Tényleg a második gyerek borítja fel a családi békét, vagy csak egy makacs sztereotípiáról van szó? Új kutatások és klasszikus pszichológiai megfigyelések együtt árnyalják a „szendvicsgyerekekről” alkotott képet.

• Miért pont a második gyerek kerül gyakran a „problémás” szerepbe?
• Egy nagyszabású kutatás meglepően következetes eredményeket mutatott be.
• Mit mond a pszichológia az első, a középső és a legkisebb gyerekről?

Általánosan elfogadott nézet, hogy a család legproblémásabb tagja gyakran nem az elsőszülött vagy a legkisebb, hanem a kettő közé szorult „szendvicsgyerek”. Sok szülő tapasztalja úgy, hogy a második csemete lázadóbb, impulzívabb, nehezebben kezelhető. A pszichológia régóta foglalkozik a születési sorrend hatásaival, de sokáig inkább megfigyelésekre és elméletekre támaszkodott. Az utóbbi években azonban olyan nagymintás kutatások jelentek meg, amelyek számszerű adatokkal is alátámasztják: a családi dinamika és a figyelemmegosztás valóban számít.

Új kutatás a másodszülöttekről

A témában átfogó vizsgálatot végzett a National Bureau of Economic Research, Joseph Doyle, az MIT közgazdász professzora vezetésével. A kutatás Dániában és az Egyesült Államokban, Floridában zajlott, vagyis két, kulturálisan és oktatási rendszerében is nagyon eltérő környezetben. Az eredmények mégis meglepően hasonlóak voltak.

A kutatók azt találták, hogy a másodszülött fiúk 20–40 százalékkal nagyobb eséllyel mutattak fegyelmezési problémákat, mint az elsőszülött testvéreik. Floridában 29 százalékkal volt több körükben az iskolai felfüggesztések száma, Dániában pedig a másodszülött fiúk körében 40 százalékkal nőtt a kockázata annak, hogy börtönbüntetést kapnak 21 éves koruk előtt.

Kapcsolódó: Mit hoznak szóba leggyakrabban a legidősebb testvérek a terápiában?

Fontos részlet, hogy a kutatás azonos családon belüli testvéreket hasonlított össze, így kizárható volt az olyan külső tényezők hatása, mint az anyagi helyzet, az iskola minősége vagy az egészségügyi ellátás. „Nem az számít, hol nő fel a gyerek, hanem az, mikor születik a családban” – derül ki az elemzésből.

Mi állhat a háttérben?

A kutatók számos lehetséges okot megvizsgáltak, de a legtöbbet kizárták. A másodszülöttek például jellemzően egészségesebbek voltak születéskor, és nem jártak rosszabb iskolákba. Amiben markáns különbséget találtak, az a szülői figyelem volt. 

Az elsőszülöttek jellemzően több egyéni odafigyelést kapnak, különösen kisebb korukban. Amikor megszületik a második gyerek, a figyelem megoszlik, de érdekes módon az elsőszülött gyakran továbbra is intenzívebb gondoskodásban részesül. Ez a korai egyenlőtlenség hatással lehet az olyan nem kognitív készségekre, mint az érzelemszabályozás vagy az impulzuskontroll, amelyek később a viselkedést is befolyásolják.

(Fotó: Canva)

Mit mond a pszichológia a testvérszerepekről?

A születési sorrenddel kapcsolatos régóta keringő nézetek a fejlődéslélektanból és családpszichológiából származnak. Meri Wallace, több mint húsz éve praktizáló családterapeuta és a Birth Order Blues szerzője szerint az elsőszülöttek gyakran perfekcionisták és teljesítményorientáltak a magas szülői elvárások miatt. Ezt erősíti Frank Farley, a Temple University pszichológusa is, aki szerint az osztatlan figyelem hozzájárulhat ahhoz, hogy az első gyerekek túlteljesítők legyenek.

A középső gyerekek ezzel szemben gyakran „békehozóvá” válnak: jó alkalmazkodók, társas kapcsolataik erősek, mert a figyelmet sokszor a családon kívül keresik. Frank Sulloway, a Born to Rebel szerzője szerint ők magasabb pontszámot érnek el az együttműködésre való hajlam terén. A legkisebbek pedig a lazább nevelés miatt gyakran felszabadultabbak, társaságkedvelők, de kevésbé fegyelmezettek.

A kutatók hangsúlyozzák: mindez a kockázatról, és nem a végzetről szól. Nem minden másodszülött fiú lesz problémás, és nem minden középső gyerek él meg káoszt maga körül. Az adatok inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülői figyelem és a korai évek támogatása kiemelten fontos. A „szendvicsgyerek” nem szükségszerűen problémás, de könnyen azzá válhat, ha elveszik a családi dinamikában.

Kapcsolódó: Nehéz középső gyerek – Vekerdy Tamás javaslatai 2006-ból

Kiemelt kép: Canva