Néha elég csak megszólalnunk ahhoz, hogy eláruljuk, kik vagyunk, mit érzünk, mire gondolunk és mit szeretnénk valójában. Gyakran nem is a szó a döntő, hanem az, hogy hogyan és milyen hangszínnel, hangsúllyal beszélünk. De mit üzen a hangunk?

A Mindset Pszichológia műhelyéből Zsidi Zsófia okleveles pszichológust kérdeztük a hang és a személyiség kapcsolatáról, illetve arról, hogy a hangunkon, ezáltal a személyiségünkön dolgozhatunk-e? A helyes, tiszta beszéd rejtelmeibe pedig Egerszegi Anna voice coach, beszédtechnika tanár avat be, aki többek között színész hallgatóknak, vezetőknek tart oktatást, illetve mindenkinek, akinek fontos a mindennapok során a tiszta, érthető, magabiztos beszéd.

Szerepek és hangok

Zsidi Zsófia pszichológus szerint, hangunkból megközelítőleg következtetni lehet az életkorunkra, a nyelvhasználatunk, adott esetben akcentusunk alapján pedig a származásunkra is. „A hangunk árulkodhat a beszéd témájában való magabiztosságunkról, pillanatnyi érzelmi, hangulati állapotunkról, globális önértékelésünkről, és mentális, szomatikus egészségünkre vonatkozó adatokat is szolgáltathat. Azonban érdemes óvatosan keresni a párhuzamokat a stabil személyiségtényezők és a beszédhang között, mivel több befolyásoló tényező is félrevezethet bennünket. Például lehet, hogy valaki nem azért beszél halkan, lassan, elfúló hangon, mert szorongó személyiség vagy alacsony az önértékelése, hanem mert néhány perce egy megrázó telefonhívást kapott, aminek még a hatása alatt áll.”
Bár a hangunk állandó, mégsem ugyanúgy szólalunk meg bizonyos helyzeteben – másképpen olvasunk esti mesét a gyerekeinknek és másképpen intézzük a hivatalos ügyeinket vagy beszélgetünk barátnőinkkel. Mivel nem reklamálhatunk az ügyfélszolgálaton olyan szóhasználattal és hanghordozással ahogyan a kamasz gyerekünket kérjük számon, hogy miért késett, akkor mégis hol van az önazonosság, ami a hangunkat illeti? Zsidi Zsófia Carl Gustav Jung által definiált jelenséggel magyarázza ezt. „Jung felfogása szerint – a ››persona‹‹ vagy szerepszemélyiség kifejezésre hivatkozva – mindannyian rendelkezünk olyan személyiségrészekkel, amelyeken keresztül érintkezünk másokkal. Ehhez pedig több, árnyalataiban eltérő szerep tartozik. Valaki lehet egyszerre dolgozó nő, anya, feleség, testvér, szülei gyermeke, egy mozgalom képviselője vagy egy vallási közösség tagja.

Pont az jelent problémát, ha valakire nagyon rámerevedik egy-egy karaktere, és egy szerepével már olyannyira azonosul, hogy nem képes dinamikusan váltani a többi szerepei között.”

Amikor az arc és a hang találkozik

Az internetes társkeresés folyamatában, amikor kizárólag képek és chatelés alapján döntünk arról, hogy számunkra ki a szimpatikus, nagy előrelépést jelent az első élőbeszéd. Amikor az archoz egy hangot, nevetést, orgánumot kapcsolunk, mintha még közelebb kerülnénk a másik megismeréséhez.
A pszichológus szerint korunkra alapvetően a vizuális dominancia jellemző, az első benyomásainkat pedig nagyban meghatározza az, amit látunk, így például mások megjelenése és külseje is sokat jelent. Ezt a holdudvarhatás vagy halo-effektusnak nevezett kognitív torzítás még inkább fölerősíti. „Ez egy olyan tudattalan beállítódás, ami miatt azt gondoljuk, hogy ››ami szép, az jó is‹‹. Egyetlen pozitív tulajdonság alapján a másik ember személyiségét további területeken is felértékeljük, anélkül hogy valós ismeretekkel, tapasztalattal rendelkeznénk róla. Karen Dion és munkatársai végeztek ezzel kapcsolatban egy vizsgálatot, ami arra mutatott rá, hogy az attraktívabb megjelenésű egyénekről gyakran azt feltételezzük tudattalanul, hogy kedvezőbb személyiségvonásokkal rendelkeznek, intelligensebbek, az élet különböző területein pedig eredményesebbek. Ezt a torzítást sokszor a hang, a beszéd kezdi átszínezni, vagy akár leleplezni. Gyakran használják ezt a komikum forrásának is, amikor a megjelenés alapján formálódott elsődleges kép disszonanciába kerül néhány pillanattal később a karakterhez társuló hanggal, beszédmóddal.”

Gyakorolni, tudatosítani, automatizálni

Sokan emlékezhetünk legendás beszédtechnika tanárunkra, pedagógusunkra, Montágh Imrére, aki a tévé képernyőjén keresztül is tanította az országot szépen és helyesen beszélni. Módszerei meghaladták korát és gyakran még a mi korunkat is. Kicsikkel és fiatalokkal közösen gondolkodott olyan a kérdéseken, hogy mi a modorosság, mi a különbség az őszinte és demagóg vagy szentimentális beszéd között, milyen érzés hallgatni, ha valaki garatból beszél. A 80-as években Antal Imrének egy beszélgetés során azt mondta:

„A hang egy személyiségjegy, és én a személyiségen dolgozom. A beszédtanítás személyiségnevelés.”

