Meglepően sokan szeretik a macskákat, mégsem tarthatnak egyet, vagy mehetnek bárkié közelébe az allergiájuk miatt. Sokan már attól allergiás tüneteket tapasztalnak, ha egy olyan lakásba lépnek, amelyben macskaszőr van. Ennek ellenére a gyulladásos tünetek nem pontosan az állat szőre miatt alakulnak ki, hanem a nyáluk miatt.

Köztudott, hogy a cicák folyamatosan tisztálkodnak, nyalják a bundájuk minden négyzetcentiméterét. A nyálukban és a faggyúmirigyeikben pedig megtalálható egy fehérje, pontosabban egy glikoprotein, amit a tudósok Fel d1-nek hívnak. Erre az anyagra a világon minden öt emberből egy allergiás valamilyen mértékben. Olyannyira, hogy évente körülbelül félmillió asztmás rohamot és 350 000 sürgősségi ellátást igénylő egyéb allergiás tünetet tulajdonítanak a macskaallergiának.

A macskanyál okozta allergia kezelése

Emiatt aztán szinte teljesen mindegy, hogy a macska rövid vagy hosszú szőrű, a tüneteket mindenképpen tapasztaljuk. Mivel még egyetlen macskát sem sikerült rávenni arra, hogy ne nyálazza folyamatosan a bundáját, ezért a tudósok kénytelenek más szemszögből megközelíteni a problémát.

Folyamatban van egy oltás kifejlesztése,

sokaknak pedig a deszenzibilizációs terápia segít, ami annyit tesz, hogy fokozatosan, nagyon kis mennyiségben hozzászoktatják a szervezetet az allergén anyaghoz. A fehérje semlegesítése ennél ígéretesebb eredményekkel kecsegtetne, ezért évek óta kutatják ezt a területet, nem is eredmény nélkül.

A hipoallergén macska kifejlesztése sokat segítene az allergiások életén (Kép: Getty Images)

Az oltott macska kevésbé allergizál

Egy svájci gyógyszergyár tudósai kifejlesztették a HypoCat nevű oltást, amelynek vakcinája megköti és semlegesíti a Fel d1 allergént. A vizsgálatok szerint az oltott macskák vérében alacsonyabb volt a Fel d1 szintje, mint a többiek esetében. A cicák mellé emberi tesztalanyokat is kirendeltek, akik az oltott állatok jelenlétében kevesebb allergiás tünetet tapasztaltak.

A biztató eredményeknek hála a svájci cég továbbfejleszti a vakcináját, de még sok vizsgálatra és tesztre lesz szükség, mire piacra dobhatják.

Persze nem a svájci tudósok az egyetlenek, akik a macskaallergiával foglalkoznak. A Purina nevű gyártócég például olyan macskaeledelekkel kísérletezik, amelyek semlegesítik az allergént. A helyzetet viszont nagyban árnyalja, hogy a különböző macskák különböző mennyiségű allergén fehérjét termelnek, és nagyon nehéz belőni a fehérje elleni anyag adagolását.

De jó lenne ez a macskáknak?

Egy új kutatás a gének felől közelítette meg a kérdést. A Fel d1 két láncból áll, és két gén, a CH1 és CH2 kódolják mindegyik láncot. Az allergén fehérje biológiai funkciója jelenleg nem ismert, azaz nem tudjuk, hogy ha teljesen kivonjuk a macska szervezetéből, akkor mégis mi történik. Viszont más emlősökben végzett, hasonló fehérjékkel kapcsolatos kutatások arra utalnak, hogy

az allergén szerepet játszhat az immunrendszer szabályozásában,

a bőr védelmében, sőt a macskák közötti kémiai kommunikációban is. A kutatók emellett azt is kiderítették, hogy a A Fel d1 arányok az evolúciós vonalak mentén változtak, ezért lehet az, hogy egyes macskákban kevesebb, másokban pedig több termelődik belőle.

Az allergén genetikai eltávolítása is egy megoldás

A nagy vizsgálódás közben azonban kiderült, hogy két macska – egy puma és egy dél-afrikai fekete lábú macska – olyan természetes mutációkkal rendelkezik, amelyek rontják a Fel d1 fehérje működését, az állatok mégis egészségesek voltak. Ha tehát a jól bevált CRISPR technológia segítségével

megszerkesztjük a fehérjét kódoló CH1 és CH2 géneket, hipoallergén macskát kaphatunk.

A kutatók persze arra nem tudnak garanciát vállalni, hogy az így előállított egyedek tökéletesen egészségesek lesznek, így még sok évnyi tesztelés és vizsgálódás következik, mire az első génszerkesztett, hipoallergén macska színre léphet.

Addig is nézd meg, milyen új macskafajtákat hoztak létre a tenyésztők!

Kiemelt kép: Getty Images