Katalónia Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén, székhelye Barcelona. Több mint 1000 napos szárazság után a katalán kormány hivatalosan is szükségállapotot hirdetett, és a vízkorlátozásokat kiterjesztette Barcelonára és a környező régióra is. Az intézkedések 2024. február 1-én megtörtént bejelentésekor Pere Aragonès katalán elnök elmondta, hogy egyes területeken három éve egyáltalán nem esett az eső, és a most kialakult helyzet a modern történelem legsúlyosabb szárazsága.

Korlátozások Barcelonában

Becslések szerint azonnali, legalább 500 milliméter esőre lenne szükség Katalóniában ahhoz, hogy a már most meglévő hiányt pótolni lehessen. A vízkészletek 16% alá csökkentek, emiatt szükségállapot kihirdetésére kerül sor. A régió északi részén már bevezetett intézkedéseket (többek között a mezőgazdasági öntözés 20%-os csökkentését és a közparkok öntözésének tilalmát) most Barcelonára is kiterjesztik.

A városban az állami és magán uszodák bezárnak (kivételt képeznek azok, amelyek már korábban átálltak tengervíz használatára). A parkokat nem öntözik tovább, és a talajvizet használják majd, hogy megmentsék a város 35 000 fáját a pusztulástól. Nem lesznek zuhanyzók a strandokon, és nem működnek majd díszkutak sem. A vízi parkok és jégpályák szintén bezárnak, az autómosást pedig a kereskedelmi célú használatra korlátozzák.

A korlátozások legalább a következő 15 hónapban érvényben maradnak.

A víznyomás csökkentésére vonatkozó terveket ugyanakkor elvetették, mert a barcelonaiak a napi 200 literes fogyasztási határértéket egy ideje betartják, másrészt pedig azért, mert szinte mindenki emeletes társasházakban lakik a városban, és az esetleges nyomáscsökkentés hátrányosan érintené a felsőbb emeleteken élőket.

Növekvő feszültségek

Mivel a barcelonai korlátozások a nyárra is kiterjednek, valószínűleg tovább szítják a turistákkal szembeni ellenérzéseket, akik a helyiek megélése szerint lassan így is ellehetetlenítik a mindennapi életet. Az ellentét most annál is inkább kiéleződhet, mivel turisták sokkal több vizet fogyasztanak, mint a helyiek. A szállodások szövetsége által végzett korábbi kutatás kimutatta, hogy 2016-ban egy ötcsillagos szálloda vendége napi 545 liter vizet használt fel, míg a helyi lakosok 163 litert, igaz, a szövetség állítása szerint a városlátogatók fogyasztása azóta 242 literre csökkent. Spanyolországban mindig is voltak aszályos időszakok, de a klimatológusok egyetértenek abban, hogy az aszályok egyre hosszabbak, miközben a csapadékmennyiség csökken, a hőmérséklet pedig tovább emelkedik.

Egyre többször mérünk extrém magas hőmérsékletet (Fotó: Getty Images)

Az aszályos időszakok Európa-szerte egyre gyakoribbak, hazánkban például az alföldi régiót sújtja a leginkább egy-egy ilyen időszak. A 2022-es, súlyos aszály kapcsán végzett vizsgálatukban magyar kutatók kimutatták, hogy a csapadék elmaradása nem egyszerűen az éghajlatváltozásból ered. A tendencia részben annak tudható be, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés miatt kialakuló talajszerkezeti változások nyomán a nyári hőhullámok során alacsony lesz a felszín közeli légrétegek páratartalma, így az egyébként esőt hozó hidegfrontok csapadék nélkül haladnak át a régión.

Bár a mezőgazdaság gyakorlatára aligha van ráhatásunk, ha szeretnénk a lehető legtovább elkerülni a Barcelonában most bevezetésre kerülőhöz hasonló korlátozásokat, itthon is meg kell tanulnunk felelősebben bánni a vízzel. 

Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan tehetsz a vízhiány ellen a mindennapjaidban, ezt a cikket ajánljuk a figyelmedbe. 

Kiemelt kép: Getty Images