5 Karinthy-könyv, amit mindenkinek el kell(ene) olvasnia legalább egyszer az életben

Karinthy Frigyes a magyar irodalom egyik leghíresebb, legnépszerűbb, legtöbbször olvasott és idézett humoristája, aki valójában korának filozófusa is volt. Fantasztikus regényekben, csodás novellákban és nemegyszer vicces humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit a világról. Öt különleges művével emlékezünk rá.

Így írtok ti (1912)

Az 1912-ben írt stílusparódia Karinthyt egy csapásra ismertté tette. A későbbi irodalmi paródiákat írók számára ez a mű volt a mérce, a vezérfonál. Maga Karinthy inkább irodalmi karikatúraként minősítette a benne foglalt alkotásokat, és elzárkózott a paródia kifejezéstől. A humoros iromány kávéházi játékokból, kortársainak kigúnyolásából „táplálkozott”, idővel bővült és nemcsak a magyar szerzők műveinek torz képeit sorakoztatta fel, hanem a világirodalom egyes szerzőiét is.

Tanár úr kérem (1916)

Karinthy diákéveire és a kalandos gyermekkorra emlékezik vissza karcolatfüzérében, amelyből 1956-ban Mamcserov Frigyes filmet is készített. A műben az író húsznál több rövid történettel kalauzol el egy 19. század végi iskola mindennapjaiba, de az idén 102 éves könyv ma is ugyanolyan életszerű és friss helyzeteket és eseményeket ír le. Mintha nem is a múltban járnánk.

Kötéltánc (1923)

Karinthy kevésbé népszerű és olvasott művei közé tartozik a képzelet és a valóság határán mozgó regény. Főhőse három ember egy személyben: Jellen Rudolf, az orvos, Darman Dénes, a spiritiszta-feltaláló, valamint Raganza, politikai-katonai vezér. Egy ember három szerepben, egy test három lélekkel. A cselekmény túlmutat a valóságon, és mivel az író nem jelzi írásában, hol mosódnak el a határok, ezért egy igazán izgalmas utazásban lehet része az olvasónak. Nem tudjuk, hogy az élet képeit látjuk-e vagy inkább a szerző képzelete tükröződik vissza, de a háromlelkű hős története mindenképp lebilincselő olvasmány.

A delejes halál (1926)

A novellagyűjtemény Karinthy Frigyes sci-fi történeteit tartalmazza: költők, akik az emberek veséjébe látnak (Röntgenország), a teleportálás témája (Az inkarnátor), feljegyzés a poszthumánokról, akik állatalakban élnek (Királykisasszony és a varangyos béka). És persze a könyvből nem maradhat el a klasszikus Karinthy-féle humor sem. A jövőbe látó gép vagy az Emberautomata írás fricskákat, humort bőven rejt magában. A gyűjtemény érdekes és vicces színfoltja az És mi lehet még?… kezdetű fejezet, amely Karinthy sci-fi ötleteinek tételes listáját tartalmazza: történet nélküli találmányokat, amelyek a sci-fi aranykorában egyszer még felbukkanhatnak.

Utazás a koponyám körül (1936)

Saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író az 1936-ban megjelent, utolsó kötetében. Leírja, hogy a Centrál kávéházban ülve vonatdübörgést hall, hallucinál, majd az egészet fejfájás, ájulás követi, de senki nem gondol komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és a feleségével együtt tett klinikai látogatás ébreszti fel gyanúját: agydaganata van. Stockholmba utazik, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. A következő fejezet már a műtét pontos leírása, az azt követő szenvedés, de a mű befejezéséhez közeledve az élethez visszatérő ember öröméről és büszkeségéről is olvashatunk a meghökkentő remekműben.

Fotók: Archív

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.