Semmi baj azzal, ha egy évben egyszer, karácsony idején elengedjük magunkat és azt esszük, ami csak jólesik. A terített asztal és a hagyományos ételek közösségformáló erejűek, a főzéssel kifejezhetjük a gondoskodásunkat, megélhetjük a kreativitásunkat. Amíg nem terheljük a rosszullétig az emésztőrendszerünket, pár napnyi „eszegetéstől” nem lesz semmi bajunk. Pont emiatt nem értik meg azokat, akik ilyenkor sem csatolják az övüket kettővel kijjebb, esetleg visszautasítanak fogásokat ételérzékenységük, allergiájuk miatt.

Karácsony és ételérzékenység

A hazai étkezési és alkoholfogyasztási kultúra sajnos általában véve igen erőszakos. Sokan a kedvességük, vendégszeretetük elutasítását látják a pogácsa vagy a pálinka visszautasításában, ezért nem is fogadják el a nemleges választ. Ha vendégségbe megyünk, főleg karácsony környékén, a legtöbb helyen kötelező legalább tíz percre leülni, minimum egyfajta ételt megenni (ételérzékenységtől függetlenül) és legalább egy-két kupicával vagy pohárkával meginni. Aki nem így tesz, az megsérti a vendéglátóit.

Az étel és az ital nyelvén pompásan elbeszélünk egymás mellett.

Ahelyett, hogy a vendéglátó elmondaná, mennyire örül nekünk, milyen büszke az általa készített ételekre, italokra, mennyire szívesen megosztja velünk vagy vár dicséretet, inkább csak tolja elénk a tányért meg a poharat. Vendégként pedig nem mondhatjuk el azt, hogy figyelj, ha glutént vagy tejterméket eszem, olyan rosszul leszek, hogy három nap felépülnöm, utána pedig több hét, mire rendbe jön a bélflórám.

Karácsony idején nem akkor vagyunk kedvesek, ha másokra tukmáljuk az ételt (Fotó: Getty Images)

„Ételérzékeny vagyok, emellett soha nem iszom alkoholt, mert az anyám alkoholista volt. (Vagy mert nem szeretem az ízét, vagy rosszul leszek tőle.) Ez nem ellened szól, nagyon is kedvellek, örülök a szép terített asztalnak, de én most étel és ital nélkül is nagyon jól érzem itt magam veletek.” Ehhez hasonló monológ helyett vagy kínosan visszatologatjuk a tányért vagy megeszünk, megiszunk valamit, amitől aztán rohanunk haza a gyógyszeres fiók és a fürdőszoba között eltölteni a napjainkat.

Kapcsolódó: Ellenünk forduló étkeink – Allergia vagy érzékenység?

Vagy megpróbáljuk elmagyarázni, hogy igenis létezik ételallergia és ételérzékenység, amit sokan a mai napig a lelet lobogtatására sem hisznek el, hiszen „olyan állat nincs”. És, ami a legrosszabb: néhányan e gondolkodás mentén egyszerűen még be is csapják a vendégeiket. Közlik, hogy a húslevesben nincs semmilyen allergén, hiszen előtte kiszedték a belé főzött tésztát, majd ezt mosolyogva és tudatosan elénk rakják, mondván, majd ők bebizonyítják, hogy nem lesz tőle semmi bajunk.

Vagy tejszínt öntenek a desszertre, amiről persze kiderül, hogy nem növényi eredetű… Ha pedig rosszul leszünk, akkor azt is csak beképzeljük magunknak. Ennél csak éppen egy fokkal jobb, amikor a jóhiszemű vendéglátó nem ért ahhoz, milyen élelmiszerben van az az allergén, amit kerülni kellene, és véletlenül mérgezi meg a vendéget. Az eredmény sajnos ugyanaz: rosszullét, gyerekek esetében akár kórház.

Pedig milyen minőségi változások zajlanának, ha az idei ünnep idején a vendéglátó bevallaná: „Az én szeretetnyelvem az etetés, és úgy érzem, engem utasítasz vissza, ha nem kell a töltött káposztám. Értem, hogy nem ehetsz belőle, de, kérlek, vinnél egy dobozzal a szüleidnek?”

Vagy a már kapatos apuka nem azzal lapogatná lánya barátjának a lapockáját, hogy a pálinkától lesz igazi férfi, olyan, mint ő…

Hanem, mondjuk, végre elhallgatna és visszatenné az üveget a szekrénybe. Ekkor, tegyük fel, a lánya végre elmondhatná neki, hogy mindig is gyűlölte azt, hogy iszik, hogy az alkoholtól megváltozik a viselkedése, emiatt csakis olyan férfiakkal randizik, akik kerülik az italozást. Ezért duplán rossz érzés azt látnia, hogy apja a párját itatja. Kilométeres veszekedéseket, sértődéseket előzhetnénk meg hasonló vallomásokkal.

Kis hazai vendégfogadó-szabályzat

Csakhogy a legtöbb ember még saját működésével sincs tisztában, nemhogy tekintettel tudna lenni másokéra. Automatikusan ismételgetjük a rossz mintákat és aztán szenvedünk tőlük, összeveszünk a családtagjainkkal, rosszul érezzük magunkat a szeretet ünnepén. Pedig mindezt el lehetne kerülni néhány egyszerű szabály betartásával. Ezek lehetnének olyanok, mint a KRESZ… Azaz nem kell az autó feltalálásáig visszakutatnunk, hogy kiderüljön, miért kell elsőbbséget adni a villamosnak. Csak csináljuk, mert megtanultuk és érezzük, hogy így helyes.

Kapcsolódó: Mi köze a háziállatoknak a gyerekek ételallergiáihoz?

Próbáljuk meg idén ezeket a szabályokat is ugyanígy alkalmazni:

• Mindig kérdezzük meg a vendéget, szeretne-e az adott ételből enni, van-e valamilyen érzékenysége, allergiája, cukorbetegsége, tart-e épp valamilyen diétát.
• Soha ne adjunk olyan ételt senkinek, amire allergiás vagy érzékeny, vagy a tiltólistáján szerepel.
• Ha nem tudjuk elfogadni az allergia, érzékenység, diabétesz, diéta létezését, ne vállaljuk a házigazda szerepét. Egyáltalán.
• Ne etessük még rokonok gyerekeit sem ismeretlen eredetű étellel, a szülők engedélye nélkül.
• A vendégváró fogásokat ne tukmáljuk rá senkire. Elég egyszer felhívni rá a figyelmet, vagy körbemenni a tálcával. A többit bízzuk a vendégekre.
• Soha ne kényszerítsünk senkit arra, hogy alkoholt igyon. Egy pohárnyira sem. Egy fél felespohárnyira sem. Akkor sem, ha házi.
• Ha valaki előre szól, hogy nem szeretne enni, nem iszik egy pohár alkoholt sem, tartsuk tiszteletben. Ha ez nem megy, inkább ne fogadjunk vendégeket.
• Ne mérjük a vendég kedvességét az elfogyasztott ételben, italban. Ha valamire nemet mond, fogadjuk el.
• Engedjük, hogy a vendégek maguk válogassák össze, miből mennyit kérnek. Ha csak salátát esznek, az is rendben van.
• Ne tegyünk megjegyzéseket a vendégek ital- és ételfogyasztási szokásaira, diétájára, mert ez nem a mi kompetenciánk.
• Már az ételek elkészítésekor írjuk össze vagy tegyük félre a csomagolásokat, hogy el tudjuk mondani, miben lehet tej, tojás, búza, mogyoró, gyümölcscukor vagy bármi, amire az adott vendég érzékeny, allergiás.
• Ha tudunk mentesen étkező vendégről, kedveskedjünk neki valamivel, amit tényleg biztonságosan elfogyaszthat.

Ezek betartásával a veszekedések, sértődések és ételmérgezések esélyét minimum a felére csökkenthetjük. A skandináv országokban évek óta senki sem tukmál a karácsonyi asztalnál, mégis nagyon boldogok a vendéglátók és a vendégek is. Hátha nekünk is sikerül! 

Kapcsolódó: A hisztaminintolerancia is egyfajta ételérzékenység

Kiemelt kép: Getty Images