Miért rajongunk bizonyos színészek, például Pokorny Lia, Kulka János hangjáért?

„Kutatások is bizonyítják, hogy a mély hangokat jobban kedveljük. Megnyugtat, biztonságot sugároz. Ez persze adottság, orgánum kérdése is. Erővel nem szabad lenyomnunk a hangunkat, hogy mélyebbnek hasson, mert azzal súlyosan megterheljük a hangszalagokat. Ehelyett érdemes megtanulni jó légzéstechnikával, rezonáns, telt hangon megszólalni. Az említett színészek beszédének a ritmusa, lüktetése is a nyugodtság, magabiztosság érzését erősíti. A hosszú és rövid szótagok váltakozásának hatalmas ereje van. Jó volna visszacsempészni a mindennapokba is ezt a magyaros lüktetést a rohanó, pattogó beszédmód helyett” – mondja Egerszegi Anna.

Montágh gondolatai Egerszegi Anna beszédtechnika tanár munkáját is meghatározzák. Egyéni és csoportos beszédtechnika-tréningjein riporterek, színészek, közép- és felső vezetők is megfordulnak, akiknek a hangjuk a munkaeszközük is egyben. Anna sem csupán a tanítványok hangjával foglalkozik, de a személyiségükkel is, így azt is figyelembe veszi, hogy egy tanítvány az introvertált és extrovertált személyiségtípus skáláján hol helyezkedik el. „Érdemes megtanulni a beszédtechnikai alapokat és kialakítani egy olyan eszköztárat, ami az illető személyiségéhez illik. Ha valaki introvertált, akkor nem kell hatalmas hangerő- és hangmagasságváltásokkal beszélnie, épp olyan jó, ha a szünettartás és a tempóváltás eszközével tartja fent a figyelmet. Ugyanígy, ha valaki kifejezetten pörgős, extrovertált személyiség, akkor nem az a cél, hogy mesterkéltté tegyük és lelassítsuk a beszédét, hanem hogy olyan szintre fejlesszük például az artikulációhoz szükséges izmait és a beszédritmusát, hogy lépést tudjon tartani a gondolatai gyorsaságával, és minden helyzetben érthető legyen, amit mond.”
A rendszeres tréningeken tanult helyes légzéstechnikával, hangadással és artikulációval a tanítványok magabiztosabbá, határozottabbá, nyugodtabbá, kezdeményezőbbé válnak. „A hangadás minőségén a rezonanciafokozással lehet dolgozni, így teltebbé, tisztábbá válik a hangunk, nem csúszik hátra, nem vékonyodik el. Az artikuláció esetében fontos a megfelelő nyitás, illetve az izomzat edzettsége. Renyhe, lusta nyelvvel nem lehet érthetően és tisztán beszélni. A beszédritmuson szintén lehet javítani, hacsak nem súlyos idegrendszeri eredetű hadarásról van szó. Ezeken az alapokon túl pedig számos olyan eszköz van – például szünettartás, tempóváltás, nyomatéki hangsúlyok –, amelyek tudatosításával színesebbé, dinamikusabbá tudjuk tenni a beszédünket. Nagy eredménynek számít, ha a tanítvány megtapasztalja az elengedés erejét, és a görcsösség nem eredményez fölösleges izomfeszültségeket, ez ugyanis azonnal negatív hatással van a hangképzésre.”

Megismerni a hangunkat és magunkat

A tanítványok a tisztább és megnyerőbb hang elérésén túl egyfajta önismereti utat is bejárnak, a változások pedig tetten érhetőek a magánéletben, karrierben, az emberi kapcsolatok minőségében és a testi-lelki jóllétben is.

Egerszegi Anna szerint az, aki a hangjával nyugalmat sugároz, gondolatai és mondatai lezártak, az a beszélgetőpartnerében is pozitív hatást kelt.

Ellenben a szűk, monoton beszéddallammal, pontatlan artikulációval, bizonytalanul felkapkodott hanglejtéssel beszélő ember nyugtalanságot kelthet másokban.
Beszédtechnika-tréningbe bárki belevághat, ha szeretne hangjával tudatosabban dolgozni. A szakember szerint még a genetika sem jelenthet akadályt, hiszen csak a beszédszerveket örököljük, a beszédet tanulás és utánzás révén sajátítjuk el életünk első 3-4 évében. „Több évtized berögződéseit kell megváltoztatni és felülírni, de megéri felnőttkorban is belevágni a beszédfejlesztésbe. Van olyan, hogy más szakterületről is érdemes segítséget kérni. Emlékszem egy tanítványomra, aki jó kiállású vezetőként naponta tárgyalt, megbeszéléseket tartott, telefonokat intézett, de érthetetlen, maszatos volt a beszéde, kapkodott, hátracsúszott a hangja. Közös munkánk egy ponton azonban megakadt, mert ahogy beszélgettünk, egyre világosabbá vált, hogy amíg a lelki elakadásaiban nem kap segítséget, addig nem lesznek eredményesek a mi beszédtechnika óráink sem. Párhuzamosan terápiára járt, egy év elteltével kilépett a párkapcsolatából, otthagyta a munkahelyét és megcsinálta a saját vállalkozását. Ahogyan a lelke, úgy nyugodott meg a beszéde is.”