A popzene története a szerelem, a vágy és a lázadás története is. De van egy kevésbé romantikus hagyománya is, amelyben a női test birtokolható tárgyként, a szexuális megalázás férfias teljesítményként, az agresszió pedig szórakoztatásként jelenik meg.
Mindez persze korántsem a mai magyar rap sajátossága. A rockzenét már az 1970-es években bírálták a nőkről közvetített kép miatt, később a hiphop egyes irányzatai, majd a mainstream pop slágerei váltottak ki hasonló vitákat. A kultúrakutatók régóta figyelmeztetnek arra, hogy a popzene nem a társadalomtól függetlenül születik, hanem annak előítéleteit és hatalmi viszonyait is tükrözi, sőt maga is hozzájárulhat azok fennmaradásához.
De mi történik, amikor a nők megalázása nem pusztán megjelenik egy dalban, hanem annak legfőbb vonzerejévé válik? És hol húzódik a határ a művészi szabadság és a társadalmi felelősség között? Magyarországon most művészek kezdeményeztek vitát erről: petícióval és nyilvános megszólalásokkal próbálják elérni, hogy a nőgyalázás ne számítson többé menőnek.
„Legyen ciki az ilyen szöveg!” – Művészek fogtak össze a nőgyalázó slágerek ellen
Október elején Bordás Róbert kétszeres Kovács László–Zsigmond Vilmos-díjas operatőr petíciót indított A szexuális megalázás nincs rendben! – Felelősséget a magyar zeneiparban! címmel. A kezdeményezés nem általában a trágárságot vagy a szexualitás nyílt ábrázolását kifogásolja, hanem azt, amikor a nők megalázása, tárgyiasítása és a szexuális dominancia a férfiasság, a siker vagy a vonzerő bizonyítékaként jelenik meg a dalokban.
A petíció számos konkrét dalszövegrészlettel szemlélteti, hogyan jelenik meg a nők tárgyiasítása és szexuális megalázása a mai magyar könnyűzene egyes irányzataiban.
Bordás Róbert operatőr petíciót indított a nőket megalázó dalszövegek ellen. A Nők Lapjának arról is beszélt, miért tartja fontosnak, hogy a zeneipar szereplői felelősséget vállaljanak a fiatalokhoz eljutó tartalmakért (Forrás: Bordás Róbert)
A kezdeményezők többek között Marics Peti, KKevin, VINI, Bruno, YoungFly és DESH dalszövegeiből idéznek, amelyekben visszatérő motívum a női test szexuális tárgyként való ábrázolása, a nőkkel szembeni lekezelő beszédmód, esetenként pedig az agresszív, megalázó szexuális utalások.
A felhívás szerint különösen aggasztó, hogy ezek a dalok rendkívül népszerűek a fiatalok körében, így az általuk közvetített üzenetek széles közönséghez jutnak el.
Megkérdeztük Bordás Róbertet, hogy melyik volt az a pillanat, amikor úgy érezte, tennie kell valamit. Mint elmesélte, éppen betegen feküdt otthon, amikor telefonozás közben belebotlott egy különösen alpári dalszövegbe. Arra már nem emlékszik, pontosan melyik szám volt, a milliós megtekintési adatok azonban megdöbbentették, és utánanézett, kik az előadók.
Kapcsolódó: Hogyan tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy a nem valóban nemet jelent?
„Van egy 20 éves lányom, Róza, akitől hallom ugyan, hogy mi a trend, de ennyire azért nem tudtam, miről szólnak ezek a dalok. Na, hát itt nyílt ki a bicska a zsebemben először!” – idézte fel a Nők Lapjának. Az operatőr szerint a digitális platformok térnyerésével a probléma is új méreteket öltött. Úgy látja, az algoritmusok miatt a korábbinál jóval szélesebb közönséghez, köztük gyerekekhez jutnak el a nőket megalázó tartalmak.
„Lehet, hogy korábban is voltak durva dolgok, de ma a digitális platformok algoritmusaival ezek a tartalmak ellenőrizetlenül, óriási hangerővel dőlnek rá a fiatalokra” – fogalmazott.
X-Faktor-botrány és Oláh Gergő: nem először váltanak ki felháborodást a nőgyalázó dalszövegek
A kérdés aktualitását tovább erősítette az RTL X-Faktorának októberi adása, amelyben egy 15 éves lány a Bruno x Spacc formáció egyik számával lépett a mentorok elé. Gáspár Laci azonban a trágár, szexuális utalásokkal teli dalszöveg miatt leállította a produkciót. Az eset komoly vitát váltott ki, a lányra pedig sértő kommentek tömege zúdult.
A történtekre az érintett zenei színtér előadói közül Pető Brúnó és KKevin is reagált: mindketten elítélték a kamaszlányt érő támadásokat, KKevin pedig képmutatással vádolta a mentorokat. Az eset egyik különös ellentmondása, hogy miközben a vita a felnőtt előadók által népszerűvé tett dalszövegek körül bontakozott ki, a nyilvános támadások jelentős része éppen a dalt előadó kamaszlányt érte.
Egyébként nem most először fogalmazódott meg hasonló kritika a magyar zenei életben. Oláh Gergő énekes már 2025 szeptemberében nyilvánosan kifogásolta a nőket megalázó dalszövegek népszerűségét. Az nlc.hu beszámolója szerint egy Instagram-bejegyzésében különösen azt nehezményezte, hogy 13–14 éves lányok is lelkesen éneklik a koncerteken a nőket lealacsonyító, nyíltan szexuális tartalmú szövegeket, sokszor a szüleikkel együtt.
Kritikája ugyanakkor túlmutatott a nők tárgyiasításán: azt is kifogásolta, hogy egyes népszerű dalok a hűtlenséget és a minél több szexuális partner megszerzését állítják be követendő viselkedésként.
Mit szeretnének elérni a nőgyalázó dalszövegek ellen tiltakozó művészek?
Bordás kezdeményezése mellé időközben több roma művész is odaállt. Mohamed Fatima énekesnő és Horváth Kristóf, azaz Színész Bob videóban fogalmazta meg véleményét a jelenségről.
Bordás Róbert szerint a kezdeményezés nem valamelyik műfaj vagy előadói kör ellen irányul. Arra a kérdésünkre, van-e különös jelentősége annak, hogy több roma művész is csatlakozott hozzá, azt válaszolta: „Ennek a kérdésnek nincs származása, ez egy alapvető emberi, morális és gyermekvédelmi ügy.”
A petíció megfogalmazásában és terjesztésében az aHang munkatársai is részt vesznek. Az operatőr elmondása szerint az érintett előadók, menedzsmentek és kiadók részéről egyelőre nem érkezett hozzá megkeresés. (A Nők Lapja megkereste KKevin és a Bruno X Spacc menedzsmentjét is, hogy az előadók reagálhassanak a petícióban megfogalmazott kritikákra, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben később reagálnak, cikkünket frissítjük az álláspontjukkal.)
A kezdeményezők ugyanakkor több területen is változást szeretnének elérni. A zeneipar szereplőit szakmai párbeszédre és önkéntes irányelvek kidolgozására szólítják fel, a TikToktól, a Spotifytól és a YouTube-tól pedig a kiskorúak védelmét szolgáló eszközök felülvizsgálatát várják. Bordás szerint a kiadóknak és a menedzsmenteknek is felelősséget kell vállalniuk: „Üljünk le és alkossunk normákat” – mondta. A digitális platformokkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „A profit nem írhatja felül a gyerekek védelmét.”
A népszerű előadók dalszövegeit fiatalok tömegei éneklik együtt a koncerteken. De vajon milyen üzeneteket közvetítenek ezek a dalok a nőkről és a szexualitásról? Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
De hát ezek csak dalok!
Gloria Jean Watkins, írói nevén bell hooks (így, csupa kisbetűvel) amerikai feminista gondolkodó már évtizedekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a filmekben, zenékben és más médiatartalmakban megjelenő erőszak és a nők megalázása nem független attól, ahogyan a világot látjuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki erőszakos tartalmakat fogyaszt, maga is erőszakossá válik. A hatás ennél jóval összetettebb.
Kapcsolódó: Így terjed a nőgyűlölet a tinédzser fiúk körében
Ha újra és újra olyan ábrázolásokkal találkozunk, amelyek természetesnek vagy elfogadhatónak mutatják a nők elleni agressziót, idővel könnyebben tekinthetünk bizonyos bántalmazó viselkedésformákra is a mindennapok megszokott részeként. Hooks szerint éppen ezért nem intézhetjük el a kérdést azzal, hogy „ez csak egy film” vagy „ez csak egy dal”. A tömegkultúra ugyanis nem csupán tükrözi a társadalomban élő előítéleteket, hanem hozzájárulhat azok fennmaradásához is.
Hogyan hatnak ránk a nőgyalázó dalszövegek? Ezt mondja a tudomány
Hogy mindez nem pusztán elméleti felvetés, arra pszichológiai kutatások is utalnak. Egy 1995-ös amerikai kísérletben 54 férfival hallgattattak rapzenét: egy részük nőgyalázó dalszövegeket, mások semleges tartalmú számokat hallottak. Ezután a résztvevőknek egy nő számára kellett filmrészletet választaniuk, és a lehetőségek között nőkkel szembeni erőszakot ábrázoló jelenetek is szerepeltek.
A nőgyalázó rapet hallgatók 30 százaléka választott ilyen jelenetet, míg a semleges dalokat hallgatók körében ez az arány mindössze 7 százalék volt.
A kutatók ezt a nők elleni agresszió egyik laboratóriumi mutatójaként értelmezték. A kis létszámú kísérletből azonban nem következik, hogy az ilyen zenék hallgatása a való életben is erőszakos cselekményekhez vezetne.
