- A menopauza után megváltozik a nők szív- és érrendszeri kockázata.
- A visszatérő szívdobogás, a terhelésre jelentkező légszomj és a mellkasi nyomás kivizsgálást igényelhet.
- A vérnyomás, a vérzsírok és a derékbőség ellenőrzése segíthet időben felismerni a kockázatokat.
Igaz, hogy a nők a változókorban beérik a férfiakat a szív- és érrendszeri megbetegedések terén?
Sajnos igaz. A nőknél is a szív- és érrendszeri megbetegedés a vezető halálok. A változókor után az érelmeszesedési kockázatunk szinte azonnal utoléri a férfiakét. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezetünk elveszíti természetes védőernyőjét, az ösztrogént.
Ez a női hormon a többi fontos feladata mellett folyamatosan segíti a nitrogén-monoxid termelődését az érfalakban, rugalmassá és tágulékonnyá téve az ereinket. Amikor azonban a menopauzában a hormonszint hirtelen lezuhan, ez a védelem megszűnik, és a női keringés sebezhetővé válik.
A menopauza után akár háromszor gyorsabbá válhat az érelmeszesedés
És miért emelkedik meg a vérnyomás és a koleszterinszint, továbbá miért válhat veszélyessé a hasi hízás?
Ezek nem különálló problémák, hanem egyetlen ördögi kör részei. Amikor az ösztrogén elfogy, az erek merevebbé válnak, és a szisztolés vérnyomás kúszni kezd felfelé. Felborulnak a vérzsírok, ugrásszerűen megugrik a „rossz” (LDL) koleszterin szintje, miközben a védő, „jó” (HDL) koleszterin szintje lecsökken. Megjelenik a hasi zsír, vagyis a zsírraktározás áthelyeződik a bőr alól a hasba, a belső szervek köré és a májba.
És ez a zsír már nem ártalmatlan párna!
Aktív, belső gyulladást fenntartó szervnek tekinthető, amely olyan anyagokat bocsát ki, melyek közvetlenül inzulinrezisztenciához és érelmeszesedéshez vezetnek. Ez a hármas egymást hergeli: a merev érfalban a gyulladás és a megnövekedett koleszterinrészecskék sokkal gyorsabban képeznek plakkokat, ez pedig a nőknél a menopauza után akár háromszor gyorsabb érelmeszesedést indíthat el.
Hajnali 3–4 órakor felriadsz, és hevesen ver a szíved?
A menopauza idején nemcsak a hormonháztartásunk, hanem a szív- és érrendszeri kockázatunk is megváltozik (Forrás: Getty Images)
A gyakori hőhullámok, az éjszakai izzadás, valamint a tartós alvászavar jelezhetnek-e szív- és érrendszeri kockázatot?
Határozottan igen. A menopauza és perimenopauza idején tapasztalható alvászavar nem egyszerűen a „rossz alvásról” szól. A nők több mint negyven-hatvan százalékát érinti, és a hátterében egy összetett hormonális, idegrendszeri és keringési átrendeződés áll. Három kulcsfontosságú oka van. Az első, hogy a perimenopauzában a progeszteron hormon drasztikusan csökkenni kezd.
Márpedig a progeszteron egyik legfontosabb lebomlási terméke ugyanahhoz a nyugtató receptorrendszerhez jut, mint az altatók és szorongáscsökkentők.
Amikor a hormonszint lezuhan, a szervezetünk elveszíti ezt a biológiai „féket”: nehezebben alszunk el, felületesebbé válik az alvásunk, és szorongató belső feszültséggel ébredünk. A második ok, hogy az ösztrogén ingadozása és csökkenése megzavarja a hipotalamusz hőközpontját, azaz a szervezet belső hőegyensúlyt biztosító mechanizmusát.
A testünk emiatt úgy érzékeli, mintha hirtelen túlhevült volna, ezért védekezésképpen kitágítja a bőr ereit, ami masszív éjszakai izzadást, hirtelen pulzuskiugrást és mikroébredéseket okoz. A harmadik ok az idegrendszeri egyensúly felborulása és a magas éjszakai kortizolszint. Eddig az ösztrogén támogatta a pihenésért felelős paraszimpatikus idegrendszert, nélküle azonban a szimpatikus („harcolj vagy menekülj”) idegrendszer éjszaka is aktív marad.
Kapcsolódó: „Mintha nem is önmagam lennék” – 10 furcsa tünet, amit a legtöbben nem kötünk a változókorhoz
A stresszhormon, a kortizol ahelyett, hogy éjfél körül a legalacsonyabb szintre süllyedne, magasan marad, vagy hajnali három-négy óra körül hirtelen megugrik. Ez az a klasszikus „hajnali felriadás”, amikor a szív hevesen kalapál, és képtelenség visszaaludni. Az éjszakai stressz megakadályozza a vérnyomás természetes éjszakai süllyedését, fenntartja az érfali mikrogörcsöket és rontja az anyagcserét.
Tekintsünk tehát a hőhullámokra és az alvászavarra úgy, mint szervezetünk legelső, korai vészcsengőjére: ideje elmenni egy alapos kardiológiai és metabolikus szűrésre.
Ezeket nem szabad a stresszre vagy a klimaxra fogni
Mely tüneteket veszélyes egyszerűen a klimaxra fogni? Mikor igényel kivizsgálást a szívdobogás vagy a mellkasi nyomás?
A nőknél a szívinfarktus és a szívbetegségek lefolyása gyakran sokkal csendesebb, atípusosabb, mint a férfiaknál: ritkábban van markáns, bal karba sugárzó mellkasi fájdalom, szorítás.
