Ha a lángos után elnyúlt az árnyékban, és lazításképpen a telefonján végiggörgette a KSH legfrissebb statisztikáit, meggyőződhetett arról, hogy a vendégek száma a magyar turisztikai szálláshelyeken júniusban 4,4 százalékkal nőtt a 2024-es év azonos időszakához képest. De ez csak felszín, a vendéglátósok élménye más.

– Az idei nyárból még csak a júniusi és a júliusi adatokat látjuk, de mindkét hónapban egyértelmű enyhe csökkenés tapasztalható – mondja a Nők Lapjának Tatár György, a HotelPremio Group tulajdonos-ügyvezetője. – Korábban elképzelhetetlen volt, hogy főszezonban a balatoni szállodák akciókat hirdessenek meg, most azonban ontják a kedvezményeket.

Az optimizmus ára

A szakember szerint a visszaesésben több tényező is szerepet játszik. Az egyik, hogy az időjárás nem segítette a last minute foglalásokat, tehát azok az impulzív utazók, akik az indulás előtt negyvennyolc órán belül döntenek a részletekről, jellemzően nem foglaltak.

A másik ok, hogy a SZÉP-kártya elkölthetőségi sávját szélesítették, ezért kevesebben használják fel a nyaraláshoz. A harmadik, hogy a mediterrán térség, főleg az autóval megközelíthető horvát, szlovén tengerpart, Észak-Olaszország egyértelműen konkurenciája lett a Balatonnak.

– Idén megjelent a magyar kiutaztató túraoperátorok elképesztő árversenye, amelynek a vendégek a haszonélvezői, de a balatoni szállodák az elszenvedői.

Az, hogy a főszezonban fejenként 190 ezer forintért repülővel, négycsillagos all inclusive, tengerparti szálloda elérhető, nagyon erős pofon a balatoni szálláshelyeknek, és a máshol elkötött pénz hiányzik az idegenforgalmi adóból is – mutat rá Tatár György.

– Az a hipotézisem, hogy a túraoperátorok idén sokkal optimistábbak voltak, mint korábban, ezért nagy mennyiségben kötötték le a charter repülőjáratokat, illetve a külföldi hotelszobákat, ám nem tudtak elég helyet értékesíteni, ezért a főszezonban is kénytelenek voltak akciózni. Jövőre már nem kötnek le ennyit, tehát arra számítok, hogy a külföldi utak később már nem lesznek ennyire olcsók.

Kapcsolódó: Kevesebb turista, meseszép tájak? 8 európai helyszín, ahova megéri elutazni

A szakember szerint az, hogy a balatoni átlagos tartózkodás a korábbi 2,7 éjszaka helyett 2,2 éjszakára csökkent le, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a fajta attitűd, hogy az emberek egy hétre mennek nyaralni, csökkenni látszik. Inkább úgynevezett mini szabadságokat vesznek ki, és csak néhány éjszakát töltenek valahol. Illetve megerősödött az egynapos pihenések trendje is, amikor a látogatók reggel elutaznak a Balatonhoz, este pedig hazamennek, és bár a vendéglátóipari egységeket még igénybe veszik, a szállodákat vagy magán szálláshelyeket már nem.

Irány észak?

Azt, hogy a hazai idegenforgalom idén elég vegyes képet mutat, Bódis Gábor, az új generációs turizmusmarketinggel foglalkozó Hungary NEXT alapítója szintén megerősíti.

– A kiemelt turisztikai desztinációkon, elsősorban a vízpart közelben és Budapesten emelkedett a vendégek száma, Pest megyében például plusz tíz százalékot mértek június végéig, a Dunántúlon plusz hetet. Mindeközben akadnak olyan térségek, amelyek rosszabbul teljesítettek, például Tolna megyében tíz százalékkal esett a turisztikai mutatók összértéke, Bács-Kiskunban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két-három százalékos csökkenés figyelhető meg – magyarázza.

