Magyarországon minden 45 és 60 közötti nő kétévente behívót kap mammográfiás vizsgálatra. Vajon elég kétévente szűrővizsgálatra menni? Mire jó az emlő ultrahang és a tomoszintézis? Valóban káros sugárzást jelentenek a szervezet számára? Mennyiben befolyásolja a szoptatás vagy épp a hormonkezelések a betegség előfordulását?

Látszólag mindent tudunk a megelőzésről és a szűrések fontosságáról, szakértőnk azonban azt mondja, a napi rutinban látja, még mindig sokan érkeznek úgy az onkológushoz, hogy figyelmen kívül hagytak viszonylag egyértelmű tüneteket, csomót, kifekélyesedő elváltozást, és bíztak abban, hogy majd magától elmúlik. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, a fiatalabbak és a középkorúak egyre tudatosabbak, hamarabb orvoshoz fordulnak, ha aggasztó tüneteket észlelnek.

1. Mire való a mammográfia?

Ahogyan egyre több információ érhető el a betegségről, úgy egyre több tévhit is terjed róla. Vannak, akik szerint a mammográfia önmagában nem elég megbízható, vannak, akik szerint csak a tomoszintézis mutathat biztosat, és olyanok is szép számmal akadnak, akik szerint ezek a vizsgálatok a sugárzás miatt többet ártanak, mint használnak.

Szakértőnk szerint a mammográfia nagyon fontos és hasznos, és mindenképpen az első számú szűrővizsgálat a mellrák elleni küzdelemben.

„A mammográfia nem diagnosztikus, hanem szűrővizsgálat, úgynevezett szekunder prevenció, aminek az a célja, hogy még abban a stádiumban felfedezzük a daganatot, amikor tünetet és panaszt még nem okoz, de már ott van.

Ha a mammográfián bármilyen gyanú felmerül, akkor legtöbbször ultrahang vizsgálat követi, ahol már mintavételre is sor kerülhet, hiszen 100 százalékos diagnózist csak szövettan alapján mondhatunk. A mammográfia önmagában is érvényes szűrővizsgálat, de ha bármilyen elváltozást mutat, akkor komplex emlődiagnosztika, vagy akár MR vizsgálat is követheti.

Ami a tomoszintézist illeti, nagyon hasonlít a mammográfiára, csak ez nem 2, hanem 3 dimenziós képet készít, ami precízebb diagnosztikát tesz lehetővé, de picit magasabb a sugárzása. Ez Magyaroszágon is több centrumban elérhető, különösen »denz« emlőállomány esetén hasznos.” – mondja a szakember.

2. Mennyire veszélyes a sugárzás?

Szakértőnk azt is hangsúlyozza, nem szabad, hogy a vizsgálatok okozta sugárzástól való félelem bárkit is visszatartson a szűrővizsgálatoktól. Egy kétirányú (mindkét mellről készülő) mammográfia effektív dózisa kb. 0.4 millisievert. Természetes háttérsugárzás, másnéven kozmikus sugárzás minden embert ér, Magyarországon és a világ átlagában ez kb. 2-3 millisievert évente.

Tehát egy vizsgálat, amely életet menthet, ennek töredéke, és nagyjából ugyanakkora sugárterhelést jelent, mint egy 8-10 órás repülőút.

„Ennél sokkal nagyobb problémák vannak, amelyeket nem veszünk figyelembe az egészségmegőrzésben” – mondja Dr. Mühl Dorottya.

Mühl Dorottya hangsúlyozza: a szűrővizsgálat mellett fontos az otthoni önvizsgálat is

3. Elég kétévente vizsgálatra menni?

Magyarországon a szűrővizsgálatra kétévente kapnak behívót a 45-60 közötti nők, szakértőnk azonban hozzáteszi, a nemzetközi szakirodalom nem ilyen „megengedő”, a legtöbb helyen évente javasolják a vizsgálatot. Azt mondja, áthidaló megoldás lehet egy ultrahang, amelyet szintén kétévente, a mammográfiához képest egy év különbséggel iktatunk be.

Kiemeli az otthoni önvizsgálat fontosságát, amelyre havonta érdemes sort keríteni.

Azt mondja, ha valaki csomót tapint a mellében, vagy szokatlan, akár véres váladékozást tapasztal az emlőbimbóból, vagy észreveszi az úgynevezett narancshéj tünetet, esetleg a tükör előtt állva szokatlan aszimmetriát vesz észre, vagy bepirisodott bőrre lesz figyelmes, érdemes orvoshoz fordulni. Nem biztos, hogy az elváltozás rosszindulatú, de mindenképp fontos utánanézni.

