A déjà vu franciául annyit jelent, „már látott”. A jelenség érdekessége azonban nem egyszerűen az, hogy egy új helyzetet ismerősnek érzünk, hanem az, hogy közben tisztában vagyunk vele, valójában nem történhetett meg velünk korábban. Mintha az emlékezetünk és a józan eszünk egy pillanatra nem tudna megegyezni abban, hogy mi is történt velünk.
A jelenséggel a BBC Science Focus tudományos magazin foglalkozott nemrég, Akira O’Connort, a skóciai St Andrews Egyetem memóriakutatóját kérdezve. A szakember szerint éppen az az ellentmondás teszi különlegessé a déjà vut, hogy az agyunk nem egyszerűen ismerősnek érzékel valamit, hanem azt is felismeri, hogy az érzés megtévesztő lehet.
Alan S. Brown pszichológus 2003-ban, a Psychological Bulletin folyóiratban megjelent kutatási áttekintése arra jutott, hogy az emberek mintegy 60 százaléka tapasztalt már déjà vut. Az egyik idegtudományi magyarázat szerint az emlékezettel kapcsolatos agyterületek ilyenkor téves ismerősségi jelzést adhatnak, amelyet a homloklebeny ellenőrző folyamatai felismerhetnek.
O’Connor szerint ezért az alkalmi déjà vu akár annak is a jele lehet, hogy az agyunk jól végzi a dolgát, hiszen észreveszi, amikor az emlékezetünk megpróbál becsapni bennünket.
Kapcsolódó: Miért nem feledékenységgel kezdődik az Alzheimer? Ezek az első jelei
A pontos mechanizmust a kutatók még nem fejtették meg teljesen, egyvalami azonban biztos: attól, hogy néha úgy érezzük, már átéltünk egy pillanatot, még nem kell spirituális magyarázatot keresnünk, és nem kell egyből a Mátrix hibájára vagy a memóriánk romlására gyanakodnunk.
Sokszor későn tudják csak diagnosztizálni a ritka idegrendszeri betegségeket, a Benson-szindrómá sem könnyű azonosítani (Fotó: Getty Images)
Ezért lehet ritkábban déjà vunk 40–50 év felett
Érdekes módon a déjà vu gyakoribb a fiatalok körében, és az életkor előrehaladtával ritkul. Ezt egy 2024-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis is megerősítette. A kutatók egyik lehetséges magyarázata, hogy idősebb korban változik az agy emlékezeti és hibafelismerő működése.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a déjà vu ritkulásából megállapítható lenne a szellemi hanyatlás mértéke.
A stressz és a fáradtság szintén összefügghet a jelenség gyakoribb előfordulásával.
Amikor a déjà vu miatt mégis orvoshoz kell fordulni
Az alkalmi, néhány másodperces déjà vu általában ártalmatlan. Más a helyzet, ha az élmény hirtelen nagyon gyakorivá válik, szokatlanul sokáig tart, vagy zavartság, tudatkiesés, furcsa szagérzet, illetve megmagyarázhatatlan félelem társul hozzá.
A Cleveland Clinic szerint a déjà vu bizonyos esetekben halántéklebenyi epilepsziás roham tünete is lehet. Létezik egy ritkább jelenség, a déjà vécu is, amikor valaki nemcsak ismerősnek érzi az új helyzetet, hanem valóban meg van győződve arról, hogy már átélte. Ez egyes demenciával élő betegeknél is előfordulhat, de önmagában persze ez még nem jelent diagnózist.
Próbáld ki: egy perc alatt idegenné válhat egy teljesen ismerős szó
Van a déjà vunek egy kevésbé ismert, ám legalább ilyen különös rokona: a jamais vu, vagyis a „sosem látott” érzése. Ilyenkor éppen az ellenkezője történik annak, amit a déjà vunél tapasztalunk. Vagyis valami, amit jól ismerünk, egyszer csak furcsának, idegennek tűnik. A jelenség egyik különlegessége, hogy egy egészen egyszerű feladattal is előidézhetünk hozzá hasonló élményt, szóval akár most is kipróbálhatod.
