Ha azt halljuk, hogy Magyarországon már több mint 740 ezer forint a bruttó átlagkereset, könnyen felmerülhet bennünk a kérdés: vajon miért nem ezt látjuk a saját és a környezetünk fizetési papírjain? A válasz a statisztika természetében rejlik.
– Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy összeadják a vizsgált munkavállalók keresetét, majd elosztják a munkavállalók számával. Ebbe a minimálbértől a topmenedzserek havi hat-hét millió forintos fizetéséig mindent belevesznek. A kiugróan nagy jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, ezért az sokak számára irreálisan magasnak tűnhet – magyarázza Köllő János közgazdász, munkaerőpiac-kutató.
Azt, hogy egy tipikus munkavállaló mennyit keres, inkább a mediánkereset érzékelteti jobban:
az az érték, amelynél a munkavállalók fele kevesebbet, a másik fele többet keres. Augusztusban a bruttó mediánkereset 611 400 forintot tett ki, a nettó 433 400 forint volt.
A reálbér, ami azt mutatja meg, hogy a pénzünkből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni, szintén árnyalja a képet. Bár a reálkeresetek is viszonylag gyorsan nőttek – igaz, nem olyan gyorsan, mint néhány régiós országban –, sokan érezhetik úgy, hogy az életszínvonaluk mégsem javult. A vásárlóerőre az árak változása szintén hat, ami nem mindenkit érint egyformán.
Ez is érdekelhet: Dolgozó nyugdíjasok – Fizetés, feladatok, feltételek
Az élelmiszerek, az üzemanyag vagy a fűtés költségeinek emelkedése különösen azoknak a vásárlóerejét ronthatja, akiknek a kiadásaiban ezek jelentős tételnek számítanak.
Az országos átlagok mellett a területi különbségeket is érdemes figyelembe venni.
– Ismert, hogy például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bruttó átlagbér ma negyven százalékkal alacsonyabb a budapestinél. Ha ebből kiszűrjük a nem, az életkor, az iskolázottság és az ágazati összetétel eltéréseinek hatását, akkor az elmaradás kisebb, de még mindig közel harmincszázalékos – mondja Köllő János.
Bruttó bérből nettó fizetés: mitől függ, mennyi marad nálunk?
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!