„Ez nem fair!” – hangzik el gyakran vitákban, konfliktusokban, sőt olykor teljesen hétköznapi helyzetekben is. A legtöbb pár titokban abban reménykedik, hogy a kapcsolatuk kiegyenlített lesz. Könnyű azt gondolni, hogy akkor működünk jól, ha minden feladat egyenlően oszlik meg, ha a szeretet, a figyelem, a házimunka és az intimitás mind fele-fele arányban oszlik meg közöttünk.

Mérhető szerelem

Csakhogy a kapcsolatok nem így működnek, és spoiler: ez a gondolat sokkal felszabadítóbb, mint elsőre gondolnánk. Hiába akarjuk ugyanis egy matematikai képlet pontosságával működtetni a párkapcsolatot, a szerelem nem bontható szét mérhető egységekre.

A gondolat már az alapoknál elhibázott, mert feltételezi, hogy két ember ugyanolyan, a valóságban azonban a partnerek sosem funkcionálnak egyformán.

A különbözőségeink – a temperamentum, a kötődési minták, a vágyak, a készségek, a szeretetnyelvek – mind-mind egyedi mintázatot hoznak létre, amelyek sosem lesznek egymással szimmetrikusak.

Gyakran éppen az igazságtalannak tűnő helyzetek igazolják, hogy jól működik a kapcsolat.

Lehet, hogy az egyik fél például sokkal könnyebben kezeli a pénzügyi döntéseket, ezért ő vállalja át természetes módon ezt a terepet.

Lehet, hogy valaki ösztönösen jobban rendszerezi a hétköznapokat, így ő szervezi a programokat; míg a másik nagyobb érzelmi stabilitást ad a kapcsolatnak, remekül működik a partner támaszaként. Nem azért, mert így igazságos, hanem mert így működik hatékonyan.

A párkapcsolati harmónia alapja nem a matematikai pontosságú elszámolás (Fotó: Canva)

A méricskélés tönkreteszi a párkapcsolatot

A világ egyik legismertebb párkapcsolati szakértőjének, John Gottmannak a kutatásai egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távon stabil kapcsolatok nem a feladatok arányos elosztására épülnek, hanem arra, hogy a felek felismerik egymás erősségeit, és képesek azt kiaknázni. A működő párkapcsolatokban pontosan az a kulcs, hogy nem ugyanannyit adunk, hanem azt adjuk, amiben jók vagyunk.

A méricskélés ezzel szemben lassan, de biztosan erodálja a kötődést. Amikor a párok folyton számolgatják, ki mikor, mit tett, ki mennyivel maradt el, a kapcsolat hirtelen nem két ember közös tere lesz, hanem két különálló fél versenypályája. Harc a pontokért, az elismerésért, a bókokért.

Kialakulhat a csapdahelyzet: a folyamatos neheztelés elkezd felhalmozódni, miközben a szeretet fokozatosan háttérbe szorul, az intimitás pedig megfakul.

Az ilyen érzelmi típusú „könyvelés” hosszú távon óhatatlanul eltávolodáshoz vezethet.

Érdemes felismerni, hogy a kapcsolat valódi stabilitását nem az arányok határozzák meg, hanem az érzelmi biztonság, amit két ember egymás mellett megtapasztal. Érzelmi biztonság pedig akkor jön létre, ha tudjuk, hogy a különbségeink nem fenyegetést jelentenek, hanem kiegészítik egymást.

Ne az egó irányítson

Nem azért maradunk együtt, mert fejben pontosan vezetjük, ki hányszor vitt le szemetet, hanem mert a kapcsolat egészének működése fontosabb számunkra, mint hogy mindig nekünk legyen igazunk.

A „fair kapcsolat” tehát nemcsak irreális elvárás, hanem olyan teher, amely alatt sok kapcsolat feleslegesen roskad össze. A párok legtöbbször nem az igazságtalanságba fáradnak bele, hanem a kimondatlan, elfojtott sértettségbe és a félreértett elvárásokba.

Az egyes részterületek méricskélése, súlyozása helyett tegyük fel magunknak a kérdést: patikamérlegen elosztott szeretetre vágyunk vagy egy élhető párkapcsolatra, amiben szeretni tudunk és amiben szeretve vagyunk?

Unalmas már egyedül? Ne várd ölbe tett kézzel, hogy a nagy Ő bekopogtasson az ajtódon – küldj neki személyre szabott meghívót! A Nők Lapja és a Randivonal most közösen segít társra találni. Kattints a linkre, és készülj a randira!

Kiemelt kép: Canva