Az elmúlt egy év (és a tudósok szerint a következő évek) legfontosabb tudományos vívmánya volt az mRNS-alapú COVID-19 vakcina elkészítése, amely révén a magyar Karikó Katalin a világ legismertebb nője lett. A biokémikus, aki a BioNTech cég alelnöke, még 2005-ben dolgozta ki a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát Drew Weissmannal közösen (nem új, és legfőképpen nem teszteletlen tehát a technológia) – aminek köszönhetően az mRNS terápia alkalmazható lesz túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.
A koronavírus-járvány aztán felgyorsította a 16 évvel ezelőtti szabadalom sorsát, hiszen ez alapján készült el a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina (vagyis a Comirnaty vakcina). Tudományos körökben többen is Nobel-díj esélyesnek ítélik Karikó Katalint, akit – ahogyan interjúiban is nyilatkozza – a díj kevéssé érdekel, inkább annak örül, hogy tudósok ezrei ismerték végre el az általa követett technológia jelentőségét.

A tudósok most azon az állásponton vannak, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.

A tudományos szabadalom a várakozások szerint emberek millióinak életét mentheti meg vagy teheti jobbá, így bátran sorolhatjuk Karikó Katalint nemcsak legnevesebb tudósaink, de legnevesebb feltalálóink közé is.

A magyar feltalálók mindig is az élen jártak

Bánki Donát a porlasztó és a Bánki-turbina feltalálója. Jedlik Ányoshoz fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása, a szódavíz magyarországi gyártása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bíró László József, a golyóstoll feltalálója (angolul a golyóstoll egyik neve ma is biro), Goldmark Péter Károly, a színes televízió és a „hosszan játszó”, vagyis mikrobarázdás hanglemez kifejlesztője.

Dr. Goldmark Péter Károly egy színestelevízió készülékkel New Yorkban, 1940-ben. Goldmark először a CBS hírközlési társaság munkatársa, később kutatási laboratóriumának vezetője, majd a társaság igazgatója, végül alelnöke lett. (Fotó: CBS/Getty Images)

De ott van, csak hogy néhányat említsünk, Neumann János (a digitális számítógép elveinek megalkotója), Puskás Tivadar (a telefonközpont feltalálója), Szilárd Leó, Rubik Ernő, vagy az utóbbi évekből Losonczi Áron, akinek az üvegbetont köszönhetjük – és rajtuk kívül is rengeteg fontos felfedezést adtak a magyarok a világnak. A sort  sokáig folytathatnánk anélkül, hogy női névvel találkozhatnánk. Pedig vannak bőven, csak éppen a több száz év hátrányt, amelyet nemcsak a tudományok, de az élet egyéb területein szenvedtek el, nem sikerült még behozni. Elvégre a felvilágosodás kora is csak a férfiaknak adta meg a gondolkodás privilégiumát, akkoriban fel sem merült, hogy a nőknek is helye lehet a tudományos, akadémiai életben.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. 1879. február 3-án avatták orvossá a zürichi egyetemen, de Magyarországon csak 1897. május 14-én fogadták el oklevelét. (Fotó: Wikipedia)

Arra is a 20. századig kellett várni, hogy a nők egyetemi diplomát kaphassanak, és ugyan eltelt 100 év, a tudományos közösségek ma sem fogadják tárt karokkal őket. A téma egyik kutatója, Margaret W. Rossiter szerint a nők történelmileg alárendelt helye, illetve láthatatlansága a tudományos életben szándékos háttérbe szorítás vagy éppen tudatos kitörlés eredménye. A női kutatók eredményeivel szembeni általános előítéletnek neve is van, ez a Matilda-effektus, amit Matilda Joslyn Gage amerikai nőjogi aktivista után neveztek el, akinek már a 19. század végén feltűnt a kiszorítás szándékossága. Illetve az is, hogy minél többet dolgozott egy nő, a körülötte levő férfiak annál többet profitáltak a munkájából, ő viszont ezzel arányosan kevesebb elismerést kapott. A tudománytörténészek szerint ez a hozzáállás még ma is hangsúlyosan jelen van a tudományéletben, nemcsak keleten, de gyakorlatilag az egész világon. 

