Bár a betegség még mindig gyógyíthatatlan, egyre többet tudunk róla minden egyes nappal. Tudósok éjt nappallá téve küzdenek, hogy végre azonosítani tudják a demencia összes kiváltó okát és kockázati tényezőjét, illetve hogy hatékony gyógyszert fejlesszenek ki a betegség tüneteinek megfékezésére. Persze, a végső cél a betegek teljes meggyógyítása lenne, de ettől még mindig több lépésre vagyunk. A helyzet azonban sosem reménytelen: nemrég ugyanis egy újabb korai tünetre bukkantak a kutatók.

Lépések választhatnak el minket attól, hogy a demencia végre gyógyítható legyen (Fotó: Unsplash)

Arról régóta tudunk, hogy a memóriavesztés és a tájékozódási képesség romlása összefüggésbe hozható a demenciával, de egyrészt ezek a tünetek nem kizárólag ezen betegség jelei lehetnek, másrészt pedig mire idáig fajul a helyzet, általában már túl késő megfékezni a kór elhatalmasodását. Most úgy tűnik, fény derült egy ezeknél sokkal hamarabb jelentkező tünetre!

Demencia jelei: Ez tapasztalható reggel

Egy, az International Journal of Geriatric Psychiatry című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a demencia egyik legfontosabb korai jelét abban figyelhetjük meg, hogy az egyén hogyan érzi magát reggelente, amikor felébred. Erre úgy jöttek rá a kutatók, hogy három idősotthon lakóinak adatait vizsgálták, összesen 110 legalább 60 éves egyén viselkedését elemezték. Őket aztán három csoportba tudták sorolni aszerint, hogy milyen időszakokban voltak a leginkább nyugtalanok: reggel, este vagy sosem.

Az eredmények azt mutatták, hogy a demens betegek körében a reggeli nyugtalanság valamivel gyakoribb volt.

Ebből a reggeli ingerlékenység és a betegség közötti lehetséges összefüggésre gyanakodnak. Annál is inkább, mivel régóta tudható, hogy a szervezet alvás-ébrenléti ciklusának zavarai szintén összefüggésben állhatnak a demencia kialakulásával. (Kifejezetten sok demens betegnél tapasztalható, hogy nappal végtelenül álmos, éjszaka viszont nem tud elaludni, illetve hogy gyakran felriad, majd a visszaalvás is gondot okoz számára.) A reggeli nyugtalanságérzés és a felborult alvási szokások tehát a demencia korai jelei lehetnek.

Mit tehetünk ezek alapján a megelőzésért?

Szakértők szerint a megoldás egyértelműen az egészséges életmódban rejlik. Ennek pedig örülünk kell, hiszen egy olyan tényezőről van szó, amire hatással lehetünk – ellentétben például a genetikai hajlammal. Az orvosok tehát ismét hangsúlyozzák a megfelelő táplálkozás fontosságát. Egy, a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint például a mediterrán étrendet követő egyének agykérgi régiói vastagabbak. Ez azért fontos, mert épp ezek azok a területek, amelyek Alzheimer-kór esetén zsugorodni kezdenek.

Ezen kívül nagyon fontos, hogy az egyén – legyen bármilyen idős is – rendszeresen végezzen testmozgást. Ez nem azt jelenti, hogy kezdjen el edzeni a maratonra, vagy hogy járjon 200 kilókat emelgetni a konditerembe. Csupán annyiról van szó, hogy mozogjon. A maga tempójában és neki jóleső intenzitással mozgassa meg a testét. Sétáljon, akár bottal, végezzen ráérősen kerti munkát, ossza be a takarítást több napra, így minden nap lesz miért megtornáztatnia izmait.

Kerüljön egyet a házban/kertben/környéken akár napjában többször is!

Ha idétlennek érzi a céltalan sétálgatást (bár nem az), találjon ki apró „feladatokat”! Például csengessen be egy ismerőséhez (a társasági élet egyébként is a demencia legjobb ellenszere), igyon meg egy csésze kávét vagy pohár szódát a presszóban (itt bizony nem kizárólag alkoholos vagy cukros italokat adnak), menjen el a boltba egy darab kifliért (legalább mindig friss lesz), vagy nézze meg, hogyan növekszik napról napra az a kis facsemete a szomszéd utcában (esetleg öntözze meg vízzel egy flakonból).

Kapcsolódó: Ez a két jel szintén a demencia korai tünete lehet

Ezzel az aprósággal több legyet is üthet egy csapásra. Egyrészt a rendszeres mozgás fokozza a vérkeringést, így több oxigén juthat az agyba – és más szervekhez is, tehát csak nyerhetünk vele. Másrészt pedig azzal, hogy átmozgatjuk magunkat, jólesően el is fáradunk, így pedig könnyebben megy majd az esti elalvás, az éjszakai pihenés, és reggel nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban ébredhetünk. A kör pedig ezzel be is zárul.

Tegyük hát meg ezeket az apróságokat, kiváltképp, ha időnkből úgyis kitelik!

Még az is lehet, hogy váratlan ajándékokkal lep meg általuk az élet. Például új ízeket fedezünk fel az egyszerű és szerény mediterrán diétának köszönhetően, illetve új élményekkel, tapasztalatokkal és tudással gazdagodhatunk a séta, a kertészkedés és az ismerőseinkkel való kapcsolattartás révén. Ezen kívül pedig hasznos még demencia ellen (és rendkívül szórakoztató is) az olvasás és a rejtvényfejtés. Bár kegyetlen dolog, hogy pont a demenciától való félelem motiválhat bennünket minderre, összességében színesebbé válhat tőlük az életünk.

Demencia ellen az is beválik, ha naponta 5 percet a nem domináns kezeddel írsz!

Kiemelt kép: Getty Images