• Miért nehezebb türelmesnek lenni azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk?
• Hogyan torzítja önképünk saját viselkedésünk megítélését?
• Így mérhető a kedvesség. 

A legtöbb ember önképének fontos része, hogy jó embernek tartja magát és a pozitív énkép fenntartására irányuló motiváció szinte univerzális. Ennek része az is, hogy kedvesnek gondoljuk magunkat. Sokan úgy vélik, a kedvesség abban mérhető, hogyan viselkedünk idegenekkel. Udvariasak vagyunk-e a boltban, segítünk-e egy turistának eligazodni, megsimogatjuk-e a kedvesen hozzánk dörgölőző kutyát a parkban.

A pszichológia megközelítése szerint ugyanakkor a valódi mérce nem ez. Sokkal inkább az, hogyan bánunk azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk.

A közelség pszichológiája

A közeli kapcsolatok – párkapcsolatok, családi viszonyok, régi barátságok – érzelmileg jóval intenzívebbek, mint a felszínes interakciók. A közeli kapcsolatokban aktiválódnak ugyanis a legkorábbi mintázataink: hiányaink, az elutasítástól való félelem és a sérülékenység. 

Ezekben a kapcsolatainkban nem csupán a jelenlegi helyzetre reagálunk, hanem múltbeli tapasztalatokra is. Egy kritika vagy egy félreérthető mondat könnyen aktiválhat régi sérelmeket. Ez az oka annak, hogy éppen azokkal nehezebb türelmesnek és megértőnek lenni, akik a legfontosabbak számunkra.

Idegenekkel könnyebb

Idegenekkel vagy felszínes ismerősökkel való interakció során kisebb az érzelmi tét. Ezek a kapcsolatok kevésbé birizgálják az önértékelést, a kötődési mintázatokat vagy a mélyebb identitásrétegeket. A társas viselkedést vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy az emberek erősen motiváltak a pozitív benyomáskeltésre. Az idegenek előtti udvariasság így részben önszabályozási stratégia. A célunk, hogy társadalmilag kívánatos képet mutassunk magunkról.

A közeli kapcsolatokban viszont csökken a maszkolás, ami együtt járhat a nagyobb impulzivitással és a kevésbé kontrollált reakciókkal.

kedvesség teszt Getty Images

Nyomkodni a gombokat

A klinikai és párkapcsolati pszichológiában gyakran használják a trigger kifejezést olyan helyzetekre, amelyek erős érzelmi reakciót váltanak ki. A közeli személyek pontosan ismerik a történetünket, gyenge pontjainkat, érzékenységeinket. Nem feltétlenül szándékosan, de könnyebben érintik ezeket a területeket. Nyomogatják gombjainkat.

A közeli személyekkel való konfliktusok jelentős része valójában kötődési félelmekből fakad. Ezek az érzések nem jelennek meg egy futó interakcióban, de nagyon is jelen vannak egy hosszú távú kapcsolatban.

Érzelmi önszabályozás

A kedvesség tehát nem csupán személyiségjegy, hanem viselkedéses döntés is. Az önszabályozási képességek kulcsszerepet játszanak abban, hogy képesek vagyunk-e késleltetni impulzív reakcióinkat.

Közeli kapcsolatokban nagyobb az érzelmi terhelés, így több önszabályozásra van szükség. Ha valaki idegenekkel udvarias, de rendszeresen leértékelő vagy bántó a családtagjaival, az a pszichológiai kutatások alapján inkább az érzelmi kontroll szelektív működésére utal, nem pedig stabil, belsővé vált kedvességre.

A kérdés tehát nem az, hogy tudunk-e udvariasak lenni, amikor figyelnek ránk. Hanem hogy képesek vagyunk-e türelmesek, tiszteletteljesek és együttérzőek maradni akkor is, amikor érzelmileg érintettek vagyunk. Jól bánunk azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk, akkor is, amikor nehéz? 

Kapcsolódó: Tudtad, hogy a kedvességnek már mozgalma is van? 

Kiemelt kép: Getty Images