Kapsolódó: 4 jel, hogy digitális demenciában szenvedsz
Fogj egy papírt, és írd le egymás után harmincszor, viszonylag gyorsan ezt a szót: ajtó. Ne gondolkodj közben, csak írj. Egy idő után lehet, hogy a szó elveszíti megszokott jelentését, vagy azon kapod magad, hogy már abban sem vagy biztos, jól írtad-e le. Nem bolondultál meg, és a helyesírásodat sem felejtetted el.
Ezt a jelenséget vizsgáltak brit kutatók is. Egy 94 résztvevővel végzett kísérletben körülbelül 70 százalékuk legalább egyszer azért hagyta abba egy szó ismételt leírását, mert az furcsává vált számára. Ez jellemzően nagyjából egy perc, átlagosan 33 ismétlés után következett be.
A tudósoknak sikerült déjà vu érzést előidézniük
Képzeld el, hogy először jársz egy étteremben. Még sosem láttad a berendezést, nem ismered a helyet, mégis furcsa érzésed támad – mintha már ültél volna itt. Lehet, hogy azért, mert az asztalok, a pult és a bejárat elhelyezkedése emlékeztet egy másik étteremre, ahol évekkel korábban megfordultál? Na de mi történik, ha magára a régi helyre egyáltalán nem emlékszel? Pontosan ezt az elképzelést vizsgálta Anne Cleary, a Coloradói Állami Egyetem pszichológusa és kutatócsoportja egy 2012-ben publikált kísérletben.
A kutatók számítógéppel létrehozott, háromdimenziós helyszíneket mutattak a résztvevőknek. Először különböző virtuális környezeteket ismerhettek meg, később pedig új helyszíneket láttak. A trükk az volt, hogy egyes új helyszíneken a tárgyak és a berendezés térbeli elrendezése megegyezett valamelyik korábban látott környezetével, miközben maga a helyszín egészen másnak nézett ki.
Kapcsolódó: A menopauza valóban átépíti az agyat? Dr. Lisa Mosconi exkluzív interjúnkban válaszol
Például egy korábban látott helyiségben ugyanott állhattak a nagyobb tárgyak, ahol az új környezetben a bútorok. A látvány különbözött, a térbeli mintázat viszont ismerős volt. Az eredmény különösen érdekesnek bizonyult: amikor a résztvevők nem tudták felidézni, melyik korábbi helyszínre hasonlít az új, az egyező elrendezés nagyobb eséllyel váltott ki déjà vu érzést.
A kísérlet tehát arra utal, hogy az agyunk akkor is felismerhet egy korábban megtapasztalt mintázatot, ha nem tudjuk tudatosan felidézni, honnan ismerjük. Ez az ismerősségérzet magyarázhatja a déjà vu egyes eseteit: nem feltétlenül a pillanat ismétlődik meg tehát, csupán valami a környezetünkben emlékezteti az agyunkat egy régebbi élményre, amelynek a forrását már nem találjuk.
A legfontosabb tudnivalók a déjà vu érzésről
- Mit jelent a déjà vu? Olyan téves ismerősségérzetet, amelynél felismerjük, hogy a helyzet valójában új.
- A déjà vu a demencia jele? Az alkalmi déjà vu önmagában nem utal demenciára.
- Baj, ha már szinte soha nincs déjà vu érzésem? Nem. A jelenség az életkor előrehaladtával természetes módon ritkulhat.
- Mikor érdemes kivizsgáltatni? Ha az élmény gyakori, tartós, vagy más idegrendszeri tünetekkel együtt jelentkezik.
A déjà vu tehát nem titkos üzenet a múltunkból, és nem is megbízható tesztje az agyunk állapotának. Sokkal inkább arra emlékeztet, milyen összetett munka zajlik a fejünkben még a leghétköznapibb pillanatokban is.
Kiemelt kép: AI-generált illusztráció / OpenAI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!