Szerintetek ki a „gyüttment”? – kérdeztem egy baráti Facebook-csoportban. A legjobb meghatározás ez volt: „Akik lejönnek Pestről, jó nagy betonkerítést húznak fel, hogy ne lehessen belátni, és csak akkor pillantod meg őket, amikor behajtanak a kapun az elektromos autójukkal.” Az ismerősöm nem is járt olyan messze a megoldástól.
Számontart a falu
Dr. Tomay Kyra szociológus, a Pécsi Tudományegyetem docense azt kutatja, mi történik, amikor városi emberek költöznek kistelepülésekre. Szerinte a „gyüttment” szó nem tudományos fogalom, hanem a helyben élők által használt elnevezés azokra, akik nem odavalósiak, hanem később költöztek a településre.
– Többnyire van benne némi pejoratív él, mégis érdekes, hogy a kutatásaimban sok beköltöző maga is gyüttmentnek nevezi magát, gyakran tréfás öncímkeként – mondja. – Az Őrségben találkoztam valakivel, aki azt mondta: ő már nem gyüttment, hanem „gyüttmaradt”. Ezzel azt fejezte ki, hogy régóta ott él, bizonyította, hogy nem áll tovább egy-két év múlva, és a közösség is elfogadta.
A Káli-medencében hasonló, kiérdemelt helyzetet jelöl a „bebíró”. Ezt a címkét nem az kapja meg, aki egyszerűen megvásárol egy ingatlant. Ahhoz tartós jelenlét kell, nyitás a többiek felé, valamilyen látható hozzájárulás a közös élethez.
Kapcsolódó: Aranyélet nyugdíjasan – Miért ne költözhetnénk idősen külföldre?
Vajon a gyüttmentezés azt is jelenti, hogy a tősgyökeres lakó a beköltöző fölé helyezi magát? Tomay Kyra szerint a szónak lehet ilyen tartalma. Az általa vizsgált településeken jellemzően városi, diplomás, értelmiségi vagy művész beköltözőket kutattak, akiknek a társadalmi és gyakran az anyagi helyzete is kedvezőbb a helyben megszokottnál.
Ezt a folyamatot vidéki dzsentrifikációnak nevezik: az új lakó magával hozza a végzettségét, a kapcsolatait, a pénzét, a kulturális mintáit, és ezekkel akaratlanul is megváltoztatja a helyi erőviszonyokat. A tősgyökeres lakó legfontosabb „tőkéje” ezzel szemben az, hogy családja nemzedékek óta ott él. Ismeri a helyet, az ősei dolgoztak érte, számontartja őket a falu.
Címkézés és konfliktus a közösségben
Hogy a gyüttmentek problémákat hoznak-e magukkal, vagy sem: a települések között óriási különbségek vannak. Nincsenek természeti törvényként működő szabályok, csak a konfliktus valószínűségét növelő vagy csökkentő körülmények.
– Nagyon sok múlik a változás sebességén és léptékén. Ahol az új lakók lassan, kisebb hullámokban érkeznek, valóban letelepednek, és nem csupán szezonálisan használják a házukat, ott általában könnyebb az integráció – mondja az egyetemi docens. – Van idő megismerni egymást, kialakulhatnak a mindennapi kapcsolatok, az újak pedig fokozatosan megtanulhatják a helyi rendet.
Ha viszont egyszerre sokan jönnek, hirtelen megugranak az ingatlanárak, és megnő az időszakos lakók aránya, könnyebben keletkezik feszültség. A régiek úgy érezhetik, hogy a szülőhelyük a szemük előtt változik át, miközben nincs beleszólásuk a folyamatba.
Hogyan válik valaki „állandó turistává”? Úgy, hogy akár hosszabb időt vagy az egész évet is a településen tölti, mégsem tagozódik be annak életritmusába és közösségébe. Bezárja a kaput, mert ő pihenni érkezett, vagy a laptopján dolgozik, de közben zavarja a szomszéd mezőgazdasági munkájának reggeli zaja.
Úgy néz a falura, ahogyan egy turista: elsősorban élményt, nyugalmat és szolgáltatásokat vár tőle, nem pedig közös feladatokat és alkalmazkodást.
A vidékre költözésnek sajátos íratlan szabályai vannak (Forrás: Canva)
Egy tálca sütivel érkezik az új lakó
A helyiek szerint a városból érkező magas lóról beszél, és azt hiszi, majd ő megmondja, hogyan kell élni. A beköltöző viszont zárkózottnak, maradinak látja a helyieket, akik szerinte nem engedik érvényesülni. Előfordul, hogy valaki a frissen megszerzett tudásával akarja megtanítani ökológiai gazdálkodásra vagy permakultúrára azt, aki nemzedékek óta műveli a földet.
Kapcsolódó: Nógrádban kezdtek új életet – Terény, a megtartó falu
A tanult ismeret és a generációkon át örökített tapasztalat egyaránt értékes, de ha bármelyik fél lenézi a másikét, abból kölcsönös idegenkép alakul ki. Így aztán le kell szállni a magas lóról, és valamennyit engedni a sértett helyi büszkeségből.
– Egy beköltöző mesélte,
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!