Budapestre egyre több turista érkezik, főleg a Távol-Keletről, például Koreából (Fotó: Canva)

– Összességében tehát nőtt a turisztikai kereslet, ám az arányossága nem egyenletes. Időben sem. A hosszú hétvégéken és a melegebb napokon teltházzal futnak a szállodák meg az éttermek, azonban vannak olyan időszakok is, amikor szinte üresen panganak.

Miközben a mediterrán úticélok népszerűsége töretlen, egyre többen fedezik fel a nordik és a balti térségeket is, a trend más nemzetek utazóinál szintén megfigyelhető. A magyarázat a hőmérséklet látványos emelkedésében rejlik: a mediterrán nyarak olykor már elviselhetetlenül forrók, míg a skandináv országokban a hőhullám még csak kellemes melegnek érezhető.

Az északi országok ekkora dömpingre nincsenek felkészülve, és nem is mindig örülnek neki.

Augusztus elején például a grönlandi Ilulissat városában tüntetésbe torkollott az, hogy a településre – a fő látványossága, egy jégbe fagyott fjord miatt – rengeteg tengerjáró hajó érkezik, és a dán, illetve más grönlandi cégek kiszorítják a piacról a helyi utazásszervezőket.

Bár az országbérlettel versenyképes árakon vonatozhatunk, és ha szerencsénk van, egészen olcsó repülőjegyet is kifoghatunk, azért a kedvelt desztinációkon – például Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban – tíz százalékkal nőttek az árak, a magyar infláció ennél is nagyobb.

A tálalás művészete

– Budapest rajta van a nemzetközi térképen, trendi város. Egyre több turista érkezik, főleg a Távol-Keletről, például Koreából; Kínában már hét repülőtérről napi három járattal lehet Budapestre utazni. A Balaton inkább a hazai turizmus központja, de szívesen látogatják a lengyel, szlovák, német, osztrák turisták is – folytatja Bódis Gábor.

– Ugyanakkor léteznek negatív tényezők, amelyek a kevésbé elszánt vendégeket eltántoríthatják a magyar tengertől. Ilyen lehet a vasúti közlekedés összeomlása, az emberek meggondolják, hogy hétvégére bevállalják-e a vonatot, ahogy azt is, hogy autóval az M7-esen araszoljanak.

De nehézségek máshol is akadhatnak. Például a Hévízi-tó hőmérséklete a szállodaberuházások és a víz elvezetése miatt majdnem tíz fokkal csökkent, ami kihat a vendégforgalomra. – A Mátra időnként nagyon jó mutatókat hoz, de összességében a térség gazdátlannak, elhanyagoltnak tűnik, sok a bezárt étterem. Ha közeledik a hosszú hétvége, napokig kell bújnom az internetet ahhoz, hogy megtervezzem, mivel töltök három napot a Mátrában.

Míg ha mondjuk, átlépem a határt, és megnézem Karintiát vagy Burgenlandot, a nyomtatott kiadványokban és az applikációkban elém tesznek mindent, nem kell gondolkodnom azon, mihez kezdhetek, ha kisgyerekekkel utazom, vagy ha felfedeznék egy várat, meglátogatnék egy csokiüzemet, vagy gyümölcsöt szednék egy almáskertben.

A mi tájainkban szintén rengeteg lehetőség rejlik, csak érdemes lenne jobban tálalni őket.

Nyár elején több hírportál rikoltó címben számolt be arról, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb szúnyoginváziója tapasztalható a Balatonon, de Bódis Gábor szerint ennek a turizmus szempontjából elhanyagolható a jelentősége.

– Aki tóhoz megy nyaralni, tisztában van azzal, hogy lehetnek szúnyogok meg kuruttyolnak a békák. A szúnyoginvázió, akárcsak a dinnye vagy a sajtos-tejfölös lángos ára mindig izgalmas téma a sajtónak, ám szerencsére a nyaralás ezeknél sokkal többről szól.

Kapcsolódó: Ebből az országból érkeznek a legneveletlenebb turisták

Kiemelt fotó: Canva