- A garancia szó mögött nem sztenderd a vállalás áll.
- Az eredeti doboz nem feltétele a jótállási igénynek.
- Mutatjuk, mikor kérhetünk javítást, cserét vagy vételár-visszatérítést.
Nyolc hónap után leválik a negyvenezer forintos cipő talpa. Visszavisszük az üzletbe, ahol azt mondják: „Sajnáljuk, de a fél éves garancia már lejárt.” Ez akár igaz is lehet, viszont nem jelenti azt, hogy minden jogunk elveszett.
Azért nehéz eligazodni a fogalmak között, mert a garancia, a jótállás és a szavatosság valójában nem három különböző vásárlói jog.
A szavatosság az alapvédelem, ami szinte minden termékhez jár. A jótállás ennél erősebb, de csak bizonyos termékekre vonatkozik. A garancia pedig többnyire a jótállás hétköznapi neve.
Garancia: hétköznapi elnevezés, sokféle jelentés
Ha azt látjuk egy üzletben, hogy „öt év garancia”, még nem derül ki pontosan, mit kapunk. A garancia szót ugyanis a hétköznapi beszédben használjuk, miközben a jogszabályok többnyire jótállásról beszélnek.
Az öt év garancia jelentheti azt, hogy a gyártó öt évig vállalja az egész készülék javítását. De azt is, hogy csak a mosógép motorjára ad plusz védelmet, miközben a szerelésért vagy a kiszállásért már fizetni kell. Az is előfordulhat, hogy a hosszabb garanciához regisztrálnunk kell a terméket.
Ezért nem elég azt nézni, hány év garanciát hirdetnek. Azt is meg kell nézni, pontosan mire, milyen feltételekkel és ki vállalja azt.
Ha nem vagyunk benne biztosak, hogyan kell szétszedni, inkább hívjunk szerelőt (Forrás: Getty Images)
Szavatosság: az alapvédelem minden termékhez
A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó felel azért, hogy ne hibás terméket adjon át nekünk. Ez nemcsak műszaki cikkekre, hanem például cipőre, ruhára, bútorra vagy konyhai eszközre is vonatkozik.
Tegyük fel, hogy egy cipő talpát rosszul ragasztották fel. Vásárláskor még semmi nem látszik, nyolc hónappal később azonban leválik. A hiba csak később jelentkezett, de az oka már akkor benne lehetett a cipőben, amikor megvettük. Ezt nevezzük rejtett hibának.
A szavatosság nem azt jelenti, hogy a termék két évig egyáltalán nem kophat el vagy nem sérülhet meg. Az eladó nem felel azért, ha a cipőt nem megfelelően használtuk, kiszakítottuk vagy egyszerűen elhasználódott. Azért felel, ha a probléma oka már az átadáskor megvolt.
Ha magánszemélyként vállalkozástól vásárolunk új árut, általában két évig jelenthetünk be kellékszavatossági igényt. Az első évben abból kell kiindulni, hogy a később felismert hiba oka már az átadáskor megvolt. Ha az eladó ezt vitatja, neki kell bizonyítania az ellenkezőjét.
Egy év után viszont vita esetén már nekünk kellhet szakvéleménnyel igazolnunk, hogy nem mi okoztuk a hibát. Ezt az egyéves szabályt a 373/2021-es kormányrendelet rögzíti.
Jótállás: erősebb védelem bizonyos termékekhez
A jótállás azért erősebb, mert annak teljes időtartama alatt annak kell bizonyítania a vásárló hibáját, aki jótállásra köteles. Ha tehát az üzlet szerint azért romlott el a készülék, mert leejtettük, eláztattuk vagy rosszul használtuk, ezt neki kell igazolnia.
Kötelező jótállás azonban nem jár minden termékhez. Csak a jogszabályban felsorolt, új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, ha legalább tízezer forintba kerülnek. Ilyen lehet például egy kávéfőző, mosógép, hűtőszekrény, mobiltelefon vagy laptop. A cipő nincs ezen a jogszabályi listán, ezért arra – az üzlet vagy a gyártó külön vállalása nélkül – nem jár kötelező jótállás.
A kötelező jótállás időtartama jelenleg 10 000 és 250 000 forint közötti vételárnál két év; 250 000 forint felett három év.
Ezeket a határidőket a kötelező jótállásról szóló kormányrendelet határozza meg.
