• A „lusta” jelzőt gyakran használjuk magunkra (és másokra), amikor bizonyos feladatokat vagy kötelezettségeket nehezünkre esik letudni.
• A lustaság nem bűn, sokkal inkább a fáradtság és a motivációhiány megnyilvánulása. 
• A japán gondolkodás több olyan elvet is ismer, amelyek segíthetnek leszámolni a halogatással és a motiválatlansággal. Mutatjuk, melyek ezek! 

A modern élet ritmusa, a folyamatos teljesítménykényszer és az állandó készenlét elvárása gyakran olyan mentális és fizikai fáradtságot eredményez, amit sokan hajlamosak vagyunk lustaságnak bélyegezni – holott valójában kimerültség vagy túlterheltség áll a háttérben.

A téli időszámítás és a rövidebb nappalok pedig tovább erősítik ezt az érzést: kevesebb a fény, hidegebb az idő, és a testünk biológiai órája lassabb üzemmódra kapcsol. Mégis sokan hajlamosak vagyunk bűntudatot érezni emiatt, mintha a lassúság vagy megállás önmagában vétek volna. Pedig könnyen lehet, hogy a „lustaság” csupán annak a jele, hogy a testünk és az elménk megpróbálja helyreállítani az egyensúlyt.

A lustaság nem bűn – sőt, az időnkénti semmittevés az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy hosszú távon is örömünket leljük abban, amit csinálunk. Ugyanakkor minden ember életében vannak olyan időszakok, amikor nem a valódi fáradtság, hanem a motivációhiány jelenti a legnagyobb akadályt – ilyenkor jól jöhet egy kis tudatos segítség.

Amit megéri ellesni a japánoktól 

A keleti kultúrák különösen sok bölcsességet fogalmaztak meg arról, hogyan lehet újraéleszteni a belső lendületet. A japán gondolkodás például több olyan elvet is ismer, amelyek segíthetnek túllendülni a halogatáson és a motiválatlanságon.

Kapcsolódó: Meguntad, hogy mindig csak halogatsz? 8 trükk, hogy felrázd magad

Ezek az ősi technikák nem az önfegyelemről és maximalizmusról szólnak, sokkal inkább arról, miként lehet apránként, lépésről lépésre visszatérni a flow-hoz – ahhoz az állapothoz, amikor a cselekvés természetes, könnyed és örömteli.

1. Kaizen – a kis lépések ereje

A kaizen a folyamatos fejlesztés filozófiája Japánban. A kaizen-szemlélet szerint, amikor lusták vagyunk, az gyakran azért van, mert az előttünk álló hegy túl magasnak tűnik ahhoz, hogy megmásszuk. A kaizen megtöri ezt az ellenállást azzal, hogy nem akar nagy célokkal nyomasztani bennünket. Ehelyett az apró lépésekre helyezi a hangsúlyt.

A „kai” jelentése „folyamatos”, a „zen” pedig a „fejlődést” vagy „bölcsességet” jelöli (illusztráció: Getty Images)

• Szeretnél elkezdeni edzeni, de túl lustának érzed magad hozzá? Kezdésként csinálj 5 fekvőtámaszt naponta!
• Esetleg többet szeretnél olvasni? Olvass el esténként egy-egy oldalt!

Amíg egy feladat kicsi, az elménk is kevésbé akar ellenállni. De ha egyszer elkezdjük, a lendület – és ezzel együtt az önbizalom – is fokozatosan növekszik, mígnem egyszer csak a hegy tetején találjuk magunkat.   

2. Ikiagi – találd meg azt, amiért érdemes felkelni!

Az ikigai (a létezés oka) egy olyan dologra utal, amely az embernek célérzetet, okot ad az életre. Gyakran emlegetik olyan fogalmakkal, mint a küldetés, álom, motiváló erő, vízió, az élet értelme. Mondhatni olyan életmód, amely a spirituális és a gyakorlati életmód egyensúlyára törekszik – írtuk korábbi cikkünkben.

A lustaság gyakran nem az akaraterő, hanem az irány hiányából fakad. Ha nem tudjuk, miért csinálunk valamit, az energiánk szunnyad. Az ikiagi célja, hogy szenvedélyt és elkötelezettséget ébresszen 4 fontos lépésen keresztül:

• amit szeretünk,
• amiben jók vagyunk,
• amire a világnak szüksége van,
• és ami rövid és hosszú távon is kifizetődik számunkra.

Ha a négy pontban megtaláljuk a közös nevezőt, a belső erő, a motiváció is könnyebben éled újjá.

3. Wabi-sabi – tökéletlenül tökéletes

A wabi-sabi szerint, mivel minden múlandó a Földön – beleértve az emberi életet is –, kár lenne arra fecsérelni az itt töltött időt, hogy a tökéletességet hajszoljuk. A tökéletesség tulajdonképpen azért tűnik elérhetetlennek, mert egyszerűen nem létezik. Így akkor élhetünk lelkileg is teljes életet, ha az örökös megfelelni vágyás helyett az állandóságot és a természet rendjét választjuk. Ha nem akarunk mindenáron hibátlannak tűnni, és ha megengedjük magunknak a pihenést, a nyomással, illetve a halogatásra való hajlammal is leszámolhatunk.

4. Shosin – mintha mindent először tanulnál

A shosin alapelve szerint a lustaság gyakran mentális merevségből fakad. Ha viszont úgy közelítünk meg egy unalmas feladatot, mintha még sosem csináltuk volna, minden kisebb-nagyobb teendőben megláthatjuk a lehetőséget a felfedezésre. Amikor megengedjük magunknak, hogy egy kis időre „kezdők” legyünk, a pozitív energiák is könnyebben áramlanak. Röviden:

ne kritikusan, hanem kíváncsian közelítsd meg azt, amihez épp nincs kedved!

5. Ganbaru, a halogatás ellenszere

A motiváció nyugati elképzeléseivel ellentétben – amelyek a csúcsteljesítményt ünneplik – a ganbaru az erőfeszítést értékeli igazán. Vagyis nem arról szól, hogy a legjobbnak kell lennünk, hanem arról, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk.

A ganbaru kitartásra ösztönöz az érzelmileg kimerítő, nehéz helyzetekben, mindezt ráadásul anélkül teszi, hogy azonnali sikert várna. „Ess el hétszer, kelj fel nyolcszor” – tartja a japán közmondás. Válasszunk ki egy nehezebb feladatot, amit halogatunk. Foglalkozzunk vele legalább húsz percet anélkül, hogy tökéletességet várnánk magunktól, majd térjünk vissza rá másnap, mígnem rutinosabbá nem válunk. 

Ez is érdekelhet: 3 ősi tanítás a karmától, ami segíthet új irányt találni 

Kiemelt kép: Getty Images