A látogatás
Először és utoljára, Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg 1993. májusában látogatott Magyarországra – a királynő ezzel az első olyan angol uralkodó volt, aki protokolláris vizitet tett hazánkban. Látogatása természetesen óriási jelentőségű eseménynek számított: nemcsak a hazai tömegek érdeklődését keltette fel, de mivel a rendszerváltó országok közül hozzánk jött el először, az út a nemzetközi sajtó érdeklődését is magára vonta. Erzsébet tartalmasan töltötte idejét nálunk: fogadáson vett részt, felszólalt a Parlamentben, járt több múzeumban, hajózott a Dunán, lovasbemutatót nézett meg Bugacpusztán és szociálisan érzékeny programot is szerveztek neki, amikor az államfő társaságában ellátogatott egy hajléktalanszállóba – magyarországi látogatásáról lapunk részletesen beszámolt akkoriban. A Nők Lapját képviselve Vass Virág is találkozhatott a királynővel egy fogadáson, az eseményről ebben a cikkben számolt be igen érzékletesen és élvezetesen az olvasóknak.
A látogatás különböző programjairól kép és videofelvétel is készült, egy akkori – javarészt a témának szentelt – tv híradó adást pedig szerencsére feltöltött és közkinccsé tett egy Youtube felhasználó.
Az anyag igazi kincsesbánya. Nemcsak, mert meghallgatható benne Göncz Árpád és Erzsébet a vadásztermi díszvacsorán elmondott beszéde, de azért is, mert izgalmas kordokumentum arról, hogyan gondolkodtunk és öltöztünk a kilencvenes évek elején, mit gondoltunk szíves vendéglátásról, hogyan kommunikált velünk a média és arról is, hogy mit tartottunk és reméltünk akkoriban magunktól, magyaroktól. 1993-ban nagy dolgok után, és talán még nagyobbak előtt álltunk: azt, hogy mennyit változott közéletünk az elmúlt évtizedekben önmagában jól jelzi, hogy a királyi küldöttséget államfőként akkor Göncz Árpád, miniszterelnökként Antall József, külügyminiszterként pedig Jeszenszky Géza fogadhatta.
Angolok és magyarok
„Hazánk az elmúlt években történelmi, sorsfordító napokat élt. 40 év után, nemzetünk akaratából szabadon és törvényesen megválasztott parlament és kormány működik” – forgalmazott Göncz Árpád a fentebb említett beszédben, és kiemelte azt is, milyen nehézségekkel és kihívásokkal teli úton követjük az előttünk járó országokat, illetve hogy ezen az úton a legnagyobb igyekezet ellenére is vannak veszteségeink. Beszédében utalást tett Erzsébet magyar rokonságára illetve az angol és magyar történelem összefonódására és arra is, hogy milyen nagy hatással volt az angol kultúra – elsősorban a zene és az irodalom – a magyar ízlésre is. Tolkien, Golding vagy épp Mary Shelley zseniális tolmácsának szájából nemcsak szépnek, de igaznak is ható mondatok voltak ezek, csakúgy, mint Erzsébet beszédének legfontosabb gondolatai is, amiket érdemes szintén felidézni.
„Szívből köszönöm kedves és szíves szavait. Fülöp herceg és én őszinte örömmel emlékezünk vissza ön (ti. Göncz Árpádnak – a szerk.) és felesége 1991-es londoni látogatására. Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy végre itt lehetek Budapesten” – kezdte beszédét a királynő. Később említést tett magyar őseiről, majd arról, hogy ha Magyarország és Anglia nem is mindig álltak egy oldalon a különböző háborúkban, a remény és a hit közös volt a két népben. A királynő azokról a kiemelkedő magyarokról is beszélt, akik tehetségükkel vagy épp emberségükkel mutattak példát a nagyvilágnak és az angol népnek:
„Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok, a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították. (…) Kossuth Lajost ujjongó tömegek köszöntötték Londonban 1851-ben, és ő kiváló angolsággal szólt hozzájuk azon a nyelven, amit a börtönben tanult a Bibliából és Shakespeare-ből” – fogalmazott.
Beszédének egyes elemei ma is érvényes értékválasztási kérdéseket feszegetnek:
„Ha szemügyre vesszük a kormányzati szintet, ott is örvendetesen azonos nézeteket tapasztalunk, hiszen egyaránt hiszünk a demokráciában és a nyílt társadalomban.(…) Örömmel várjuk azt a nem túl távoli időpontot, amikor Magyarország az európai közösség tagja lesz.(…) Nagy-Britannia eltökélt szándéka, hogy a megoldásokban társa lesz Magyarországnak. (…)Nem engedhetjük elveszni a szabadságot, a szó legtágabb értelmében vett szabadságot, amelyet önök elnyertek” – mondta többek közt a királynő, aki később kitért a magyar vendégszeretet melegségére is, majd – utalva Az Országos Széchenyi Könyvtárban tett látogatására és az ott szerzett, Mátyás Királlyal kapcsolatos élményeire – így zárta beszédét:
“Mátyás király nagy műveltségű, kiváló szellemű ember volt, reneszánsz király, aki sok dicsőséget szerzett Magyarországnak. (…) Kérem, hogy velem együtt ünnepeljük most az új reneszánszot, Magyarország reneszánszát. Hölgyeim és uraim, nagy örömömre szolgál, hogy poharamat Magyarország elnökére és népére emelhetem.”
Erzsébet majd harminc éve egy reményteli és nagy változások előtt álló Magyarországra látogatott. Először és tegnap óta biztosan tudjuk, utoljára járt itt.
Kiemelt kép: Martin Keene – PA Images/PA Images via Getty Images
