egy férfi és egy nő egy másik nő háta mögött fogják egymás kezét

Aki egyszer megcsalt, mindig meg fog? Ezt mondja a tudomány

Aki már megcsalta a párját, háromszor nagyobb eséllyel teszi meg újra a tudomány szerint – de ez nem törvényszerű. Mitől függ még, hogy valaki visszaeső bűnössé válik-e?
  • Egy tanulmány szerint ha valaki egyszer megcsalta a párját, háromszor nagyobb eséllyel lesz hűtlen.
  • Kísérletekben is igazolódott, hogy a csaló hajlam akár egyfajta személyiségjegy is lehet.
  • A kétszer átélt megcsalás még minimum duplán ismétlődhet.

Aki egyszer csalt, örökké meg fog csalni, tartja a mondás, de nem biztos, hogy ez így is van, sőt. Egy egyszeri botlás még nem jelenti azt, hogy az illetőt örökre száműznünk kell az életünkből.

A monogámiát nem a jelenlegi emberi életkorra tervezték,

így minden hosszú házasságban meg kell küzdeni a kapcsolat ellaposodásával és a különböző kísértésekkel. No de mi a helyzet akkor, ha valaki visszaeső megcsaló, vagy már rövid ideig tartó kapcsolatban is félrekacsintgat? 

Az állandó megcsalás nyomában

A University of Denver vizsgálata 1 600 fős mintában követte végig az embereket több kapcsolaton át az évek során. Az eredmény nyomasztó, de beszédes: aki egyszer megcsalta a párját, háromszoros eséllyel követi el ugyanezt később is.

Ha valakit megcsaltak, akkor kétszer–négyszer esélyesebb, hogy újra ilyen helyzetbe kerül.

Ugyanakkor nem minden fekete-fehér: a tesztalanyok 45 százaléka volt csak, akik az első félrelépés után megismételte a műveletet. Tehát a többség nem követi el újra a hibát.

A kontextusok is számítanak: az egyszeri, impulzív hiba kevésbé súlyozott, mint a tudatos, hosszabb viszony.

Más forrás is megerősíti: ha valaki egyszer csalt, akkor legközelebb akár háromszor nagyobb eséllyel követi el ugyanazt – de ebben a vizsgálatban az alanyok hetven százaléka nem vált ismét hűtlenné. Az adatokat nézve nem is az első megcsalás kapcsán kellene nagyon odafigyelnünk párunkra, hanem a második alkalom után.

Érzelmi megcsalás

A megcsalás nem feltétlenül válik rendszeressé még a tudomány szerint sem (Fotó: Getty Images)

A Dortmundi Max Planck Intézet vizsgálata játékos feladatokat használva mutatta ki, hogy egyeseknél a hűtlenség, az új élmény keresése egyfajta személyiségdimenzióként jelenik meg,

ami azt jelenti, hogy az illető újra és újra hajlamos félrelépni, függetlenül a kapcsolat minőségétől.

Egyfajta belülről generálódó hajlamról van szó, ami, ha a saját párunkról derül ki, igencsak elgondolkodtathat azzal kapcsolatban, hogy együtt kellene-e maradnunk vele.

Vajon képesek-e megváltozni az emberek? A pszichológusok szerint igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Aki nemcsak megbánja a tettét, hanem egyéni és párterápia segítségével tényleg dolgozik azon, hogy megváltozzon, az valóban képes átlépni a hibáin. Az önreflexió viszont kulcsfontosságú: aki tudatosan figyel az együttélési mintáira, képes minimalizálni a visszaesés kockázatát.

Nehéz meghozni a jó döntést

Sokan úgy vannak vele, hogy a megcsalás végzetes bűn, ha egyszer megtörtént, akkor azonnal megszakítják a kapcsolatot. Mások ennél elnézőbbek, pláne hosszú távú kapcsolatokban. Sokaknál működik az elhajlási engedély egy-egy hétvégére, vagy az is, ha meghatározott időre kinyitják a kapcsolatot. Akár erre szavaz egy pár, akár a teljes monogámiára, az önismeret kulcsfontosságú.

Egyetlen párkapcsolat sem lesz boldog, ha a felek nem ismerik a saját kötődési mintáikat, nem dolgozták fel régi traumáikat, a szüleiktől látott mintákat.

Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, ha párunk megcsalt minket, terápiára lesz szükség, hiszen ki kell adnunk magunkból a fájdalmat, végig kell mennünk a gyászfolyamaton, aztán eldönteni, érdemes-e a partnerünkben újra megbízni. A statisztika mellett fontos arra is fókuszálni, hogyan reagál a másik fél, mutat-e őszinte megbánást és hajlandóságot a szembenézésre, változásra. 

Kapcsolódó: Ebben az életkorban történik a legtöbb megcsalás

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó