- Az Alzheimer-kórra legtöbben a feledékenység miatt gondolnak.
- Egy új kutatás szerint azonban bizonyos hallásproblémák akár tíz évvel korábban is megjelenhetnek.
- Mutatjuk, miért lehet fontos hallásunk az agy egészsége szempontjából.
Egy zajos étteremben nehezen érted, mit mond a melletted ülő? Egyre többször kell visszakérdezned, a tévé hangerejét is magasabbra állítod, mint korábban? Esetleg esténként, amikor minden elcsendesedik, sípolást, zúgást hallasz a füledben? Ezeket a panaszokat általában hallásproblémának tekintjük, és többnyire valóban azok. Egy új kutatás szerint azonban bizonyos esetekben az agy egészségével is összefügghetnek.
Már 6–10 évvel az Alzheimer-diagnózis előtt látszott a különbség
A finn Oului és Kuopiói Egyetemi Kórház kutatói 407 olyan beteg egészségügyi adatait vizsgálták meg, akiknél 65 éves korukig Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Az adatokat több mint négyezer hasonló korú, nemű és lakóhelyű emberével vetették össze. A kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen egészségügyi problémák jelentkeztek a diagnózist megelőző 15 évben.
Az eredmények meglepőek voltak. A diagnózist megelőző 6–10 évben a vizsgált betegségcsoportok közül egyedül a fül-orr-gégészeti betegségek fordultak elő szignifikánsan nagyobb arányban a később Alzheimer-kórral diagnosztizált embereknél. Ebben az időszakban az érintettek 4,7 százalékánál, míg a kontrollcsoport mindössze 2,1 százalékánál szerepelt ilyen diagnózis.
Vagyis több mint kétszer akkora arányban jelentkeztek bizonyos fül-orr-gégészeti problémák azoknál, akiknél évekkel később korai Alzheimer-kórt állapítottak meg. A különbséghez elsősorban a fülzúgás, orvosi nevén tinnitus, valamint a mindkét fület érintő idegi típusú halláscsökkenés járult hozzá. Fontos azonban, hogy a kétszeres eltérés a teljes betegségcsoportra vonatkozik, nem külön-külön ezekre a tünetekre.

Nem a gondolatok széthullása az Alzheimer első jele (Forrás: Getty Images)
Mi köze lehet a hallásnak az Alzheimer-kórhoz?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Az egyik szerint a romló hallás miatt az agynak több erőfeszítésébe kerül a beszéd megértése. Különösen igaz ez zajos környezetben, amikor a különböző hangokat el kell választania egymástól.
A tartósan megnövekedett szellemi terhelés hosszabb távon összefügghet a gondolkodási képességek romlásával. A halláscsökkenés ráadásul a társas kapcsolatokra is hatással lehet; aki nehezebben követi a beszélgetéseket, idővel visszahúzódóbbá válhat. Van azonban egy másik lehetőség is.
Elképzelhető, hogy az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások már a memóriazavar kialakulása előtt befolyásolják a hangok feldolgozásáért felelős agyterületek működését. A betegséghez kapcsolódó amiloid- és tau-fehérjék felhalmozódása ugyanis nem kizárólag az emlékezésben szerepet játszó idegrendszeri területeket érintheti. Egyelőre nem tudjuk, melyik magyarázatnak mekkora a jelentősége, és azt sem, hogy a hallásproblémák egyes esetekben valóban a kialakuló Alzheimer-kór következményei-e.
Nem csak a füllel kapcsolatos tüneteket vizsgálták
A kutatásból az is kiderült, hogy a diagnózist megelőző öt évben már más egészségügyi problémák is nagyobb arányban fordultak elő. Ilyen volt többek között a szédülés, a depresszió, a fejfájás, bizonyos pajzsmirigybetegségek és az epilepszia.
Ezek önmagukban természetesen nem jelentik azt, hogy valakinél Alzheimer-kór fog kialakulni. A kutatók csupán statisztikai összefüggéseket találtak. A vizsgálatot megelőző 11–15 éves időszakban pedig egyik betegségcsoportnál sem mutatkozott szignifikáns különbség. Fontos az is, hogy a tanulmány kizárólag a 65 éves korig diagnosztizált Alzheimer-kórra vonatkozott, így eredményei nem feltétlenül érvényesek az idősebb korban kialakuló betegségre.
Akkor most aggódjunk, ha zúg a fülünk?
Semmiképpen sem kell rögtön Alzheimer-kórra gondolni, hiszen a fülzúgásnak rengeteg oka lehet. Kialakulhat zajártalom, halláscsökkenés, fülgyulladás, bizonyos gyógyszerek hatása, sőt nyaki vagy állkapocs körüli izomfeszülés következtében is. A stressz pedig felerősítheti a panaszokat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tinnitus önmagában tünet, aminek hátterét érdemes tisztázni. A tartós fülzúgást és a fokozatos hallásromlást érdemes kivizsgáltatni. Magyarországon első lépésként a háziorvoshoz vagy fül-orr-gégészhez fordulhatunk, szükség esetén audiológiai vizsgálat következhet. Ha a hallás hirtelen romlik, különösen szédüléssel vagy újonnan jelentkező fülzúgással együtt, sürgős orvosi vizsgálat szükséges.
Ha pedig a hallásproblémák mellett tartós memória-, tájékozódási vagy gondolkodási nehézségek is jelentkeznek, neurológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
A hallás megőrzésének jelentőségét egyébként más kutatások is megerősítik. A Lancet 2024-es demenciamegelőzési áttekintése a halláscsökkenést a demencia egyik fontos, befolyásolható kockázati tényezőjeként tartja számon. Ezért a hallásvizsgálatnak és a megfelelő hallásjavításnak akkor is van értelme, ha az Alzheimer-kór gyanúja egyáltalán nem merül fel.
Kapcsolódó: Nem feledékenységgel kezdődik az Alzheimer
Kiemelt kép: Getty Images