Régi hiedelem, hogy valaki azért lett reumás, mert fiatal korában nem foglalkozott a hideggel, és megfáztak az ízületei, de ez ebben a formában biztosan nem igaz. Még akkor sem, ha amúgy a hűvös idő hatással van a mozgásszervekre, azok működésére. Magát a reumát a hideg még csak nem is súlyosbítja, ilyet inkább a hozzá kapcsolódó fronthatások, időjárás-változások okoznak.
Egészen más okok állnak annak hátterében, hogy akiknek van valamilyen reumatológiai alapproblémájuk, azoknál hűvösebb időben problémásabbá válhat a mozgás.
– Ilyenkor elsősorban az ízületi merevség okoz gondot, ami hidegben valóban könnyebben kialakul. Ez különösen a térdben és a csípőben, esetleg a derékban lehet érezhető, és azok területén eredményezheti az amúgy enyhe, sokszor alig észrevehető ízületi fájdalmak erősödését.
A jelenséget az magyarázza, hogy hidegben az inak és izmok szövetei jobban összehúzódnak, és rugalmatlanabbá, merevebbé válnak. Ez hathat vissza negatívan a már nem tökéletes ízületekre, illetve azok környékére. A problémát az is súlyosbíthatja, hogy hidegebb, nedvesebb időben a keringés is romlik az ízületekben, amiatt pedig a porcsejtekben visszaesik az ízületi folyadék termelődése.
Kapcsolódó: Nemcsak az a baj, ha fáj, az is gond, ha recseg-ropog az ízület
Utóbbi kenőanyagként funkcionál az ízületi felszínek között, csökkent mennyisége pedig egyrészt fokozhatja a már meglévő fájdalmakat, másrészt növelheti a porckopások rizikóját. Emiatt lehetnek a hidegre eleve érzékenyebbek azok, akiknek már van valamilyen reumatológiai problémájuk – mondja dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos.
Az a fránya gyulladás
Az ősz beköszöntével kellemetlenséget okozhat az is, ha valaki megfázik, az ugyanis visszahathat a mozgásszervrendszerre. Tehát szó sincs arról, hogy meghűlésnél csak prüszkölünk és az orrunkat fújjuk, és általánosságban rossz a közérzetünk.
– A szervezet gyulladásai – legyen az akár egy egyszerű mandulagyulladás – kihathatnak az ízületekre és az izomzatra is. Emiatt is fontos, hogy az ilyen betegségeket lehetőség szerint megelőzzük, rizikójukat csökkentsük. Náthaszezonban például jól tesszük, ha az orvosi rendelőkben, boltokban és tömegközlekedési eszközökön maszkot viselünk, és beoltatjuk magunkat influenza ellen.
Ha már kialakult valamilyen lázas betegség, és annak nyomán ízületi fájdalom, esetleg duzzanat is jelentkezik, akkor fontos annak kezelése is. Ilyenkor a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók hozhatnak enyhülést, és hasznos lehet az érintett ízületek átmeneti jegelése is – mondja szakértőnk.
Hőemelkedésnél és lázas állapotnál komolyan kell venni a pihenést is, az ugyanis nemcsak azért fontos, hogy a felső légúti betegségekből mihamarabb felépüljünk, hanem azért is, hogy az ízületek minél kevésbé legyenek érintettek. A már panaszos végtagokat pláne nem szabad túlzottan terhelni.
Ezt az intelmet komolyan kell venni, mert a gyulladt ízületek nemcsak jobban fájnak, hanem könnyebben is kopnak.
A rendszeres testmozgás fontosságát ebben az esetben sem hagyhatjuk figyelmen kívül: nemcsak az általános egészségvédő hatása miatt előnyös, hanem azért is, mert közvetlenül is hasznára válik az ízületeknek és a csontoknak.
– Ha aktívak vagyunk, akkor javul a keringésünk, ami jót tesz a teljes vázrendszernek. A testmozgásra való tudatos törekvés azért is előnyös, mert stimulálja az ízületi folyadék termelődését a porcsejtekben. Az aktív életmód mellett arra is ügyelni kell, hogy hideg időben ne ácsorogjunk sokat. A buszra várva például nem jó leülni, hanem inkább sétálni kell a megállóban, javítva ezzel a keringést.
Hűvös időben hasznosak lehetnek az olyan gyógynövényes krémek és gélek is, amelyek serkentik a vérkeringést. Ezeknél pluszelőny, hogy csökkentik az esetleges gyulladásokat is – hangsúlyozza dr. Podlovics Ágota.
Óvatosan a meleggel!
Bár hűvösebb időben a hosszas zuhanyzás és a fürdőzés jólesik, vannak helyzetek, amikor ellenjavallott. Például akinek éppen valamilyen ízületi gyulladása van, annak nem szerencsés túl sokáig tusolnia és komótosan üldögélnie a forró vízzel megtöltött kádban, mert az csak erősíti a gyulladást. Ilyen helyzetekben a termálfürdők felkeresése sem jó ötlet, mert az ízületek a meleg víz miatt csak jobban belobbannak.
– Ellenjavallott a hosszas fürdőzés az olyan jellegű sérüléseknél is, mint amilyen a bokaficam és az izomhúzódás, illetve a térdsérülés. Ilyen helyzetekben az jelent segítséget, ha az érintett területet mihamarabb jegeljük. Ez a fajta kezelés történhet jégzsákokkal, jégzselékkel és jégszprékkel. A jégzsákos megoldás azért praktikus, mert nem kell hozzá más, mint összetört jégkockákat zacskóba tenni.
