A 38 ország által ratifikált isztambuli egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely elismeri a történelmünk során a nők hátrányára keletkezett politikai, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenséget. Egyúttal kijelenti: a hátrányt ellensúlyozni kell, mert egyik rendszerszintű következménye a nőket és gyerekeket súlyosan veszélyeztető családon belüli erőszak.
Az egyezmény komplex módon támogatja a nők és gyerekek biztonságának megteremtését. Magában foglalja a megelőzést, a beavatkozást és a bűnismétlés megakadályozását.
Magyarország az isztambuli egyezményt 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta: nem léptette életbe. Hazánk idén áprilisban új, történelmi esélyt kapott erre.
A rendszerváltás kizárólag a nők és a gyerekek biztonságának garantálásával valósulhat meg.
A nők ügye közügy
A magyar nők és gyerekek biztonságának szavatolása érdekében magyar női lapok – a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu, a WMN.hu – szerkesztőségei Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére egységesen kiállnak a nők és gyerekek biztonsága mellett: arra kérik a magyar kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja az egyezményt.
2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján (UNICEF) egységesen lecseréljük a borítókat médiafelületeinken, és november 25-éig – a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig – cikkekkel, riportokkal, edukációs tartalommal hívjuk fel a figyelmet a ratifikáció életbevágó jelentőségére.
Arra kérjük a civileket, a szakmai szervezeteket és a sajtó képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányunkhoz, és egyúttal a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által azonos céllal indított petícióhoz, amelyet eddig 22 600 ember írt alá.
Gyermekvédelemről lehetetlen beszélni a nők biztonságának garantálása nélkül
A párkapcsolaton, családon belüli erőszak bizonyítása nehéz és nem biztonságos folyamat a bántalmazott nők számára, mert a jelenlegi intézményrendszer nem megfelelően támogatja őket. Gyerekek esetében gyakran lehetetlen feladat a jelenlegi kereteken belül. A bizonyítási eljárás, a kapcsolattartás jelenlegi hazai gyakorlata még kiszolgáltatottabbá teheti az egyébként is szenvedő gyerekeket.
Az egyezmény egyik fő alapelve kimondja (31. cikkely):
„A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak gyermek áldozatait és gyermek tanúit – adott esetben – különleges védelmi intézkedésekben kell részesíteni, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét.” Az egyezmény szerint a kapcsolattartási jog gyakorlása nem veszélyeztetheti a gyermek vagy az erőszak áldozatának jogait és biztonságát.
Az egyezmény 48. cikke továbbá előírja az alternatív vitarendezési eljárások – így különösen a mediáció és a békéltetés – kötelező voltának tilalmát az egyezmény hatálya alá tartozó erőszak valamennyi formája esetében, hiszen erőszakos kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül tudja szabadon képviselni az érdekeit.
Jelenleg hazánkban nem ez a bevett jogalkalmazási gyakorlat
Az egyezmény a veszélyben lévő nők, gyerekek biztonságát védett lakhatással, anyagi támogatással, rendőri védelemmel is garantálja.
Komplex intézményrendszer létrehozását írja elő a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére. Végrehajtását egy független szakértői testület, a GREVIO is ellenőrzi.
Ezt a hazai jogszabályok önmagukban nem tudják helyettesíteni.
Az egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre is, amely jelenleg Magyarországon nem valósul meg. Az államnak a szakmai civil szervezetek és a média képviselőinek bevonásával edukálnia kell a társadalmunkat. Mi erre készek vagyunk.
Üdvözöljük, hogy a Tisza-frakció Pásztor Anett vezetésével a napokban megalakult Női Műhelye az egyezmény ratifikálását prioritásként nevezte meg.
Gyermekvédelemről lehetetlen beszélni a nők biztonságának garantálása nélkül.
Rendszerváltásról lehetetlen beszélni ratifikáció nélkül.
Arra kérjük a kormányt, haladéktalanul ratifikálja az isztambuli egyezményt.
Antoni Rita nőjogi szakértő, aktivista és Dobray Sarolta író beszélgetéséből részletesen kiderül, miért életbevágó.
