett heterokrómia, amikor valakinek a két szeme eltérő színű, vagy akár ugyanazon a szemen belül is különböző árnyalatok jelennek meg. Ez legtöbbször veleszületett és ártalmatlan sajátosság, de ritka esetekben sérülés vagy egyes szembetegségek következménye is lehet, ezért hirtelen kialakuló elszíneződés esetén szemészeti vizsgálat javasolt.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!