Mi köze a kakaóbabnak a klímaváltozáshoz? Úgy tűnik nagyon is sok. A Nők Lapja 2020/30. számának Világ rovata.

„A kerek, a szögletes, a lyukas, a megkezdett” – sorolja Gombóc Artúr a kedvenc csokoládéit, ám lehet, hogy ezeket néhány évtized múlva a gyerekek már csak a meséből fogják ismerni. A klímaváltozás miatt ugyanis eltűnhet a kakaófa, és vele együtt a csoki is. De mi köze ehhez a hőmérséklet-emelkedésnek, és mit tehetünk, hogy még sokáig ehessük „az istenek eledelét”?

A világ kakaóellátásának több mint felét Ghána és Elefántcsontpart adja. Az afrikai kakaóültetvények jövőjét elemezve a kutatók úgy találták, hogy ha 2050-re tényleg 2,3 oC-al emelkedik az átlaghőmérséklet, a jelenlegi termőterület a felére csökkenhet. A kereslet viszont óriási! Kína és India a legnagyobb fogyasztó, de Brazília is élen jár a csokievésben. Jól érzékelteti ezt a kakaó növekvő ára: míg 1993 és 2007 között egy tonna kakaó átlagosan 1465 dollárba került, addig 2020-ban 2740 dollár. A csokoládégyárak is elkezdtek felkészülni a legrosszabra: a kakaóhoz egyre több vaníliát, növényi zsírt és mesterséges ízfokozót adnak, van, aki zsugorítja a csokit (egy ismert márka néhány éve 10 százalékkal csökkentette csokoládétáblájának méretét). De szerencsére van olyan cég, amely tudományos alapokra helyezve próbálja megmenteni a kakaót.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Ízelítő a cikk tartalmából
Milyen körülmények között termesztik a kakaóbabot?
Mekkora a csoki ökolábnyoma?
Hogyan lehetünk tudatos csokifogyasztók?
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .