- Egy különleges gomba nemcsak túléli a sugárzást, hanem különleges védekező képessége lett.
- A kutatók szerint a melanin nevű pigment kulcsszerepet játszhat az új felfedezésben.
- Ez a gomba a radioaktív sugárzás ellenére – vagy éppen általa? – igazi túlélő lett.
Izgalmas felfedezés a már-már varázsigeként hangzó Cladosporium sphaerospermum nevű fekete gomba. Ez a szerénynek tűnő élőlény ugyanis nem csak túlél a magas radioaktív sugárzásban. Bár az élőlények nagyját kiírtja, megbetegíti, megnyomorítja a radioaktív sugárzás, most kiderült, hogy az evolúciónak hála, van olyan élőlény a bolygón, amit még a sugárzás sem tud elpusztítani, sőt továbbfejleszti.
Csernobili sugárzás? Jöhet!
Elsőre szinte sci-finek hangzik, mégis komolyan vizsgálják ezt a rejtelmes élőlényt: a tudósok szerint egy gomba sötét pigmentje, a melanin képes lehet az ionizáló sugárzás energiáját hasznosítani. Ez a folyamat a feltételezések szerint hasonlíthat a növények fotoszintéziséhez,
a gomba esetében nem fény, hanem sugárzás az energiaforrás.
Ezt az elméletet radioszintézisnek nevezik. Bár izgalmas, egyelőre nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Ennek ellenére a megfigyelések egyre inkább azt mutatják, hogy a Cladosporium sphaerospermum gomba viselkedése valóban eltér a megszokottól.
A történet még az 1990-es évek végén vette kezdetét, amikor Nelli Zhdanova és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia mikrobiológusaiból álló kutatócsoportja a csernobili atomkatasztrófa után a tilalmi zónában végzett terepvizsgálatokat. Arra keresték a választ, hogy egyáltalán létezik-e élet a sérült reaktort körülvevő, erősen szennyezett területen.
Ami azonban ezután következett, minden várakozásukat felülmúlta: a kutatók egy teljes gombaközösséget találtak, és összesen 37 különböző fajt azonosítottak. Ráadásul ezek az élőlények szinte kivétel nélkül sötét, gyakran fekete színűek voltak, ami a magas melanin tartalmukra utal.
Ekaterina Dadachova radiofarmakológus és Arturo Casadevall immunológus – akik az amerikai Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatói – egy szakértői csapat élén vizsgálták a jelenséget. Eredményeik szerint a Cladosporium sphaerospermum meglepő módon nem szenved károsodást az ionizáló sugárzás hatására, ellentétben a legtöbb élőlénnyel.
2008-as kutatásukban Dadachova és Casadevall vetették fel először, hogy létezhet egy, a fotoszintézishez hasonló működésű biológiai folyamat.
Elhagyatott csernobili vidámpark: még mindig mérhető az erős sugárzás (Fotó: Canva) (Forrás: Canva)
Nemhogy túléli a gomba, még fejlődik is
A kutatások során kiderült, hogy míg az ionizáló sugárzás az emberi sejtekre nézve kifejezetten káros, addig ez a gomba láthatóan jól érzi magát benne. Sőt, bizonyos kísérletekben gyorsabb növekedést mutatott sugárzás jelenlétében.
Kapcsolódó: Védetté váltak a rákkal szemben a csernobili farkasok
Ráadásul egy 2022-es űrkísérlet során – amikor a gombát a Nemzetközi Űrállomás külső részére helyezték – az is kiderült, hogy képes lehet részben elnyelni a sugárzást. Ez pedig egészen új lehetőségeket vet fel, például az űrutazás területén.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a tudomány jelenleg még nem tudja pontosan, mi zajlik a háttérben. A radioszintézis folyamata nem bizonyított, és az sem világos, hogy a gomba valóban energiát nyer-e a sugárzásból, vagy csupán egy különleges túlélési mechanizmusról van szó.
A csernobili zónában még ma is mérhető a sugárzás, ahol különleges életformák jelentek meg.
Mindeközben más hasonló gombák nem mutatnak ilyen viselkedést, ami arra utal, hogy ez egy rendkívül speciális alkalmazkodás lehet, amit érdemes tovább vizsgálni.
Habár a csernobili katasztrófa az emberiség egyik legsúlyosabb nukleáris balesete volt, a természet ismét bebizonyította: elképesztő módon képes alkalmazkodni. És bár még rengeteg a megválaszolatlan kérdés, egy dolog biztos: ez a fekete gomba olyan titkot rejthet, amely akár a jövő technológiáira is hatással lehet.
A Cladosporium sphaerospermum nevű fekete gombát itt tudod megnézni.
Ez is érdekelhet: Sem állat, sem növény – 8 méter magas, titokzatos életformát találtak a kutatók
Kiemelt kép: Canva
