Hetek óta másról sincs szó, csak az El Niñóról. (Hogy mi ez, és miért van tőle ennyire meleg, arról itt írtunk nemrég.) Franciaországban 40 fok felett jár a hőmérséklet, egész Európa izzik, hozzánk pedig a hétvégén érkezik meg igazán ez az iszonytató hőhullám. Na, nem mintha eddig fáztunk volna. A szerencsésebbek légkondi mellett hűsölnek, a még szerencsésebbek egy klímás nyaralóban, valamilyen vízparton. A többieknek viszont el kell viselniük ezt az egészet.
Segíthet a havas videó, ha elviselhetetlen a kánikula?
Én személy szerint – környezetem szerint legalábbis – hírhedten rosszul viselem a kánikulát, ezért fel is vagyok vértezve mindenféle praktikával. Indulás előtt mentolos krémet kenek a nyakamra, a könyök- és térdhajlatomra (időjárástól függően akár az egész lábamra is), van egy jégzselé a mélyhűtőben, amit a tömegközlekedési eszközökön utazva szorongatok, és persze vizes arcpermet is lapul a táskámban. Legyező nélkül pedig egy tapodtat sem.
Ez is érdekelhet: Nem tudsz aludni a hőségben? Egy sürgősségi orvos mutatja a megoldást
Bármennyire is felkészült azonban az ember, van az a pont, amikor már semmi nem segít, és még a jégzselé is kiolvadt. Ilyenkor jönnek a kétségbeesett megoldások. Még pár éve kezdtem el azzal kísérletezgetni, hogy a hőgutát kompenzálandó síelős videókat nézek zötykölődés közben. Nem azt mondom, hogy nagyon sokat segít, de mintha történne ilyenkor valami, és hirtelen nem érzem annyira elviselhetetlennek a hőséget. Úgy gondoltam, ideje utánanézni, mégis mi történhet ilyenkor az agyamban – és közkinccsé tenni, ha tényleg van értelme a dolognak.
Mi történik az agyunkban, amikor hideg tájakat nézünk?
Ha hiszed, ha nem valóban vannak tudományos bizonyítékok arra, hogy nem csak képzelődök ilyenkor. Vagyis pont arra, hogy de. Hiszen a havas, jeges képek vagy videók látványa nem csökkenti ténylegesen a testhőmérsékletet, ellenben csökkenthetik a szubjektív hőérzetet, vagyis kevésbé érzed elviselhetetlennek a meleget. De miért segít ez rajtad?

Ez a behavazott washingtoni utcakép sokat segíthet a kánikulában (Forrás: Getty Images)
A Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent kutatás szerint a vizuális környezet jelentősen befolyásolja, hogy mennyire érezzük kellemesnek vagy elviselhetetlennek az időjárást. A cikkben taglalt kutatás résztvevői ugyanabban a hőmérsékletben tartózkodtak, mégis másként ítélték meg a környezetet attól függően, milyen tájképeket láttak. Azok, akik vízfelületeket, a hűvös színekkel dominált tájakat és a természetes környezet képeit látták, komfortosabban érezték magukat.
Magyarán ha a hőségben
- havas hegyeket,
- gleccserekről készült videókat nézel,
- sarkvidéki dokumentumfilmet kapcsolsz be,
- jeges vízeséseket vagy hóviharokat nézel,
akkor az agyad egy része ezeket a vizuális ingereket a hideg fogalmához kapcsolja, és emiatt átmenetileg enyhébbnek érezheted a meleget, még akkor is, ha a hőmérséklet nem változik. Ezt a jelenséget a szakirodalom a termikus észlelés (thermal perception) és a keresztmodális érzékelés (cross-modal perception) körébe sorolja.
A hőérzet és a látás szorosabban összefügg, mint gondolnánk
Más kutatások is kimutatják egyébként, hogy a hőérzet és a látás között szoros kapcsolat van. Egy 2023-ban publikált tudományos áttekintés szerint a termikus és vizuális érzékelés nem külön rendszerekben működik. Az emberi agy folyamatosan összehangolja ugyanis a különböző érzékszervekből érkező információkat. Ez azt jelenti, hogy egy hideget sugalló látvány – például hó, jég, gleccserek vagy hideg színek – módosíthatja azt, hogyan érzékeljük ugyanazt a hőmérsékletet. A kutatók ezt szenzoros kompenzációnak nevezik.
A Ben-Gurion Egyetem kutatói is arra voltak kíváncsiak, hogy a hideg látványa képes-e hatni az agy működésére akkor is, ha valójában nincs hideg. A kísérlet résztvevői különböző figyelmet és koncentrációt igénylő feladatokat oldottak meg, miközben hol havas, téli tájakat, hol semleges vagy meleg hangulatú képeket néztek. Az eredmények meglepőek voltak: azok, akik a hideget idéző képeket látták, jobban tudtak összpontosítani, és hatékonyabban végezték el a feladatokat, mint azok, akik nem találkoztak ilyen vizuális ingerekkel.
Pedig a szobában végig ugyanakkora volt a hőmérséklet. A kutatók szerint mindez arra utal, hogy az agyunk nemcsak a tényleges környezetünkre reagál, hanem arra is, amit látunk és aminek a hangulatát érzékeljük.
Magyarán működik a trükköm: egy havas hegycsúcs vagy egy hófödte táj látványa képes lehet hideg üzemmódba kapcsolni bizonyos agyi folyamatokat, még akkor is, ha közben odakint tombol a kánikula. Ha már minden más trükköt kipróbáltál, ez legalább ingyen van. Szívesen. :)