Nagyon fontos felfedezésért járt idén az orvosi Nobel-díj

Karikó Katalinék az orvosi-élettani Nobel-díjat ugyan nem kapták meg, de egy másikra még van esélyük.

Október 4. és 11. ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban, sokak megdöbbenésére viszont azt nem Karikó Katalin kapta. Sokan szinte biztosra vették, hogy ő és a vele dolgozó Drew Weissmann lesznek a befutók, hiszen az elmúlt egy év (és a tudósok szerint a következő évek) legfontosabb tudományos vívmánya volt az mRNS-alapú COVID-19 vakcina elkészítése, amely révén Karikó Katalin a világ legismertebb nője lett, és nevét örökre beírta nemcsak az orvostudomány, de az emberiség történetébe is.

Jöhet a kémiai Nobel-díj?

Kedden a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, utóbbira pedig nagyon is van esélye Karikónak és Weismannak, kémiai körökben legalábbis sokan tippelnek rájuk, hiszen az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás része a biokémia tudománynak is. (A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.)

Az érintés receptorai

Az orvosi-élettani kategóriában azért járt a díj, hogy végre megtudhattuk, az emberi szervezet hogyan érzékeli a hőt, fájdalmat, illetve hogyan működik a tapintás: a kaliforniai egyetemeken dolgozó két tudós, David Julius és Ardem Patapoutian kutatásai megmagyarázták, hogy a meleg, a hideg és maga az érintés hogyan indít elektromos jeleket az idegrendszerünkben. 

A bizottság bejelenti, hogy felfedezésükért David Julius és Ardem Patapoutian kapják az idei élettani-orvosi Nobe-díjat. (Fotó: Atila Altuntas/Anadolu Agency/Getty Images)

 „A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok” – írták az illetékes bizottság indoklásában.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

Érdekességek és számok

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 112. alkalommal ítélték oda, összesen 224 kitüntetettnek: 39 alkalommal kapta egy, 34 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 224 kitüntetettből 12 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagknak Adolf Hitler parancsára vissza kellett utasítania a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben kapta meg.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting volt, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést.

1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ban született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”.

1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.

Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) “a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

A díjat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be. A Nobel-díjakat 1901 és 2020 között 603 alkalommal ítélték oda. A teljes díjjal járó összeg 2021-ben: 10 millió svéd korona (352 millió forint). 

Forrás: MTI, MTVA Sajtóarchívum

Kiemelt kép: Getty Images