• Tényleg nem az intelligencia dönti el, ki hoz jó döntéseket az életben?
• Mi az a metakogníció, és miért kulcsfontosságú a tanulásban, munkában?
• Így fejleszthető az intelligencia legmagasabb szintje. 

Az intelligenciát a modern társadalmak kiemelkedő fontosságúnak tartják. Mérőszámai – mindenekelőtt az IQ – régóta meghatározó szerepet játszanak az oktatásban, a munkahelyi kiválasztási folyamatokban és a közgondolkodásban is. Az IQ-t gyakran tekintjük az értelmi képességek végső mércéjének. Olyan számnak, amely megmutatja, ki mennyire okos vagy épp életrevaló.

A kutatások és a mindennapi tapasztalatok azonban egyre világosabban jelzik, hogy az intelligencia ennél jóval összetettebb jelenség, és létezik egy olyan összetevője, ami legalább ilyen fontos – sőt, sok szempontból meghatározóbb. 

Intelligencia és metakogníció

Ez pedig a metakogníció, azaz a saját gondolkodási folyamatainkra való reflektálás képessége. Ez a képesség magában foglalja annak felismerését, hogy mit tudunk, mit nem tudunk, mennyire megbízható az aktuális tudásunk, és mikor szükséges stratégiát váltanunk például a tanulásban. Nem magát az információfeldolgozást jelenti, hanem annak monitorozását és szabályozását.

A metakogníció lehetővé teszi, hogy ne csupán gondolkodjunk, hanem értékeljük is saját gondolkodásunk minőségét.

Míg az IQ-tesztek elsősorban jól körülhatárolt problémák megoldására, logikai és verbális készségekre fókuszálnak, a metakogníció a bizonytalan, komplex helyzetek kezelésében játszik kulcsszerepet. A mindennapi életben és a szakmai döntéshozatalban ugyanis ritkán állnak rendelkezésre egyértelmű kérdések és egyetlen helyes válasz. Ilyen környezetben az válik igazán hatékonnyá, aki képes felismerni saját kognitív korlátait, és ezekhez igazítani a döntési folyamatait.

Milyen a jó metakogníciójú ember?

A metakognitív képességekkel rendelkező személyek jellemzően pontosabban ítélik meg saját tudásukat. Kevésbé hajlamosak túlértékelni a kompetenciáikat (biztos hallottál már a Dunning-Kruger hatásról), és könnyebben észreveszik a gondolkodást torzító tényezőket, például saját előítéleteiket, érzelmi befolyásoltságukat vagy a megerősítési torzítást. Ez a fajta önreflexió nem csökkenti a döntési hatékonyságot, hanem éppen ellenkezőleg: növeli annak megbízhatóságát.

A tanulás területén a metakogníció szerepe megint csak nagyon hangsúlyos. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a tanulási teljesítmény nemcsak az alapvető kognitív képességeken múlik, hanem azon is, mennyire tudatosan választjuk meg a tanulási stratégiákat. Azok, akik képesek felismerni, hogy egy adott anyagot nem értettek meg kellő mélységben, hatékonyabban korrigálják a tanulási folyamatukat.

Ennek eredményeként a metakognitív készségek fejlesztése önmagában is javíthatja az iskolai és szakmai teljesítményt, az IQ-szinttől részben függetlenül.

Mélységes mély az intelligencia kútja (Fotó: Getty Images)

Fontos a döntéshozatalban

A döntéshozatalban a metakogníció szintén meghatározó tényező. Segít felismerni, mikor túl gyors egy ítéletünk, mikor hiányosak az információink, vagy mikor befolyásolják a döntésünket olyan külső tényezők, mint a fáradtság vagy a stressz. A tudatos önszabályozás lehetőséget ad a döntések időzítésének és módjának optimalizálására, ami hosszú távon jobb kimenetekhez vezet.

Mindezek alapján egyre több szakember tekinti a metakogníciót az intelligencia egyik legmagasabb szintjének. Nem azért, mert kiváltaná az általános értelmi képességeket, hanem mert irányítja és keretbe foglalja azokat. 

Fejlesszük a metakogníciónkat!

A metakogníció fejlesztése a mindennapokban egészen konkrét lépéseken keresztül valósítható meg. Hasznos például, ha döntési vagy tanulási helyzetek után röviden végiggondoljuk, mi működött jól és mi nem: milyen információkra támaszkodtunk, hol voltunk bizonytalanok, és utólag mit csinálnánk másképp.

Tanulás közben érdemes rendszeresen megállni, és ellenőrizni, valóban megértettük-e az anyagot – például úgy, hogy saját szavainkkal összefoglaljuk, vagy megpróbáljuk valakinek elmagyarázni. A „mennyire vagyok ebben biztos?” kérdés tudatos beépítése segít elkerülni a túlzott magabiztosságot.

Ugyanígy fejlesztő hatású, ha fontosabb döntések előtt több lehetséges alternatívát is végiggondolunk, és tudatosan megkeressük azokat az érveket is, amelyek az első benyomásunkkal ellentétesek. Ezek az egyszerű, rendszeresen alkalmazott gyakorlatok fokozatosan erősítik azt a képességet, amely révén nemcsak gondolkodunk, hanem irányítjuk és korrigáljuk is a saját gondolkodásunkat.

Kapcsolódó: 5 jel, amiről megismerszik az intelligens nő

Kiemelt kép: Getty Images