A jótállás sem azt jelenti, hogy az üzletnek minden meghibásodott terméket kérdés nélkül ki kell cserélnie. Ha bizonyítani tudja, hogy a hibát a vásárló okozta, nem köteles helytállni. A lényeg az, hogy a bizonyítás terhe végig a vállalkozáson marad.
Egy cipő és egy kávéfőző megmutatja a különbséget
Vegyünk két, egyaránt negyvenezer forintos terméket.
A cipőre nem jár kötelező jótállás, de két év kellékszavatosság igen. Ha a talpa nyolc hónap után leválik, az első éven belül az eladónak kell bizonyítania, ha szerinte nem gyártási vagy anyaghiba történt.
Ha ugyanez másfél év után történik, már a vásárlónak kellhet bizonyítania, hogy a hiba oka eredetileg is megvolt.
A negyvenezer forintos kávéfőzőre viszont a kellékszavatosság mellett két év kötelező jótállás is jár. Ha másfél év után romlik el, a jótállás miatt továbbra is a vállalkozásnak kell bizonyítania, ha azt állítja, hogy mi okoztuk a hibát.
Vagyis a szavatosság több termékre vonatkozik, a jótállás viszont hosszabb ideig hagyja a bizonyítás terhét a vállalkozáson. Ugyanahhoz a termékhez mindkettő járhat: a jótállás nem törli el a szavatosságot, hanem plusz védelmet ad mellé.
Most vettem és már elromlott? (Forrás: Getty Images)
Mit kérhetünk, ha hibás a termék?
Elsőként általában javítást vagy cserét kérhetünk. Nem biztos azonban, hogy mindig mi választhatunk a kettő közül. Ha például a termék már nem kapható, a csere lehetetlen lehet. Az eladó azt a megoldást is elutasíthatja, ami a másik lehetőséghez képest aránytalanul sokba kerülne.
Árleszállítás vagy a vételár visszafizetése akkor kerülhet szóba, ha a javítás vagy a csere nem lehetséges, nem készül el észszerű időn belül, a hiba ismét jelentkezik, vagy olyan súlyos, hogy indokolt az azonnali megoldás.
Egy jelentéktelen hiba miatt általában nem lehet visszakérni a teljes vételárat.
A három munkanapos szabály sem azt jelenti, hogy három napig bármilyen árut visszavihetünk. Ez csak a kötelező jótállás alá tartozó, hibás termékekre érvényes, ha a meghibásodás akadályozza a rendeltetésszerű használatot. A hibátlan, üzletben vásárolt terméket a kereskedő nem köteles visszavenni csak azért, mert meggondoltuk magunkat.
Ezt mondjuk az üzletben
A hibát fényképezzük le, és vigyük magunkkal a nyugtát, a számlát vagy az internetes rendelés visszaigazolását. Ezután próbálkozzunk meg ezzel a mondattal:
„Nyolc hónapja vásároltam ezt a cipőt, aminek rendeltetésszerű használat mellett levált a talpa. Kellékszavatossági igényt szeretnék bejelenteni, és kérem, hogy vegyenek fel róla jegyzőkönyvet.”
A vállalkozásnak jegyzőkönyvet kell készítenie, és annak másolatát át kell adnia a vevőnek. Ha helyben nem tud dönteni az igényről, az álláspontjáról – elutasítás esetén annak indokáról is – nyolc napon belül értesítenie kell bennünket. Ezt a jótállási és szavatossági igények intézéséről szóló rendelet írja elő.
Ha elutasítják a kérésünket, kérjük az indoklást írásban. Sikertelen egyeztetés után ingyenesen a békéltető testülethez fordulhatunk.
Visszatérve a negyvenezer forintos cipőhöz: lehet, hogy a fél évre vállalt külön garancia valóban lejárt. A két évig érvényesíthető kellékszavatosság azonban ettől még nem tűnt el. Nyolc hónap után ráadásul fő szabály szerint az eladónak kell bizonyítania, ha szerinte a talp nem eredeti hiba, hanem helytelen használat vagy természetes elhasználódás miatt vált le.
A csere vagy a javítás tehát nem automatikus, de egyetlen „lejárt a garancia” mondattal sem lehet lezárni az ügyet.
Kapcsolódó: Meddig jó a pástétom, a szendvicskrém és a kenőmájas?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!