Egy 2006-os kísérletsorozatban például azok a férfiak, akik nőgyűlölő dalszövegeket hallgattak, hajlamosabbak voltak negatív tulajdonságokat társítani a nőkhöz, és bizonyos kísérleti helyzetekben agresszívebb viselkedést is mutattak velük szemben.
Egy 2018-as, ötven kutatást összegző elemzés pedig a szexualizáló médiatartalmak fogyasztása és az öntárgyiasítás között talált összefüggést, vagyis aközött, hogy valaki mennyire hajlamos saját magát elsősorban a külseje alapján értékelni. Ez utóbbi kutatás nem kifejezetten a dalszövegeket vizsgálta, hanem a szexualizáló médiaábrázolások tágabb körét.
Egy dal nem tesz erőszakossá – de ettől még nem mindegy, mit hallgatunk
Ezek az eredmények nem bizonyítják, hogy egy-egy dal hallgatása önmagában agresszióhoz vagy szexista viselkedéshez vezetne, arra azonban rámutatnak, hogy a médiában megjelenő üzeneteknek lehet jelentőségük abban, hogyan gondolkodunk a nőkről, a szexualitásról és az egymással szembeni elfogadható viselkedésről. Éppen ezért az sem magától értetődő, hogy a nőket megalázó dalszövegeket pusztán azzal elintézhetjük, hogy ezek csak dalok.
Hol húzódik a határ a művészi szabadság és a társadalmi felelősség között?
A vita természetesen nem magyar sajátosság. Amikor Robin Thicke és Pharrell Williams Blurred Lines című dala 2013-ban világsláger lett, a dalszöveg szexuális beleegyezésre vonatkozó kétértelműsége miatt nemzetközi felháborodást váltott ki. A kritikusok szerint a szám azt az elképzelést erősítette, hogy a női elutasítás valójában nem feltétlenül jelent nemet, mások viszont úgy vélték, hogy egy provokatív popdal szövegét nem lehet automatikusan az előadó erkölcsi állásfoglalásaként értelmezni.
Évekkel később maga Pharrell Williams is kritikusabb szemmel tekintett vissza a dalra. Egy 2019-es interjúban elismerte, hogy kezdetben nem értette a felháborodást, később viszont felismerte, milyen üzenetet közvetíthetnek a szöveg egyes fordulatai. „Nem számít, hogy én nem így viselkedem, vagy nem így gondolkodom. Az számít, milyen hatással van ez a nőkre” – fogalmazott. A zenész azt is elmondta, hogy idővel ráébredt, egyes korábbi dalai maguk is hozzájárultak a férfiközpontú, szexista kultúra fenntartásához.
Fontos tehát különbséget tenni a szexualitás nyílt ábrázolása, a trágárság és a nők megalázása között.
Egy szókimondó, szexuálisan explicit dalszöveg egyáltalán nem feltétlenül szexista, ahogyan egy látszólag ártalmatlan szerelmes dal is közvetíthet olyan üzeneteket, amelyekben a nőnek nincs valódi önállósága, akarata vagy döntési szabadsága. Nem önmagában a használt szavak durvasága számít tehát, hanem az is, milyen viszonyt ábrázolnak a két nem között.
De vajon ki döntheti el, hogy egy dalszöveg átlépte-e a határt?
Bordás Róbert szerint a provokáció önmagában nem probléma, hiszen a zene mindig is a lázadás és a határok feszegetésének terepe volt. A nők rendszeres megalázását azonban már nem tekinti a művészi önkifejezés elfogadható formájának. „A nők folyamatos tárgyiasítása, a szexuális agresszió normalizálása nem művészet – az olcsó gyávaság. A határ ott húzódik, ahol a »művészet« álcája mögé bújva valaki az alázásból csinál rendszert” – mondta a Nők Lapjának.
Mindez persze felveti a kérdést, hogy ki és milyen alapon döntheti el, hol ér véget a provokáció, és hol kezdődik a megalázás. A művészi szabadság ugyanis éppen azt is jelenti, hogy egy alkotás lehet kényelmetlen, sértő vagy erkölcsileg kifogásolható. A társadalmi felelősség ugyanakkor nem feltétlenül jelent tiltást vagy cenzúrát. Jelentheti azt is, hogy beszélünk ezekről a szövegekről, megkérdőjelezzük a bennük megjelenő mintákat, és nem tekintjük magától értetődőnek, hogy ami népszerű, az egyben követendő is.
Talán éppen ez Bordás Róbert kezdeményezésének legérdekesebb felvetése: vajon elérhető-e, hogy a nők megalázása egyszerűen elveszítse a kulturális vonzerejét, anélkül, hogy bárkinek be kellene tiltania az ilyen dalokat?
Kiemelt kép: AI-generált illusztráció / OpenAI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!