Sunita Williams és Barry Wilmore természetesen nem űrhajótöröttek – ezt a feltételezést ők maguk is sokszor visszautasították. Egyszerűen csak az űrben rekedtek. Hogy számítani lehetett erre az eshetőségre, az már a kiválasztásukkor is érezhető volt: mindketten tapasztalt „űrrókák”, többször megjárták a Föld körüli pályát, és számos űrsétát is tettek. Nézzük, mi is történt velük.

Magánűrverseny

2011. július 21-én földet ért az Atlantis űrsikló, és ezzel ezt a járműtípust, harminc év után, végleg nyugdíjba küldték. Ennek több oka volt. Az egyik a két súlyos katasztrófa: a Challenger és a Columbia űrsiklók felrobbanása, a tragédiák során mindkét űrrepülő legénysége odaveszett. A másik a költségek. Noha az űrrepülőgépeket úgy tervezték, hogy újra felhasználhatók legyenek, és ezzel leszorítsák a fellövések árát, mégiscsak pokoli összegeket emésztett fel a használatuk.

A 2011 utáni bő tíz évben aztán megesett az a csúfság, hogy az amerikai űrhajósok kizárólag az orosz Szojuz űrhajókkal taxizva voltak képesek eljutni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ezért pályázatot írt ki magáncégeknek: építsenek rakétát és űrhajót. Pontosan tudták, hogy ezek olcsóbbak és gyorsabbak lesznek, mint ha az állami mamut, vagyis ők maguk állnának neki a fejlesztésnek.

Két cég győzött: az Elon Musk vezette SpaceX, és a repülőgép- és rakétagyártásban is tapasztalt Boeing.

Közülük Muskék nyerték a versenyfutást: a SpaceX Dragon (Sárkány) nevű űrhajója 2020-ban már embert vitt az űrállomásra, és azóta is buzgón taxizik ég és föld között. A Boeing viszont lemaradt. Starliner programja hosszú évek óta késések és technikai nehézségek sorozatával küzd. 2024-re úgy tűnt, olyan stádiumba lép a Starliner űrkapszula, hogy emberes misszión is berepülhetik. Eddigre a Boeing egyébként már több mint kétmilliárd dolláros veszteséget könyvelt el.

Női parancsnok az űrállomáson

2024. június 5-én feldübörögtek a hajtóművek, hatalmas füst és gőz csapott ki a rakéta alól, Sunita Williams és Barry Wilmore pedig a Boeing CST-100 Starliner fedélzetén végül elindulhatott a Nemzetközi Űrállomásra.

A küldetés célja az volt, hogy az űrhajó első emberes tesztrepülését végrehajtsák.

Eredetileg mindössze nyolcnaposra tervezték a tartózkodásukat az ISS-en, de a műszaki hibák miatt a rövid út kényszerűen elhúzódó küldetéssé vált. A Starlinerrel jó néhány gubanc akadt. Amikor megközelítette az űrállomást, több hajtóműfúvóka sem engedelmeskedett a parancsoknak. Ezt tetézte, hogy a hajtóműrendszerben héliumszivárgást tapasztaltak.

A fenti problémák miatt a NASA úgy döntött, hogy a hajót személyzet nélkül hozza vissza a Földre, míg az űrhajósok az űrállomáson maradtak. Később az üres kapszula viszonylag simán landolt – persze nem baj, hogy a hivatal elővigyázatos volt. Sunita Williams és Barry Wilmore a Nemzetközi Űrállomáson rekedt.

A két űrhajós

Barry Eugene „Butch” Wilmore a NASA asztronautája és az Egyesült Államok Haditengerészetének kapitánya. Tapasztalt űrhajós, több küldetésen is részt vett korábban. 1962-ben született, a haditengerészetnél szolgált, több mint 6800 órát repült, és több mint 600 repülőgép-hordozós leszállást hajtott végre.

Az űrben először 2009-ben járt: az Atlantis űrsikló fedélzetén vitt ellátmányt az ISS-re.

2014-ben egy orosz Szojuzzal látogatta meg ismét az űrállomást, amelynek 167 napig a parancsnoka is volt. Felesége és két lánya a Földről szorít érte, és természetesen végtelenül büszkék rá.

Az indiai–szlovén származású Sunita Lyn „Suni” Williams 1965-ben született. Szintén a haditengerészet parancsnoka volt, és helikopterpilótaként, repülőgép-mérnökként és tesztpilótaként szolgált. 1998-ban választották a NASA űrhajósai közé.

Először 2006-ban repült űrsiklón az ISS-re, 195 napot töltött ott.

Azonmód rekordot döntött: nő soha addig nem tartózkodott még ilyen hosszú ideig az űrben. Közben négy űrsétán is részt vett, melyek során az űrállomás karbantartási munkáit végezte el. 2012 júliusában egy Szojuzzal látogatott az ISS-re. 127 napig lakott a fedélzeten, három űrsétát tett, és ő volt az űrállomás első női parancsnoka. Férje szintén a haditengerészetnél szolgál, gyermekünk nincs.

A két veterán olyan nagyon nem bánkódott, hogy a nyolcnapos tervezett tartózkodás némileg elhúzódott – hiszen egy űrhajósnak tényleg az a legnagyobb öröm, ha minél többet tartózkodhat különböző űrmissziókon. Minden interjúban elhatárolódnak attól, hogy „űrhajótöröttnek” titulálják őket. Williams elmondta, mennyire büszke rá, hogy akár rögtönözve is, de számos problémát sikerült megoldaniuk odafent. Wilmore szerint az emberes űrküldetés lényege, hogy ismeretlen és váratlan helyzetekre készüljenek fel – és lám, ez most aztán be is következett.

Ebben a SpaceX-kapszulában érkeztek meg az asztronauták Florida partjai mellett (Fotó: Keegan Barber/NASA /Getty Images)

Hazatérés

Március 7-én aztán Sunita Williams átadta az ISS parancsnokságát Alekszej Ovcsinyin orosz kozmonautának. A SpaceX Crew Dragon űrhajója, a Crew-10 küldetés keretében, 2025. március 14-én indult a floridai Kennedy Űrközpontból, fedélzetén négy utassal: két amerikai, egy japán és egy orosz kozmonautával. Március 16-án sikeresen dokkolt az ISS-hez. Az új legénység érkezése lehetővé tette, hogy Williams és Wilmore megkezdje a feladatok átadását, felkészülve a hazatérésre.

2025. március 18-án, kedden, a SpaceX Crew Dragon űrhajóval tértek vissza a Földre. A Sárkány Florida partjainál csobbant az Atlanti-óceánba, és véget ért a nyolcnaposra tervezett, de végül kilenc hónaposra sikeredett különleges küldetés.

Kapcsolódó: Ez történik az űrhajósok testével, ha 9 hónapig az űrben vannak

Kiemelt kép: Suni Williams és Butch Wilmore még az űrben (kép: Robert Markowitz/NASA/Tribune News Service/Getty Images)