Pedig kutatások bizonyítják, hogy kognitív vagy motorikus képességekben a férfiak és nők közötti különbségek nagyon kicsik, vagy éppen nem is léteznek. Tehát ha a nőket támogatják és hagyják őket kibontakozni, éppúgy képesek hatalmas dolgokra, bár ezt 2021-ben talán már bizonygatni sem kell. Feltalálók is voltak köztük szép számmal. Nő találta fel például a mosogatógépet (Josephine Cochrane), a modern melltartót (Mary Phelps Jacob), az autók ablaktörlőjét (Mary Anderson), a körfűrészt (Tabitha Babbitt), a golyóálló mellényt (Stephanie Kwolek), illetve a magyar nők között is szép számmal találunk feltalálókat, csak éppen nem annyit, és nem akkora hírverés közepette, mint férfiakat.

Ma is kevesebb a női szabadalom

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Feltalálónők és szabadalmak – A női feltalálók szerepének vizsgálata a nemzeti szabadalmi bejelentésekben (2000–2015) című, 2017-es kötetéből kiderül, hogy a 2000-2015 közötti időszak nemzeti szabadalmi bejelentéseiben a nők aránya átlagosan 13,3 % volt (enyhe csökkenő tendencia jelentkezett ezen idő alatt). Ez az utóbbi években megfigyelt csökkenő tendencia a Magyarországot célzó nemzeti szabadalmi bejelentésekben ellentétes a növekedést mutató nemzetközi eredményekkel. A bejelentéseknek átlagosan 26,6 százaléka tartalmazott legalább egy női feltalálót. A kutatónők arányával együtt 2000 és 2015 között jelentősen csökkent a legalább egy női feltalálót is felsorakoztató bejelentések súlya. 

A feltaláló nők aránya a vegyészethez kapcsolódó szakterületeken a legmagasabb, míg a gépészet és az elektrotechnika a legkevésbé népszerű szakterület.

Magyar feltalálónők

Június 13-a a Magyar Feltalálók Napja, ennek kapcsán emlékezzünk néhány magyar nőre a múltból és a jelenből, akiknek szabadalmai nagyon is fontosak. Ha pedig már itt tartunk, ne felejtsük el megemlíteni Klári Dán von Neumann nevét sem, aki egyike volt a világ első programozóinak, programozói munkájával matematikai problémák megoldásához járult hozzá. Ő volt a Neumann János és Julian Bigelow által a Los Alamos-i Tudományos Laboratóriumban fejlesztett MANIAC nevű számítógép programozója. A névegyezés nem véletlen: harmadik férje Neumann János volt.

Telkes Mária, a Napkirálynő

Sokáig ismeretlen volt itthon a neve, bár az utóbbi években egyre többször olvasni Telkes Máriáról, akit az Egyesült Államokban egyenesen Napkirálynőnek neveznek. Legismertebb szabadalma az első, szoláris (napenergia) fűtési rendszerrel működő „napház”. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, nyolc testvére közül a legidősebbként. 1920-ban iratkozott be a Budapesti Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett, majd Ribáry István fizikus professzor mellett dolgozott asszisztensként és szerzett doktori fokozatot. 1924-ben látogatott el hozzájuk nagybátyja, Ludwig Ernő, aki Clevelandben volt konzul, és Amerikába invitálta a 24 éves doktort.

Telkes Mária (Fotó: Wikipedia)

A clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában helyezkedett el, másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője volt. Az itteni kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet. Egyébként már egyetemista korában is volt egy elektromos biztosíték és egy elektromos dohány nemesítési találmánya. Összesen húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő tudományos felfedezése (erre a szabadalmat 90 éves korában nyújtotta be) a hideg tárolása is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondicionáló-iparban. Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés is, amelyet először az amerikai hadsereg használt a második világháborúban. Nevét dicséri az 1948-ban Boston közelében, Doverben épült, kizárólag napenergiával fűtött ház is, amivel korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését segített megoldani Glauber-só felhasználásával. A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”, és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni. 1934-ben a New York Times, a Cleveland Press és a Detroit Press összeállította Amerika legsikeresebb és legérdekesebb asszonyainak tizenegy nevet tartalmazó listáját, amelyen ott szerepelt Telkes Mária is a különféle sportolók, filmcsillagok és közéleti szereplők sorában.

A Doverben található napház déli oldala. (Fotó: Dan Goshtigian/The Boston Globe/Getty Images)

Ő volt az egyetlen tudós a listán. 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, de emellett is számtalan elismeréssel díjazták a munkásságát. Telkes Mária soha nem ment férjhez, gyereke sem született, 95 éves korában hunyt el Budapesten. Posztumusz is kapott kitüntetést:  Gábor Dénes fizikussal együtt 2012-ben beválasztották a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába (National Inventors Hall of Fame).