Ilyenkor a nagyjából nulla fokos jég nem fagyasztja meg a bőrt – ez a jégzselénél már nem garantálható, mert az megtartja a mélyhűtő hőmérsékletét. Emiatt kell figyelni arra, hogy aki ilyet használ, az a zselé és a bőrfelület közé tegyen vékony szövetdarabot. Ez segít megelőzni, hogy a bőr károsodjon.
Történjen akármivel, maga a hűtés azért hasznos, mert annak hatására az elszakadt ér összehúzódik, és azzal együtt csökken a bevérzés mértéke.
Ennek biztosításához öt-tizenöt percig tartó jegelésre van szükség, amit pár órával később akár ismételni lehet – mondja dr. Podlovics Ágota.
Szakértőnk kiemeli, hogy a jegelés kizárólag gyorssegélyként lehet jó akut esetekben, tartós fájdalomcsillapításra nem szabad használni. Ilyen helyzetekben fontos orvoshoz fordulni, és az útmutatását követni. Azt is tudni kell, hogy a jegelés a derekat érintő, például lumbágós panaszoknál átmeneti kezelésként is ellenjavallott, és kerülendő akkor is, amikor egy ízület csak simán fáj, de amúgy nem gyulladt, nem sérült.
Ilyenkor ugyancsak szakorvost kell felkeresni, és kideríteni a probléma pontos okát – a kezelést ezt követően lehet megkezdeni.
Kell a figyelem a csontoknak is
A tél közeledtével különösen elővigyázatosnak kell lenniük azoknak, akik csontritkulásban szenvednek, és már gyengébbek az izmaik. A csúszós utakon ők könnyebben eleshetnek, és nagyobb eséllyel törhetnek el a csontjaik.
– Ilyen időszakokban gyakoribb a csukló- és a combnyaktörés, ami időseknél pláne veszélyes. Az is gond, hogy ilyenkor már rövidek a nappalok, és korábban sötétedik, félhomályban pedig még száraz úton is könnyű megbotlani. Emiatt a délutáni sétáknál azoknak is célszerű botot tartaniuk maguknál, akik amúgy nem használnak ilyesmit – pláne, ha esetleg nem is látnak jól.
Ha a bot csak a nagyobb biztonságérzet miatt kell, akkor megteszi egy olyan is, amit amúgy kiránduláshoz, nordic walkinghoz használnak. Ez az eszköz hasznos lehet a cukorbetegeknek is, vagy olyanoknak, akik egyensúlyzavar, illetve vérnyomás-ingadozás miatt megszédülhetnek. Az elsődleges persze mindig az, hogy
a vércukorszint és a vérnyomás jól legyen beállítva, és az ellenőrzés is rendszeres legyen – ilyenkor kisebb az elesés rizikója.
Hasznos lehet az is, ha az érintettek receptre is felírható csípővédő nadrágot használnak – ez nemcsak a nedves, jeges úton való megcsúszásnál csökkentheti az ütések erejét, hanem akár lakásban használva is – magyarázza szakértőnk.
A napfényben szegény időszakokban a D-vitamin pótlására is figyelni kell, méghozzá mindenkinek, és nem csak azoknak, akik csontritkulásban szenvednek. Míg nekik mindig az orvosi javaslatot kell követniük, addig másoknak arra kell figyelniük, hogy a napi D-vitamin-bevitelük 2000 nemzetközi egység legyen.
Nyáron ez a napfény hatására megtermelődik a szervezetben, de ősztől tavaszig mindenképpen mesterséges pótlásra van szükség. Mert bár vannak élelmiszerek, amelyek tartalmaznak valamennyit ebből a vitaminból, annyit étkezéssel nem lehet bevinni, amennyi elegendő a szervezet számára.
Csak egy pillanatra?
Bár a kültéri mozgás hidegebb időben is előnyös, fontos az öltözetet és a lábbelit mindig a hőfokhoz és adott esetben a sportághoz igazítani. Vannak például olyan ruházatok, amelyek meglepően vékonyak és kényelmesek, de kiválóan tartják a hőt, és nem engedik át a hideg szelet sem. Az öltözet megfelelő megválasztása mellett arra is figyelni kell, hogy a meleg lakásból – pláne megizzadva – ne szaladjunk ki a teraszra behozni a megszáradt ruhát, vagy éppen a ház elé, behúzni a kukát.
Tehát hiába tűnik időpocsékolásnak, az ilyen akciókhoz is fel kell venni melegebb ruhát. Az enélküli kiszaladás reumatológiai szempontból azért problémás, mert a hirtelen hideg hatására az izmok görcsbe rándulhatnak, ami kihat az ízületekre, és megfájdulhat miatta akár a derék is. Kedvezőtlen hatású a tartós huzat is, emiatt figyelni kell arra, hogy a szellőztetések alaposak, de rövidek legyenek.
Amikor jó a termál
Míg akut sérüléseknél és gyulladásos állapotoknál a termálfürdőzés ellenjavallott, addig porckopásos betegségeknél ez nincs így – ami a hűvösebb idő beálltával különösen jó hír. A fürdőzés nagyon hasznos olyan esetekben, amikor valaki komoly kopás miatt nehezen tudja kinyújtani a térdét vagy éppen az ujjait.
Ha ez a helyzet, akkor hiába van szó krónikus gyulladásról, a meleg az, ami lazítani tudja a letapadt inakat és szalagokat, és így könnyíteni képes a hajlítást, növelni tudja a mozgástartományt.
Kapcsolódó: Ízületi fájdalom? A legjobb gyógyszer nem a patikában van
Illusztráció: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!