Akkor igényel kardiológiai kivizsgálást, ha a szívdobogásérzés visszatérővé válik, ha terhelésre – például lépcsőzéskor, emelkedőn – szokatlan fulladást, légszomjat tapasztalunk, vagy ha bizonytalan, nyomó jellegű mellkasi, hátba vagy állkapocsba sugárzó diszkomfortérzés jelentkezik. Ezeket tilos a stresszre vagy a klimaxra fogni, a legelső lépés a kardiológiai kivizsgálás.
A hormonpótlás nem csodaszer, és az időzítés sem mindegy
Ha az ösztrogénhiány kedvezőtlenül hat az erekre, miért nem automatikus megoldás a hormonterápia?
Mert a hormon nem csodaszer, és semmiképpen sem koleszterincsökkentő szívgyógyszer! Ma már pontosan ismerjük a „kritikus időablak” szabályát: ha a terápiát a menopauza kezdetétől számított tíz éven belül vagy hatvanéves kor előtt kezdjük el, akkor az igazoltan csökkenti a szív- és érrendszeri halálozást, és lassítja a meszesedést.
Ám ha későn, hatvan év felett indítják el, akkor a már meglévő érfali plakkok destabilizálódhatnak. Kifejezetten magas kockázatot jelent, ha a szív-CT már meszesedést mutat a koszorúereken, esetleg a páciens korábban már átesett infarktuson vagy stroke-on, volt mélyvénás trombózisa, tüdőembóliája, illetve ha a tízéves kardiovaszkuláris kockázata kor, nem, vérnyomás, koleszterol, triglicerid, dohányzás alapján kalkulálva meghaladja a tíz százalékot.
Kik igényelnek különös odafigyelést?
Például azok a nők, akiknek a várandósság alatt volt szövődményük – terhességi magas vérnyomás, toxémia, terhességi cukorbetegség, koraszülés –, vagy ha a baba alacsony súllyal született. A várandósság az érrendszer első nagy terhelési próbája, ha ott gond volt, az a menopauzában visszaköszönhet. Azokra a nőkre is nagyobb figyelmet kell fordítani, akiknél a kórelőzményben PCOS, endometriózis vagy korai menopauza fordult elő, illetve cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia áll fenn.
A diabétesz az érelmeszesedés szempontjából sokkal agresszívabb és veszélyesebb nőknél, mint férfiaknál. A családi halmozódásra is nagyon oda kell figyelni, például ha a családban korai szívinfarktus vagy stroke fordult elő, illetve ismert a korai hipertónia, érelmeszesedés, magas koleszterinszint.
Milyen vizsgálatokra van szükség ötven felett?
Milyen alapvizsgálatokat érdemes elvégeztetni egy panaszmentes, ötven körüli nőnek?
Nem kell azonnal méregdrága szűrővizsgálati csomagokra gondolni. Legyen otthon egy vérnyomásmérőnk, és használjuk rendszeresen! Nyugalomban mérve a 130/80 Hgmm alatti érték a megnyugtató. Figyeljük a haskörfogatot, mérjük meg időnként a derékbőségünket. Nőknél a 80–88 cm feletti érték már figyelmeztető jel a belső zsírosodásra! Érdemes tájékozódni a vérzsírok állapotáról is, és vérvételnél megnézni a standard koleszterin mellett a triglicerid szintjét is.
Tájékozódási pontul szolgálhat a Lipoprotein(a), ami a szívinfarktus genetikai kockázati markere. Negyvenöt-ötven éves korban, ha magasabb a kockázat vagy a családi érintettség, szükség lehet egy koszorúér-meszesedési score-t kalkuláló, azaz szív-CT-re is. Ezzel pontosan látható, hogy elindult-e már a valós mészlerakódás a koszorúerekben.
Javasol-e életmódbeli változtatásokat ebben az életszakaszban?
Feltétlenül. A mediterrán étrend bizonyítottan védi az ereket, de a menopauzában az izomvesztés megállítása érdekében érdemes több fehérjével kiegészíteni. Ezenkívül csökkentsük a finomított szénhidrátot, és mozogjunk sokat. Nem elég a séta! Merjünk nehéz súlyokat is emelni legalább heti kétszer-háromszor, mert az izom a legnagyobb cukorfelvevő szervünk. Végezzünk rövid sprinteket az érfalak rugalmasságáért, és egy kis állóképességi kardiót is a szívizomért.
Mivel a stressz ebben az életkorban közvetlenül emeli a vérnyomást és a hasi zsír mértékét, napi tíz perc csendes légzésgyakorlat vagy természetjárás valódi szívgyógyszer! Életmóddal tehát nagyon sok mindent normalizálhatunk, feltéve ha időben lépünk. Ha azonban a vérnyomás már tartósan magas, az anyagcsere elcsúszott, és esetleg a szív-CT is meszesedést mutat, a korszerű gyógyszeres védelmet kell segítségül hívni.
Gyakran tapasztalom, hogy a nők úgy élik meg az ötvenedik évüket, mint a visszaszámlálás kezdetét. Pedig orvosként pontosan az ellenkezőjét látom: a menopauza a testünk legnagyobb esélye a megújulásra. Ez az a pillanat, amikor végre el kell kezdenünk foglalkozni magunkkal: meg kell ismernünk a szív- és érrendszerünk valós állapotát, és fel kell építenünk azt az állóképességet, amivel a következő évtizedekben is egészségesen és kiegyensúlyozottan tudunk élni.
Nem szabad beletörődni a romló értékekbe arra hivatkozva, hogy ez a korral jár!
Kiemelt kép: AI-generált illusztráció / OpenAI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!