- A PISA nem azt vizsgálja, mennyire tudják visszamondani a gyerekek a tananyagot, hanem hogy tudják-e használni a megszerzett tudásukat.
- A magyar diákok természettudományból 480, matematikából 459, szövegértésből 452 pontot értek el.
- A legnagyobb figyelmeztető jel a szövegértés: 2022 óta 21 ponttal romlott a magyar eredmény.
Kevés oktatási adat vált ki akkora vitát, mint a PISA-felmérés eredménye. A nemzetközi mérés azonban nem egyszerű rangsor: azt vizsgálja, hogy a 15 éves fiatalok mennyire tudják a gyakorlatban alkalmazni mindazt, amit addigi életük során megtanultak. Kijöttek a legfrissebb adatok.
Mi is az a PISA-felmérés?
A PISA az angol Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés rövidítése. A felmérést az OECD szervezi, először 2000-ben végezték el, és Magyarország már az első vizsgálatban is részt vett.
A PISA-t azóta rendszerint háromévente ismétlik meg. A ritmust egyszer a koronavírus-járvány törte meg: a 2021-re tervezett mérést 2022-re halasztották. A 2025-ös vizsgálat a kilencedik forduló volt.
Mit mér valójában a PISA?
A mérés három állandó területe a szövegértés, a matematika és a természettudomány. Minden alkalommal más terület kap nagyobb hangsúlyt: 2022-ben a matematika, 2025-ben a természettudomány került a középpontba.
A feladatok nem elsősorban azt vizsgálják, hogy a gyerekek mennyire pontosan tanulták meg saját országuk tananyagát. Arra kíváncsiak, hogy képesek-e értelmezni egy szöveget, adatokat és grafikonokat, felismerni egy hétköznapi helyzet matematikai tartalmát, illetve bizonyítékok alapján eldönteni, helytálló-e egy tudományos állítás.
A résztvevőket véletlenszerűen választják ki az iskolákból úgy, hogy a minta az adott ország 15 éves tanulóit képviselje.
A 2025-ös, jellemzően számítógépen kitöltött teszt körülbelül két órán át tartott, majd a diákok az otthoni és iskolai körülményeikről is válaszoltak kérdésekre.
A PISA-pontszám nem százalékos eredmény és nem is iskolai osztályzat. Fontos mutató, hogy a tanulók mekkora része éri el legalább a 2-es képességszintet, amelyet az önálló boldoguláshoz szükséges alapszintnek tekintenek.
Az 5-ös és 6-os szinten teljesítők számítanak kiemelkedőnek.
Így teljesítettek a magyar diákok 2025-ben
A magyar eredmények első pillantásra nem tűnnek drámainak.
Természettudomány
Természettudományból Magyarország 480 pontot ért el, ami statisztikailag nem különbözik az OECD-országok átlagától. Hasonló szinten teljesítettek többek között a német, holland, svéd, francia, olasz, portugál, spanyol, dán, horvát és szlovák diákok is. A világ élmezőnye azonban jóval előttünk jár. A legjobb eredményeket ezen a területen Kína négy részt vevő régiója, Szingapúr és több kelet-ázsiai oktatási rendszer érte el.
Európából ismét Észtország került az élmezőnybe.
Fontos ugyanakkor, hogy a kínai adat nem az egész országot reprezentálja, hanem négy fejlett régió eredményét.
Matematika
459 pontot értek el a magyar diákok, ami szintén statisztikailag az OECD-átlag szintjének felel meg. A magyar eredmény többek között a német, svéd, amerikai, francia, spanyol és portugál teljesítménnyel tekinthető egyenértékűnek. Ezen a területen is óriási azonban a távolság az élmezőnytől: a részt vevő négy kínai régió 612, Szingapúr 563, Észtország pedig – Európa legjobbjaként – 508 pontot ért el. Szövegértésből viszont nagy a baj
Szövegértés
A legaggasztóbb magyar adat a szövegértésé. A magyar diákok 452 pontot szereztek, és ezzel már az OECD-átlag alatt teljesítettek. Statisztikailag a francia, horvát, norvég, spanyol és szlovák eredményhez állunk közel.
Nem csak nálunk probléma
2022 és 2025 között a magyar eredmény 21 ponttal romlott, de a probléma nem csak nálunk jelentkezik.
- Szlovéniában 24, Horvátországban 22, Csehországban 20 pontos visszaesést mértek.
- A 35 összehasonlítható OECD-ország átlaga 2018 és 2025 között 25 ponttal csökkent.
- A jelentés szerint a 2025-ös 15 évesek átlagosan nagyjából azon a szinten teljesítettek, mint a 14 évesek 2018-ban.
- Csökkent a figyelmesen, gördülékenyen olvasók aránya, miközben 7-ről 12 százalékra nőtt azoké, akik gyorsan haladnak, de gyakran hibáznak.
Ez különösen aggasztó, mert a gyenge szövegértés nemcsak magyarórán jelent hátrányt: a matematika, a természettudományok és gyakorlatilag minden további tanulás alapja.
Ne toljuk rá a felelősséget a gyerekekre! (Forrás: Getty Images)
A vizsgálatok egyik visszatérő magyar tanulsága, hogy a tanulók teljesítményét az átlagosnál erősebben befolyásolja családjuk társadalmi és anyagi helyzete. 2022-ben a legkedvezőbb és a leghátrányosabb helyzetű magyar diákok matematikaeredménye között 121 pontos különbséget mértek, míg az OECD-átlag 93 pont volt. Vagyis a magyar iskolarendszer csak korlátozottan képes ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. A korábbi magyar eredmények részletesen az OECD oldalán olvashatók.
Miben más a PISA 2025?
A természettudomány mellett ezúttal a digitális környezetben történő tanulást és a számítógépes problémamegoldást is vizsgálták. A kérdőívek kitértek a diákok kíváncsiságára, kitartására, önállóságára és arra is, hogyan használják a mesterséges intelligenciát az iskolai munkához. A felmérésben 91 ország és gazdaság több mint 760 ezer tanulója vett részt.
A most kikerült idei eredmények alapján a magyar diákok átlagos teljesítménye romló tendenciát mutat. A pontos eredményekért és összehasonlításokért itt érdemes böngészni.
Megszólalt Lannert Judit
Az oktatási miniszter is megszólalt a 2025-ös PISA-felmérés eredményeiről. Lannert Judit szerint az adatok az oktatás globális válságát jelzik, a magyar diákok teljesítménye pedig többnyire az OECD-átlag körül, szövegértésből azonban alatta alakult.
A miniszter aggasztónak nevezte a legjobban teljesítő tanulók arányának csökkenését, az online és más típusú zaklatások terjedését, valamint azt, hogy a szülők egyre kevesebbet beszélgetnek gyermekeikkel az iskoláról. Kedvező eredmény ugyanakkor, hogy a magyar diákok fegyelmezettebbnek érzik magukat, pedagógusaikat figyelmesebbnek tartják, környezettudatosságuk pedig meghaladja az OECD-átlagot.
A tárca új nemzeti alaptantervvel erősítené a szövegértést, átalakítaná a tehetséggondozást, valamint külön munkacsoportokat hozna létre a szülők bevonására és az iskolai zaklatás visszaszorítására. Emellett készül az oktatási AI-stratégia is.
Kapcsolódó: Miért van annyi probléma a magyar iskolával?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!