A szöveges üzenetek célja elméletben az, hogy megkönnyítse a kommunikációt. Mégis, ha valaha ültünk már tanácstalanul a telefonunk fölött, azon töprengve, miért nem jön válasz, miért értettek félre minket, vagy mit akart valójában mondani a másik – biztosak lehetünk benne, nem vagyunk ezzel egyedül. 

Egy friss kutatás, amely a Journal of Experimental Psychology című folyóiratban jelent meg, meglepően gyakori és káros üzenetküldési szokásra hívta fel a figyelmet. Bár elsőre ártalmatlannak tűnik, valójában gyakran taszítja el az embereket egymástól. És igen, valószínűleg te is csinálod – sőt, szinte mindannyian. 

Olyan természetes, hogy már észre sem vesszük

Rohanó világunkban a legtöbben a gyors és kézenfekvő megoldásokat keressük, és ez alól a kommunikáció sem kivétel. Az online beszélgetések során ezért is népszerűek a különféle rövidítések és szöveges gyorsítók.

Olyan kifejezések, mint az „nm”, az „asszem”, a „valszeg” vagy a „thx” mindannyiunk üzeneteiben ott lapulnak, hiszen időt spórolnak és gördülékenyebbé teszik a csevegést. Ezek a kifejezések elsőre ártalmatlannak, sőt, akár praktikusnak, menőnek is tűnhetnek, ám egy friss kutatás szerint érdemes óvatosnak lennünk velük.

David Fang, a Stanford Egyetem marketing szakos PhD-hallgatója – aki a Reader’s Digest magazinnak is beszámolt eredményeiről –, rámutatott, ezek a rövidítések nem csupán időt spórolnak meg.

Egyúttal azt a benyomást kelthetik a másik félben, hogy nem fektetünk elég energiát vagy figyelmet a beszélgetésre.

Ez a látszólag apró gesztus pedig hosszú távon akár érzelmi eltávolodáshoz is vezethet, sőt, bizonyítottan csökkentheti a válaszadási hajlandóságot. 

Még barátok között is zavaróak voltak

A kutatók nyolc különböző vizsgálatot végeztek több mint 5300 résztvevővel, köztük laboratóriumi kísérleteket, online kérdőíveket, terepkísérleteket (Discordon, Tinderen), sőt, gyorsrandis teszteket is. A céljuk az volt, hogy kiderítsék, hogyan befolyásolják a rövidítések a válaszadási hajlandóságot és az üzenetek őszinteségének megítélését.

Még a fiatalok körében is érzelmi távolságtartást eredményez a rövidített, gyorsított kommunikáció (Fotó: Getty Images)

Az első csoportban résztvevők rövidített és teljes szöveges üzeneteket olvastak, majd értékelték az író őszinteségét és döntöttek a válaszadásról.

Eredményeikből kiderült, a rövidítéseket használók üzeneteire rövidebb, kevésbé átgondolt válaszok érkeztek.

Az utolsó vizsgálatban több mint 200 000 Tinder-üzenetet elemeztek, és azt találták, minél több rövidítést használ valaki, annál kevésbé lesz tartalmas a beszélgetés. Fontos részlet, hogy a válaszadók szerint nem az értelmezés okozott gondot, hiszen a résztvevők 95%-a ismerte a rövidítéseket. A kutatás ezzel bizonyította, a rövidítések még az egészen közeli kapcsolatokban (pl. barátoknál is) is csökkentették az őszinteség érzetét és a válasz valószínűségét. 

Kapcsolódó: Kamaszkód – így rejtik el a gyűlöletet és a drogokat egyetlen emoji mögé

A Z generáció esetében is érvényesült az érzelmi távolság

Meglepő módon az életkor sem mérsékelte a rövidítések negatív hatását – még a Z generáció és a fiatal felnőttek körében is hasonló érzelmi távolságtartást váltottak ki az ilyen jellegű üzenetek. Ez is azt mutatja, hogy bár praktikusak, a rövidítések minden korosztály számára kevésbé őszinték, ami rontja a kommunikáció minőségét. David Fang ezért azt javasolja, hogy különösen az első üzenetváltások során érdemes teljes mondatokat használni,

az érzelmileg fontos üzenetekben pedig kerülni a rövidítéseket.

A kedvesség kifejezésére használjunk releváns emojikat vagy humort, és ha nem értjük a másikat, tegyünk fel tisztázó kérdéseket. Fontos továbbá, hogy alkalmazkodjunk a másik stílusához, és alapvető írásjelekkel, valamint helyesírással is erősítsük az üzenet mondanivalóját. 

Fang szerint a rövidítések önmagukban tehát nem rosszak, sokkal inkább az számít, milyen kontextusban és helyzetben használjuk őket. Ha kapcsolatépítés a cél, érdemes inkább kerülni ezt a formát, de ha gyors információcserére van szükség – például a futárnak írunk –, nyugodtan alkalmazhatjuk a felsorolt gyorsító kifejezéseket. 

Kapcsolódó: 6 dolog, amire soha ne keress rá az interneten! 

Kiemelt kép: Getty Images