A fűnyírást végzők és a pihenni vágyók közti vita évtizedek óta dúl. Talán azért, mert mindkettejük részéről jogos a panasz: akinek a munkája vagy bármilyen más ok miatt nincs ideje hétköznap rendeznie a kertjét, az miért ne tehetné meg vasárnap, amikor végre van néhány órája rá? Milyen jogon szólunk bele abba, hogy mikor és miként tartja rendben a portáját (ami ráadásul kötelessége is)?

Ugyanakkor azokat is teljes mértékben meg lehet érteni, akik nem egy újabb zajszennyezésre akarnak ébredni, pláne vasárnap, amikor akár az egész délelőttöt át lehet heverészni. Nekik talán nem jár a csendes pihenés? Dehogynem. Akkor kinek van igaza? Senkinek és mindenkinek.

A vasárnapi fűnyírás háborúja

Nagyon sokan menekülnek ki a város állandó zajából vidékre a tavaszi napoktól kezdve egészen őszig. Élvezni szeretnék a csendet, a madárcsicsergést, akkor kelni és feküdni, amikor nekik tetszik. Csakhogy ebbe alaposan belerondítanak a flexelő és füvet nyíró, vagy más hangos gépet működtető vidékiek, akiknek ilyenkor van idejük akár a másodállásban elvégzett munkákra (ne feledjük, sokan nem a saját kedvüknek eleget téve zajonganak ilyenkor, hanem éppen dolgoznak valaki másnak), akár a saját kertjük ápolására.

Akárt azért, mert három műszakban dolgoznak, akár más okból.

Egyikük sem dörzsöli a kezeit azzal a gonosz szándékkal, hogy na majd most jól felébresztenek mindenkit. A frusztrált, felébresztett, aludni vágyó családok azonban ilyenkor dühödten hivatkoznak a csendrendeletre, és kérik számon azt a fajta vidéki nyugalmat, ami talán sosem létezett: aki tartósan faluban él, az tudja, hogy a zajongó gépek (vagy épp a hangosan szóló mulatós zene) bármikor elindulhatnak napszaktól függetlenül. És nem mindannyiunknak lehet Brad Pitt a szomszédja, aki a vizuális élményen túl még a birtokát is nekünk ajándékozza.

Brad Pitt sajnos lemaradt a képről, helyette egy robotfűnyíró látható, ami akár a vasárnapi zajongásra is megoldást nyújthat (Fotó: Getty Images)

Az önkormányzatok próbálnak rendet tartani

Azokon a településeken, ahol sok a turista, akik rengeteg pénzt fizettek azért, hogy emberi tevékenység nélkül, a természet hangjait élvezve pihenjenek, nagyon komoly konfliktusok adódnak a vasárnapi fűnyírásból és egyéb hangoskodásból. Hiszen a turizmus bevételt jelent a településnek, amit természetesen senki sem akar elengedni, de sokszor nehéz szót érteni azokkal, akik az évtizedek óta ott lakás jogával élve úgy gondolják, azt csinálnak a saját udvarukon, amit csak akarnak.

A veszekedésig és petíciók írásáig fajuló vitát általában az önkormányzat igyekszik rendezni különféle rendeletekkel. Az általános szabályozás szerint munkaszüneti napokon és vasárnap tilos a zajkibocsátás, szombatonként csak 9-12 óra között engedélyezett, hétköznapokon pedig 7 és 20 óra között szabad csak füvet nyírni.

Csakhogy a települések ettől eltérő szabályok szerint élhetnek, és élnek is.

Van, ahol a fű magasságát maximalizálják, van, ahol egyenesen engedélyezik a vasárnapi fűnyírást, máshol pedig tiltják. Ha valamelyik szomszéd ezt megszegi, figyelmeztetik, de pénzbírsággal is sújthatják, pláne akkor, ha már a sokadik figyelmeztetést hagyja figyelmen kívül. Hogy az adott településen éppen milyen szabályozás van érvényben, arról a település szabályzatában olvashatunk, vagy a jegyzőnél érdeklődhetünk.

Feljelentés helyett

Bár érthetően dühös az is, akit legszebb álmából vertek fel és az is, aki úgy érzi, nem nyírhatja szabadon a füvet akár munkavégzés céljából, akár a saját udvarán, az igazi megoldást nem a fenyegetőzés, a rendőr hívogatása és a különféle törvényekre való hivatkozás jelenti. Érdemi kommunikációt kellene folytatni, amihez először meg kell nyugodni.

Ez persze ellenkezik a magyaros virtussal, de attól még hideg tény marad: ordibálással és indulatos cselekedetekkel nem fogjuk megoldani a problémát.

Ha sokaknak akad baja egy bizonyos családdal vagy házzal, akkor ezt higgadtan érdemes az önkormányzat elé tárni, és összehívni egy falugyűlést, ahol kulturált körülmények között beszélhetjük át az ügyet, és dönthetünk akár szavazással, demokratikusan.

Ha pedig vendégek vagyunk valahol, érdemes megkérdezni a szomszédot, mikor szokott füvet nyírni, hogy alkalmazkodhassunk, de ha jó viszonyt ápolunk, akár meg is kérhetjük, hogy tegye későbbre a fűnyírás időpontját. Sőt ha mi vagyunk a zaj kibocsátói, mi is dönthetünk úgy, hogy

mások nyugalma érdekében inkább késő délelőtt végezzük el a munkát,

vagy akár előre szólunk a szomszédoknak, hogy vasárnap reggel zajongani fogunk, mert a meleg, az egészségünk vagy a munkánk miatt nincs más választásunk. Mindegyik cselekedethez nyugalom kell és tisztelet, normális kommunikáció és nagy adag empátia, hiszen nem tud mindenki mindig úgy viselkedni, ahogy az nekünk tetszik. Ha tehetjük, egyik oldalon állva se igyekezzünk túlordibálni a fűnyíró hangját, mert az is egyfajta zajszennyezés. 

Kapcsolódó: A szomszédokkal nem könnyű együtt élni, de ezek a praktikák segítenek

Kiemelt kép: Getty Images