Tradicionális húsvéti desszertek a világ minden tájáról

Körbenéztünk a nagyvilágban, mi kerül más nemzetek húsvéti desszertasztalára.

Foszlós fonott kalács, mazsolás sárga túró, omlós márványos kuglóf – a magyar otthonokban általában ezek a desszertek kerülnek húsvétkor az asztalra. A hagyományos édességeknek már az illatától ünnepi hangulatba kerülünk, nélkülük nem is igazi húsvét a húsvét. Persze meglehet, hogy valaki unja a klasszikus desszerteket, és azok mellé – vagy helyett – idén kipróbálna valami különlegesebbet. Ötletekért nem kell messzire menni, hiszen a környező országok húsvéti finomságaival is kedveskedhetünk a szeretteinknek a következő napokban; de rajtunk ne múljon, a világ másik feléről is hozunk tradicionális húsvéti édességeket! A kísérletező kedven túl nincs is nagyon szükség extra alapanyagokra, még a skandinávok vagy a mexikóiak kedvenc ünnepi desszertjének összes hozzávalója is kéznél van. De akár formai vagy díszítési ötleteket is csenhetünk más nemzetek klasszikusaiból.

Egyesült Királyság

Fotó: Getty Images

A legfinomabb angol húsvéti zsemlén, az úgynevezett hot cross bunon túl a britek előszeretettel fogyasztják ebben az időszakban a simnel cake-et. A könnyű és puha tortát aszalt gyümölcsökkel és fűszerekkel teszik különlegessé. Belsejében egy réteg marcipán vagy mandulapaszta rejtőzik, a piskótához vagy a krémhez pedig szokás narancsvirágvizet vagy brandyt is adni. A marcipán a torta tetején is megjelenik: a 11 marcipángolyó az apostolokat szimbolizálja (Júdás nélkül). Az édesség nevét illetően több legenda is kering, az egyik, 19. századi történet szerint egy idős pár, Simon és Nell találta ki a tortát, keresztnevük összevonásából született a simnel cake elnevezés. De az is lehet, hogy Lambert Simnel imposztorról nevezték el, aki VII. Henrik idején pályázott az ország trónjára.

Skandinávia

Fotó: Getty Images

Bár minden északi országban másképp nevezik, a zsemlére hasonlító édességet Skandinávia-szerte előszeretettel fogyasztják ebben az időszakban. A svédeknek semla, a finneknek fastlagsbulle, a dánoknak és a norvégoknak fastelavnsbolle, de fastellan, laskiaispulla és vastlakukkel néven is ismert. A kardamommal megbolondított édes tésztát sütés után félbevágják, mandulapasztával (vagy eper-, esetleg málnalekvárral) és vaníliás tejszínhabbal megtöltik, majd a tetején meghintik porcukorral. Általában tea vagy kávé mellé fogyasztják, de forró tejbe mártogatva is isteni.

Görögország

Fotó: Getty Images

A mi húsvéti fonott kalácsunk egészen közel áll a görögök curekijéhez. Az édes kelt tészta különlegessége, hogy kerül bele egy tradicionális görög fűszer, a mahlab (más néven mahlep vagy mahleb, a sajtmeggy magjának őrleménye), amely gyümölcsös aromát ad a kalácsnak. A fonott édességet pirosra festett keménytojással díszítik, amely Krisztus vérét szimbolizálja. A curekit Görögországban reggelire szokás fogyasztani vajjal, lekvárral vagy mogyorókrémmel.

Mexikó

Fotó: Getty Images

A capirotada, a mexikóiak hagyományos húsvéti desszertje lényegében egy kenyérpuding, amely tele van minden földi jóval: magvakkal, sajttal, banánnal, aszalt gyümölcsökkel, illetve nem kevés fahéjas cukorsziruppal. A capirotada összetevői nemcsak finomak, hanem szimbolikus jelentéssel is bírnak: a szegfűszeg például Krisztus keresztjét, a fahéj pedig azokat a pálcákat jelképezi, amelyekkel Krisztust verték. Rögtön sütés után, melegen is tálalható, de hidegen is épp olyan mennyei.

Csehország és Szlovákia

Fotó: Getty Images

A bábovka tulajdonképpen egy kuglóf, amelyet mazsolával, mandulával, cseresznyelikőrrel és helyenként csonthéjasokkal, mákkal, kakaóporral, kandírozott vagy aszalt gyümölcsökkel gazdagítanak. A csehek és a szlovákok hagyományosan kerámiából készült, lyukas kuglófformában sütik, és húsvétvasárnap, illetve húsvéthétfő reggelén kerül az asztalra.

Brazília

Fotó: Getty Images

Brazília a világ egyik leginkább elkötelezett katolikus országa, így a paçoca nevű édességre húsvét idején különösen nagy a kereslet az országban – főleg nagypénteken. A maniókalisztből, földimogyoróból és cukorból készülő finomságot gyerekjáték elkészíteni, a brazilok pedig utcai árusoktól is könnyen beszerezhetik. Ha összedobnánk, csupán csak annyi a dolgunk, hogy az alapanyagokat aprítógépbe tegyük, majd az így kapott masszából falatnyi hengereket gyúrjunk.

Spanyolország

Fotó: Getty Images

A nagyhéten a spanyol családok mona de pascuát sütnek – főleg Katalóniában és Valenciában bevett húsvéti szokás ez. A tradíció szerint a keresztszülők ezzel ajándékozzák meg húsvétkor a keresztgyerekeiket. Az édes kelt tészta, amelybe keménytojást is rejtenek, gyűrű alakú sütőformában kerül a sütőbe. Neve az arab nyelvből ered, annyit tesz: húsvéti ajándék, hiszen ez jelenti a nagyböjt végét. És éppen ezért van fontos szerepe a tojásnak is: hagyományosan a katolikusok nemcsak a húst, hanem a tojást is kerülték a nagyböjt idején. A mona de pascua modern változatait cukormázzal és színes csokoládétojásokkal is dekorálják.

Kiemelt kép: Getty Images