Sana Yousaf, egy ismert pakisztáni influenszer életét vesztette, miután egy férfi betört az otthonába és agyonlőtte – közölte a helyi rendőrség.
A gyanúsított, a 22 éves Umar Hayat beismerte a gyilkosságot. A hatóságok szerint a férfi korábban többször próbálta megközelíteni Sanát, és miután a lány visszautasította annak „baráti közeledését”, végül rátámadt.
A férfi két lövést adott le, ellopta a lány telefonját, majd elmenekült. Sana Yousaf halála országos felháborodást keltett, a rendőrség hatalmas erőkkel nyomozott. 113 térfigyelő kamera felvételeit vizsgáltak át, és végül elfogták a gyanúsítottat. A fegyvert és a lány telefonját is megtalálták nála.
Yousafnak félmillió követője volt az Instagramon, halála után TikTok-oldala már egymillió követőt is meghaladta. Utolsó posztja épp születésnapján készült.
Hatással lenni
A 17 éves lány nemcsak a könnyed tartalmakkal vált ismertté: posztjaiban gyakran viselte a chitrali népviseletet – ez az észak-pakisztáni Chitral régió tradicionális öltözéke, amely színes, hímzett ruháiról és jellegzetes fejfedőiről ismert, emellett kiállt a nők oktatásáért és jogaiért is.
A gyilkosság hatására heves vita robbant ki Pakisztánban a nők közösségi médiában betöltött szerepéről. Egyesek vallási okokra hivatkozva bírálták Sanát, sőt, voltak, akik a családot kérték arra, hogy töröljék a lány fiókjait. Emberi jogi szervezetek szerint ez a reakció szexista és patriarchális, a hatóságok pedig nyilvánosan elítélték a gyilkosságot, amit sokan pozitív fordulatként értékelnek.
Óriási hátrányban
Pakisztánban a nők helyzete összetett és gyakran ellentmondásos: miközben vannak erős, látható női vezetők és aktivisták, a társadalom nagy része továbbra is patriarchális berendezkedésű, és sok nő napi szinten szenved hátrányos megkülönböztetéstől.
Pakisztáni aktivisták tüntetnek Islamabadban a becsületgyilkosságok ellen. 2016. július 18. (Fotó: AAMIR QURESHI / AFP)
Az oktatáshoz és munkához való hozzáférés még ma is erősen területfüggő: városi környezetben egyre több nő tanul és dolgozik, míg vidéken akár az iskolába járás is kockázatos lehet. Bár a törvények papíron egyenlőséget biztosítanak, a gyakorlatban a nőket gyakran éri jogsérelem, különösen nemi erőszak vagy családon belüli erőszak esetén.
A becsületgyilkosságok és kényszerházasságok továbbra is jelen vannak a kultúrában. Bár hivatalosan tiltottak, a társadalmi normák gyakran felülírják a jogszabályokat. Ugyanakkor az utóbbi években egyre több nő emeli fel a hangját e jelenségek ellen, legyen szó jogvédő mozgalmakról, digitális aktivizmusról vagy politikai szerepvállalásról.
Közös ügyünk
Bár hajlamosak vagyunk az egyenlőtlenségek kapcsán távoli országok példáit kiemelni, fontos felismerni: a világ nyugati felén és Magyarországon is komoly hiányosságok vannak a nők elleni erőszak kezelésében. Nem véletlen, hogy az óriási népszerűségnek örvendő Kamaszok című sorozat is egy megrázó, hasonló indítékú gyilkosságot jár körbe.
A nők elleni erőszak eseteiben a jogi és intézményi válasz itthon is gyakran lassú, széttagolt vagy egyszerűen elégtelen, és legalább ennyire problémás a közbeszéd is. A bántalmazást még mindig túl gyakran relativizálják, romantizálják vagy épp bagatellizálják például a „szerelemféltés” kifejezéssel.
Ahhoz, hogy valódi előrelépés történjen, nemcsak szigorú törvényekre, azok betartatására, hanem olyan szóhasználatra is szükség van, ami nem a bántalmazókat mentegeti, hanem az áldozatok valóságát tükrözi.
Kapcsolódó: A becsületgyilkosságokról korábban itt írtunk.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!