Ma, amikor műholdak pásztázzák a Föld legrejtettebb zugait is, DNS-térképek mesélnek őseinkről, és mesterséges intelligencia segít a múlt rekonstruálásában, hajlamosak vagyunk azt hinni, minden lényeges kérdésre tudjuk a választ.

A valóság azonban jóval titokzatosabb. Ma is vannak olyan történelmi rejtélyek, amelyeken tudósok, régészek és amatőr kutatók generációi dolgoztak, mégsem jutottak el a végső megoldásig. Olyan esetek ezek, ahol a bizonyítékok hiányosak, a források ellentmondásosak, és a válasz valahol a legenda és a tudomány határmezsgyéjén van. Már ha van egyáltalán…

Amelia Earhart rejtélyes eltűnése

Amelia Earhart, az első női pilóták egyik legnevesebbje, 1937 júliusában tűnt el nyom nélkül a Csendes-óceán felett, amikor megkísérelte körberepülni a Földet. Kétmotoros Lockheed Electra gépét soha nem találták meg, így hivatalosan eltűntnek nyilvánították, esete pedig a 20. század egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyévé vált.

Az elmúlt évtizedekben számos elmélet látott napvilágot az eset kapcsán. Egyesek szerint a japánok fogságába került kémkedés közben, más feltételezések szerint álnéven hazatért, esetleg egy lakatlan szigeten zuhant le és ott halt meg – ám mindmáig nincs bizonyíték egyik verzióra sem.

Stonehenge rejtélye

Stonehenge, a világ egyik leghíresebb őskori emlékműve, amely Kr. e. 3000–1500 között több szakaszban épült Angliában. Mindmáig rejtélyes célú építmény. Az óriási, körkörösen elrendezett kőtömbök rendeltetéséről rengeteg teória született: egy 18. századi megfigyelés szerint a bejárata a nyári napforduló felkelő napjára néz, ezért sokan egyfajta ősi csillagászati naptárnak tartják; más régészek a helyszínen talált emberi maradványok alapján temetkezőhelynek és szertartási komplexumnak vélik.

Mivel azonban semmiféle írott forrás nem maradt fenn róla, a valódi funkció csak feltételezhető, a Stonehenge rendeltetése továbbra is a találgatások tárgya, egyetlen elmélet sem nyert bizonyítást.

Az angliai Stonehenge funkciója máig rejtély (Fotó: Getty Images)

A Voynich-kézirat

A Voynich-kézirat egy 15. századi, ismeretlen nyelven íródott, gazdagon illusztrált kódex, amelyet 1912-ben szerzett meg Wilfrid M. Voynich könyvgyűjtő egy olaszországi jezsuita kolostor könyvtárából. A kézirat lapjait felismerhetetlen növények rajzai, csillagászati diagramok, különös fürdőző alakok és ismeretlen szimbólumok díszítik, ám a szöveg nyelvét és tartalmát a világ legjobb kódfejtői sem tudták mindmáig megfejteni.

Sem a titokzatos könyv szerzője, sem a célja nem ismert; a Voynich-kódex a mai napig a kriptográfia történetének egyik legrejtélyesebb megoldatlan problémája, évente számos új megfejtési próbálkozással, de egyelőre áttörés nélkül.

A Mary Celeste

1872. december 4-én az Atlanti-óceánon egy elhagyatott hajóra bukkantak: a Mary Celeste fedélzetén bőséges élelmiszerkészletet és érintetlen rakományt találtak, ám a legénységnek nyoma veszett. A „szellemhajó” esete a hajózás történetének egyik legérdekesebb rejtélyévé vált: több mint másfél évszázada folyik a találgatás, mi történhetett a fedélzeten lévő tíz emberrel.

Az idők során felmerült a legénység lázadásának vagy kalóztámadásnak a lehetősége, akárcsak az, hogy tengeri szörny vagy egy pusztító víztölcsér (tengeri tornádó) végzett velük – még sir Arthur Conan Doyle is megírta saját fantáziadús verzióját –, ám egyik teória sem bizonyult bizonyíthatónak, és a Mary Celeste legénységének sorsa máig ismeretlen.

Attila sírja

A hagyomány úgy tartja, hogy Attilát 453-ban bekövetkezett halála után fejedelmi pompával, különleges módon temették el: testét egy elterelt folyó medrében helyezték örök nyugalomra, három egymásba illesztett koporsóba (aranyba, ezüstbe és vasba), majd a vizet visszaeresztették, és a sír kincseit védendő megölték a temetésben közreműködő szolgákat. A sír pontos helye ismeretlen, ami számtalan találgatásnak adott teret.

A legelterjedtebb feltevések a sír helyét alföldi vidékekhez kötik: szinte minden Tisza-menti település saját legendában őrzi, hogy náluk nyugszik Attila, más elképzelések viszont a Duna–Tisza közének pusztáira vagy akár a Pilis hegyei közé helyezik a titkos nyughelyet. Az elmúlt évszázadokban sokan megkísérelték felkutatni Attila sírját, ám a próbálkozás eddig eredménytelennek bizonyult.

Bár szinte évente felröppen egy-egy hír a megtalálásáról, hiteles leletek és tudományos bizonyítékok mindmáig nem kerülték elő.

Kapcsolódó: És akkor a nyulakat szült nő rejtélyéről nem is beszéltünk.

Kiemelt kép: Getty Images