• A bojler az egyik legrégebben használt vízmelegítő berendezés. 
• A legtöbb háztartásban évekig változatlan beállításokkal működik.
• A hőfok finomhangolása pénzt és idegeskedést takaríthat meg. 

Sok háztartásban bojler adja a meleg vizet fürdéshez és/vagy mosogatáshoz. Ez a készülék hálózati vizet tart meg, melegít fel és tart melegen. A legtöbben évekig ugyanazon a gyári beállításon működtetjük, pedig ez nem mindig ideális és a nem jól beállított hőfok problémákat okozhat, ráadásul jelentősen megdobja a költségeket is.

Ha a hőmérséklet túl alacsony, fennáll a baktériumok elszaporodásának kockázata és a víz nem melegszik fel kellően. Ha viszont túl magasra állítjuk, felesleges energiafogyasztás, gyorsabb alkatrészkopás és égési sérülésveszély jelentkezhet. Jó lenne tudni, mi az az optimális beállítás, ami egyszerre biztonságos és gazdaságos.

Az ideális bojlerhőmérséklet

Szakértők szerint a bojler (azaz a bojlerben tárolt víz) optimális hőmérséklete körülbelül 49°C. Ez a hőfok elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a veszélyes baktériumok, például a legionella elszaporodását, ugyanakkor nem terheli túl a fűtőszálakat, és nem növeli indokolatlanul az áramfogyasztást sem.

Sokan abban a hiszemben állítanak be magasabb hőfokot, hogy a bojler majd gyorsabban vagy jobban melegít, valójában azonban ez csak a készülék élettartamát rövidíti le, miközben jelentősen növeli a havi kiadásokat. A 54°C fölé emelt hőmérséklet már számottevően növeli az energiafogyasztást.

Ilyenkor a készülék gyakrabban kapcsol be, és a víz túlhevítése miatt a belső alkatrészek, például a szelepek és tömítések is gyorsabban kopnak.

Egy 48-50 fokra fűtött bojler pont elég meleg vizet ad (Fotó: Getty Images)

Ráadásul a túl forró víz égési sérülések veszélyével jár, ami különösen gyermekek és idősek esetében jelent komoly kockázatot. A túl magas hőfok tehát egyszerre jár költséges üzemeltetéssel és biztonsági kockázattal.

Sokan gondolják azt is, hogy a hőmérséklet 46°C-ra csökkentése takarékos megoldás lehet, ám a túl alacsony beállítás éppen ellentétes hatást vált ki. A baktériumok alacsony hőfokon gyorsabban szaporodnak, főként nagyobb tartály esetén, ahol a víz kevésbé frissül.

Emellett intenzívebb iszap- és vízkőképződés indulhat meg a tartály alján, ami idővel a bojler teljesítményének romlásához és megint csak magasabb számlához vezethet. 

Innen halljuk, ha baj van

A beállítással kapcsolatos problémák egyik legjellemzőbb jele a tartályból érkező zaj, zúgás, dobolás vagy a sokak által csak pattogásként érzékelt hanghatás, amely arra utal, hogy a fűtőszál alatt vízkőréteg alakult ki. Ez a réteg akadályozza a hatékony hőátadást, így a készülék lassabban melegíti a vizet és több energiát fogyaszt.

A szakértők szerint ennek megelőzésére a bojlert évente egyszer érdemes leereszteni és átöblíteni, mert ezzel eltávolíthatók a lerakódások, és közben a termosztát működése is ellenőrizhető. Ez a karbantartási lépés jelentősen hozzájárul a készülék hosszabb élettartamához.

Hogyan növelhető a bojler élettartama?

A megfelelő hőmérséklet beállítása fontos, de önmagában nem elegendő a készülék hosszú távú működésének biztosításához. A rendszeres karbantartás nélkülözhetetlen.

A tartály évenként egyszeri átöblítése eltávolítja a vízkövet és az iszapot, ami jelentősen javítja a hatékonyságot és csökkenti a meghibásodás esélyét. Emellett 3–5 évente ajánlott ellenőrizni és szükség esetén kicserélni a magnézium-anódot, amely a korrózió ellen védi a bojlert.

Mivel az anód feladata, hogy magához vonzza a korróziót, cseréje jóval olcsóbb, mint egy új bojler beszerzése. A rendszeres termosztátellenőrzés pedig segít megelőzni a túlmelegedést és az ezzel járó meghibásodásokat.

Kapcsolódó: Ezért káros, ha zuhanyozás közben pisilünk

Kiemelt kép: Getty Images