Braun Paula: ujjtornakészülék, kottaépítő szekrény

Az  1881. és 1962. között élt Braun Paula zongoraművész és pedagógus volt, a Zeneművészeti Főiskola zongora szakára járt, ahol Szendy Árpád tanította, majd Edwin Fischernél Berlinben folytatta tanulmányait. Egy ideig Szendy Árpád asszisztenseként dolgozott. 1906-ban külföldi művészi körúton járt Durigo Ilona énekesnővel együtt. 1920-tól 1945-ig a Fodor Zeneiskolában, 1945-től haláláig a Zeneművészeti Főiskolán volt zongoratanár. Szabadalmai között több zenei készülék is szerepel (ujjtornakészülék, Berlin, 1918), kottaépítő szekrényét az 1930-as években bemutatta Bécsben és Párizsban is. Egy olyan billentyűzetet is feltalált, ami hét oktáv hangterjedelemmel bírt és gyerekalkatra, illetve kis kezekre volt szabva.

Szegedi Melinda: e-Fásli

A 2001 augusztusában született Szegedi Melinda még gimnáziumba járt, amikor szabadalmaztatta a személyre szabott terápiát biztosító orvostechnológiai eszközét, az okosfáslit, ami az első öntanuló terápiás eszköz.

(Fotó: e-fasli.hu)

Találmánya aranyérmet hozott haza Kínából, az Ifjúsági Tudományos és Technológiai Versenyről. Melinda egy olyan e-fáslival indult a versenyen, amit fűteni és hűteni is lehet, és a módszerével a test hőmérsékletét könnyen lehet változtatni, ami komolyan segíthet a bőrbetegségek, bőr alatti elváltozások és fekélyek gyógyításánál. Melinda azért kezdett el egy okosfáslin dolgozni, mert kiskora óta problémás a bokaízülete, és amikor saját magának kellett rajta cserélgetni a borogatást, akkor eszébe jutott azon, hogy ezt elektronikus módszerrel is meg lehetne oldani. Kérdésünkre elmesélte, hogy idén érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumban, és szeptembertől valószínűleg orvosi mérnöki szakon fog továbbtanulni. Az e-Fásli csapatával pedig most fejlesztik az új prototípust.

Madaras Liz és Lévay Krisztina: műanyagevő baktérium

Madaras Liz és Lévay Krisztina a Budapesti Műszaki Egyetem gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzésén ismerte meg egymást, egyetemi óráik után és hétvégente, saját erőforrásból kezdtek laboratóriumi kutatásokba, és azt kezdték vizsgálni, hogy szakterületükön hogyan segíthetnék a természet védelmét. Végül előállítottak egy, a világon egyedülálló baktériumkoktélt, amely hét hét alatt bármilyen egyszerhasználatos műanyagot képes lebontani. Nemrég kezdtek ipari tesztelésbe, miután a Poliloop nevű biotech startupba a budapesti Vespucci Partners és a világ egyik legelismertebb nemzetközi akcelerátora, az amerikai Techstars is befektetett. 

Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zétényi Zsófia, Zoletnik Zsófia: ivócsap

Szinte biztos, hogy találkoztál már a találmányukkal az elmúlt években: ez az a kék valami, az utcai tűzcsapokon található nyáron. Ötletük és szabadalmuk a nyári kánikulákat teszi elviselhetővé a nagyvárosokban.

Zétényi Zsófia, Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zoletnik Zsófia (Fotó: Bálint Dani/ Ivócsap Facebook)

Az ivócsap lényege, hogy a városok utcáin mindenütt jelen lévő, de leginkább kihasználatlan tűzcsapokra egy különleges fejet szerelnek, melyből gombnyomásra indul meg az ivóvíz. Az első ivócsapot 2013-ban készítették el, majd ebben az évben a nyári fesztiválokon tesztelték. Ezután kezdtek el intenzívebben dolgozni az ötletükön. Megkeresték a fővárosi önkormányzatot és vízműveket, mint a projekt kulcsfontosságú érintettjeit, és a lakosságot is bevonták az ivócsap tesztelésébe, hírének terjesztésébe, és meghallgatták a visszajelzéseiket. Találmányuk a tűzcsap eredeti funkcióját nem csorbítja. 2018-ban Milleniumi díjat kaptak érte.

Kiemelt kép: Getty Images

(Forrás: Wikipedia, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Marie Claire, nlc.hu)