4. Mi az az intervallum rák?

Ha valaki rendszeresen jár szűrővizsgálatra, és két alkalom között keletkezik rosszindulatú elváltozása, az az úgynevezett intervallum rák. Szakértőnk szerint általában ez még menthető helyzet, viszont előfordul, hogy ezek olyan agresszív daganatok, hogy gyorsan kell cselekedni.

Magyarországon 8 nőből 1 érintett lesz a mellrákban élete során.

A gyógyíthatóság azonban sokkal kedvezőbb képet mutat, mint néhány évvel, évtizeddel ezelőtt. „Egy távoli áttéteket nem adó emlődaganat nagyjából 90 százalékban gyógyítható – mondja Dr. Mühl Dorottya. – A távoli áttét azt jelenti, ha egyéb szervben is megjelenik a daganat, fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hónaljban található nyirokcsomók nem számítanak távoli áttétnek.

Ezekben az esetekben igen jó százalékban lehet gyógyulni, persze az, hogy később kiújul-e a rák, más kérdés. A gyógyulás fogalmát nehéz körülírni. Most már olyan jó módszerek léteznek és olyan jó aránnyal tudjuk gyógyítani a betegeket, hogy azt is megélhetik, hogy jelentkezik egy másik daganat, ami szintén meggyógyítható. De összességében elmondható, hogy egy időben felfedezett daganatot 90 százalékban meg lehet gyógyítani.”

Kapcsolódó: 9 dolog, amit nem tudtál a mellrákról (de tudnod kell)

5. A fiatalok védettek?

Sajnos egyre inkább jelen van az a tendencia, hogy a fiatalabb korosztályban, ami orvosi szempontból a 45 év alattiakat jelenti, növekszik az emlőrákos esetek száma. Ezek sokszor agresszívebb formában jelentkeznek, ráadásul ez a korosztály nem esik bele a szűrt rétegbe.

„Sajnos azt látjuk, hogy minél fiatalabb korban jelentkezik egy daganat, annál agresszívabb tud lenni. Viszont ma már rendelkezésre állnak olyan modern terápiás eszközök, amelyek a fiatal betegeket is meggyógyítják, persze sajnos nem mindenkit. Ezért fontos, hogy bármilyen fiatal az ember, ha olyan tünetet tapasztal, ami emlőrákra utalhat, ne hagyja magát eltántorítani a megfelelő vizsgálattól.

Sokszor tapasztaljuk, hogy valaki szoptatás után fedez fel egy csomót, és az elsődleges vizsgálóhelyen elbagatellizálják, hogy ez csak tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladás. Ami persze nincs kizárva, de sajnos komolyabb baj is lehet.”

6. Hogyan hat rá a gyermekvállalás?

Szakértőnk azt is elmondja, hogy keveset beszélünk arról a jelenségről, hogy ahogyan kitolódott a gyerekvállalás életkora, úgy ez összecsúszhat az emlődaganat megjelenési idejével. Lehet, hogy nincs összefüggés a terhesség és az elváltozás között, de mégis egybeesik.

A másik, hogy a különböző hormonális beavatkozások, például a menopauzára alkalmazott külső hormonpótlás vagy az asszisztált reprodukció során alkalmazott hormonlöket igenis fokozhatja az emlődaganat megjelenési kockázatát. Ezért van az, hogy a lombik programban a beavatkozás előtt mindenképp szükséges egy komplex emlődiagnosztika, amivel elkerülhető a terhességi emlőrák.

Szakértőnk azt mondja, ennek ellenére sokan érkeznek ezzel a problémával, akiket senki nem küldött el emlővizsgálatra. Kiemeli, hogy azoknál, akiknél a genetikai rizikó miatt a daganatok halmozottan vannak jelen a családban, ugyancsak fontos a rendszeres komplex diagnosztika. A „halmozott” azonban azt jelenti, a családban több nőnél megjelent az emlő- vagy valamilyen nőgyógyászati rák, vagy férfiaknál a prosztata vagy hasnyálmirigyrák.

Dr. Mühl Dorottya azonban azt is hangsúlyozza, bármilyen rizikófaktor ellen – a rendszeres szűrővizsgálat mellett – a legjobb védekezés az életmód.

Ha törekszünk az egészséges életre, kevés feldolgozott élelmiszert eszünk, mozgunk, nem dohányzunk, kerüljük az alkoholt és nem hízunk meg, máris nagyon sokat tettünk a daganatos betegségek megelőzése érdekében.

Megelőzés szempontjából is fontos az egészséges életmód – Ez lehet a mellrák egyik legkomolyabb rizikófaktora

Kiemelt kép: Getty Images