• Hajlamosak vagyunk elutasítani a tudományos magyarázatokat, és alternatív információkra támaszkodunk.
• Az álhírek és a szándékos manipuláció könnyen félrevezethetnek, különösen, ha megerősítik a korábbi nézeteinket.
• Az új információkat a meglévő hiedelmeinkhez igazítjuk.

Sokan úgy gondolják, hogy a hamis hiedelmek a tudás vagy az intelligencia hiányából fakadnak, pedig valójában mélyen az emberi természetben gyökereznek. Nem pusztán tájékozatlanságról van szó, hanem arról, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk a világot a saját tapasztalataink és meggyőződéseink alapján értelmezni.

Miért hiszünk a hamis hiedelmekben?

Manapság különösen élesek a nézetkülönbségek. A közösségi média felerősíti ezeket, hiszen mindenki kedve szerint olyan híreket fogyaszt, amelyek igazolják a saját világnézetét. A hamis hiedelmeket azonban nem csupán információhiány, hanem pszichológiai tényezők is fenntartják. A jelenség mögött három fő tényező áll: bizalmatlanság, félretájékoztatás és az információk újraértelmezése.

1. Bizalmatlanság

Előfordult már veled, hogy tudtad, egy döntésed nem teljesen logikus, mégis kitartottál mellette? Az ösztöneink, a hitünk, a személyes tapasztalataink és mások véleménye gyakran felülírja a logikát, és azt is befolyásolja, hogy mit tartunk igaznak. A mai világban, ahol számtalan információforrás verseng a figyelmünkért, könnyen lehet, hogy rossz forrásokban bízunk meg.

Előfordulhat, hogy elutasítjuk a hiteles szakértők álláspontját, miközben félrevezető vagy torzított információkat fogadunk el igaznak, mert azok jobban illeszkednek a nézeteinkhez. Például a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság sok esetben nem az orvostudomány elutasításából, hanem

az egészségügyi intézményekkel szembeni mélyebb bizalmatlanságból fakad.

Hasonlóan működik a klímaváltozás tagadása is. Annak ellenére, hogy a tudományos közösség túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a globális felmelegedést az emberiség okozza, sokan mégis elutasítják ezt a következtetést. Ez sok esetben abból fakad, hogy az emberek nem bíznak a tudósokban vagy a kormányzati szervekben, ezért alternatív forrásokat keresnek. A bizalmatlanság tehát önfenntartó:

minél inkább elutasítjuk a hivatalos forrásokat, annál jobban megerősítjük saját hiedelmeinket.

Éppen ezért olyan nehéz megváltoztatni azokat a nézeteket, amelyeket egyszer már elfogadtunk.

Kapcsolódó: Félrevezetés vagy tudomány? – Visszavonulót fúj-e az oltáskritikus mozgalom?

2. Félretájékoztatás

Pontatlan vagy torzított információkkal nap mint nap találkozunk, és sokan ellenőrzés nélkül elhiszik őket. A félretájékoztatás lehet szándékos – például amikor egy iparág eltitkolja termékei káros hatásait –, de előfordulhat véletlenül is, amikor egy téves információ félreértések miatt terjed el.

A végeredmény ugyanaz: torz képet alakítunk ki a világról, és erre alapozva hozzuk meg döntéseinket. Jó példa erre a mikróval kapcsolatos tévhit, miszerint a mikrohullámú sütők károsak, mert elpusztítják az ételek tápanyagait és rákkeltő anyagokat bocsátanak ki.

Bár a tudományos kutatások egyértelműen cáfolták ezeket az állításokat, a félreértések továbbra is fennmaradtak, főként az interneten terjedő cikkek és fórumok miatt. Sokan minden tudományos alap nélkül utasítják el a mikrohullámú sütőket, miközben például a hosszú ideig tartó forralás több tápanyagot pusztít el.

Kapcsolódó: Valóban káros a mikró, vagy ez is csak egy hamis hiedelem?

A félretájékoztatás az interneten gyorsan és széles körben terjed. A közösségi média algoritmusai felerősítik a hamis elképzeléseket, hiszen a felhasználók főként a saját nézeteiket igazoló tartalmakkal találkoznak.

A hamis hírek gyorsan terjednek, mert az érzelmekre hatnak, megerősítik a meglévő nézeteket, és gyakran hitelesebbnek tűnnek, mint a valóság. (Fotó: Canva)

3. Az információk újraértelmezése

Hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni azokat az információkat, amelyek alátámasztják meglévő nézeteinket, és elutasítani azokat, amelyek ellentmondanak nekik. Tudatosan vagy tudat alatt úgy értelmezzük az új információkat, hogy azok igazolják világnézetünket. Ez különösen jól megfigyelhető a táplálkozás terén. Ilyen például, amikor valaki szigorú étrendet követ,

és elutasít minden olyan kutatást, amely a diéta esetleges kockázataira hívja fel a figyelmet.

Hasonló jelenség figyelhető meg az alternatív gyógyászatban is. Sokan, akik elutasítják a modern orvostudományt, kizárólag olyan forrásokat keresnek, amelyek megerősítik nézeteiket, miközben figyelmen kívül hagyják a bizonyított kezeléseket.

Természetesen nem mindenki viselkedik így. Vannak, akik nyitottak az új információkra, és hajlandóak felülvizsgálni a nézeteiket, ha megbízható bizonyítékokkal találkoznak. Ennek ellenére sokakra igaz, hogy inkább a saját álláspontjukat erősítő információkra figyelnek, miközben az ellentétes nézeteket figyelmen kívül hagyják vagy hiteltelennek tartják.

Miért olyan nehéz megváltoztatni a hiedelmeinket?

A hamis hiedelmek nehezen változnak, mert mélyen belénk ivódtak, és erős mentális folyamatok tartják fenn őket. A bizalmatlanság, a félretájékoztatás és az önigazoló gondolkodás olyan védelmi burkot hoz létre, amely megnehezíti, hogy új információk megváltoztassák a már kialakult álláspontot. Ha megértjük, hogyan működnek ezek a mechanizmusok,

könnyebben felismerhetjük saját gondolkodási mintáinkat, és nyitottabbá válhatunk a kritikus gondolkodásra.

A cél nem az, hogy teljesen elfogulatlanok legyünk, hanem hogy képesek legyünk felülvizsgálni nézeteinket, amikor a bizonyítékok ezt indokolják.

Kapcsolódó: Hamis hiedelmek a szerelemről

Kiemelt kép: Getty Images