Szerényebben, elvtársak! – Mit tanulhatunk Jante törvényéből?

„Mutasd meg, miben vagy különleges!” „Légy büszke a képességeidre!” – a kelet- és nyugat-európai, valamint az amerikai kultúrában is a személyes erősségek képezik az önbecsülés alapját. A skandináv népeknél azonban a közösség érdeke sokkal fontosabb az egyénénél, és ez egészen furcsán formálta a társadalmat.

Júniusban tíz napot Norvégiában töltöttem, és meglepődve tapasztaltam, hogy a világ egyik leggazdagabb országában sehol egy luxusautó vagy kacsalábon forgó palota, de nem láttam dizájnertáskákat és drága ékszereket sem. Tromsøben összefutottunk egy ott élő magyar idegenvezetővel, aki elmondta, hogy a visszafogottság arrafelé elvárás, elég csak végigsétálni a város elit környékén; pontosan ugyanolyan házakban laknak a gazdag családok, mint az átlagosak. 

Szatírának indult 

A Janteloven ma egy sajátos társadalmi magatartásformára utal, amely szerint nem illik kitűnni, dicsekedni vagy magunkat különbnek tartani másoknál. Ez a mára alapvetéssé vált szemlélet egy irodalmi szatírából született. A Janteloven, vagyis Jante törvénye először Aksel Sandemose dán–norvég író 1933-ban publikált En flyktning krysser sitt spor (A menekült visszatér a saját nyomába) című regényében jelent meg.

A történet egy kitalált dán kisvárosban, Jantéban játszódik, amelyet az író saját szülővárosáról mintázott; mindenki ismer mindenkit, és a közösség szigorúan őrzi a saját íratlan szabályait. Aki kilóg a sorból, túl sokra tartja magát, vagy nyíltan megmutatja a tehetségét, arra gyanakvással, sőt ellenszenvvel tekintenek.

Ez is érdekelhet: Viking étrend a modern mindennapokban – ezt érdemes ellesnünk az északiaktól

Sandemose ezt a mentalitást tízparancsolatként foglalta össze, mindegyik ugyanazt az üzenetet ismétli más megfogalmazásban: „Ne hidd, hogy különleges vagy! Ne hidd, hogy jobb, okosabb vagy nálunk!” A szabályok között szerepel az is, hogy ne gondold magad fontosabbnak, ne hidd, hogy többet tudsz másoknál, ne nevess ki senkit, és ne feltételezd, hogy bármit is taníthatsz a közösségnek.

A regényben még egy tizenegyedik, kimondatlan „büntetőtörvény” is megjelenik: „Talán azt hiszed, nem tudunk rólad egyet s mást?” Ez a fenyegető mondat azt sugallja, hogy a közösség mindig talál eszközt arra, hogy rendre utasítsa a szabályszegőket.

Bár a regény eredetileg társadalomkritikus szatírának készült, a benne megfogalmazott törvények idővel önálló életre keltek, Sandemose olvasói újra és újra felismerték bennük a saját városukat Dániában és Norvégiában is. A szerző hangsúlyozta, hogy nem ő találta ki ezeket a szabályokat, csupán szavakba öntötte azokat a régi társadalmi normákat, amelyek évszázadok óta formálták a skandináv emberek gondolkodását.

Hitvallás lett a visszafogottság

A szatíra hamar kilépett a könyvlapokról, majd az évtizedek során fokozatosan a skandináv társadalmak sajátosságává vált. A lényeg változatlan maradt: ne emeld magad a többiek fölé. Aki hangsúlyozza a sikereit, hivalkodik a vagyonával, vagy állandóan a saját teljesítményét helyezi előtérbe, könnyen azt az üzenetet közvetítheti, hogy különbnek tartja magát a közösségnél, márpedig Skandináviában a társadalmi elismerést csak a visszafogottság hozhatja el.

A ruházatot, az otthon berendezését, az autóválasztást alapvetően a funkcionalitás és a beilleszkedés igénye vezérli, de a Janteloven a nevelésben is érezteti a hatását. A szülők az együttműködésre és a közösséghez való alkalmazkodásra ösztönzik a kicsiket, nem dicsekednek a gyermekük eredményeivel, az iskolákban kiemelten nagy hangsúlyt kap a csoportmunka, és az együtt elért sikert ünneplik.

Ez is érdekelhet: Tavaszi kimerültség ellen: 3 hangulatjavító skandináv rituálé, ami szebbé teszi a napot

Ugyanez a szemlélet jelenik meg a munkahelyeken, a skandináv vállalati kultúrát a lapos hierarchia és a közvetlen hangnem jellemzi. Vezetőnek lenni elsősorban nem rangot jelent, hanem felelősséget, nincs külön parkolóhely és fényes iroda, szerintük egy jó vezető ugyanúgy öltözik, ugyanazokat a közlekedési eszközöket használja, és ugyanúgy része a csapatnak, mint a munkatársai.

A kutatások szerint a kulturális különbségek abban is megmutatkoznak, hogyan viszonyulnak a saját sikereikhez. Míg az amerikai társadalomban a teljesítmény nyílt felvállalása az egészséges önbizalom és a kompetencia jele, addig Skandináviában ugyanez arroganciának vagy önzésnek tűnhet. Így alakult ki a „láthatatlan siker művészete”: lehet kiemelkedőt alkotni, de nem illik nagy zajt csapni körülötte.

Fontos a skandinávoknál a mértéktartás 

Nem véletlen, hogy a Janteloven épp Skandináviában hódít. Az északi országok zord éghajlata, a hosszú, sötét telek és a szűkös erőforrások évszázadokon át arra kényszerítették az ott élőket, hogy egymásra támaszkodjanak. A túlélés záloga az együttműködés volt: megosztották az élelmet, közösen dolgoztak, közösen terveztek, vagyis generációkon át formálódott az a kultúra, amelyben a közösség érdeke fontosabb lett az egyénénél. 

Ez a szemlélet mérsékeli a társadalmi különbségek látványos megjelenését, visszafogja az elitizmust, és olyan közeget teremt, ahol senkinek sem kell folyamatosan bizonyítania az értékességét. A gyerekekre kisebb teljesítménykényszer nehezedik, a felnőttek életében is kevesebb a versengés, a munkahelyeken pedig magától értetődő a kölcsönös tisztelet.

Csakhogy, ha a szerénységből elvárás lesz,

könnyen gyanússá válhat mindenki, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt, vagy egyszerűen büszke arra, amit elért.

A kiválóság helyett a stabil középszerűség válhat normává, az egyéni ambíció pedig háttérbe szorul. Kritikusai szerint ez a rendszer nem ad szárnyakat a tehetségeknek, hanem visszafogja őket.

A Janteloven a bevándorlók számára is komoly kihívást jelent, a Kelet- és Közép-Európából érkezőknek természetes, hogy a kemény munkát vagy a szakmai sikert nyíltan elismerik, a skandináv társadalomban viszont ugyanez a magabiztosság hivalkodásnak tűnhet.

Ma egyre többen úgy gondolják, újra kell értelmezni a Jantelovent. A szerénység, az együttműködés és a közösségi felelősségvállalás érték, de nem szabad együtt járnia azzal, hogy a tehetséget vagy a sikert gyanakvás övezze. Igazi egyensúly ott alakul ki, ahol az ember büszke lehet arra, amit elért, de közben nem felejti el, hogy a közösség tagjai nem egymás fölött, hanem egymás mellett állnak.   

(Majdnem) mindenkire vonatkozik

A skandináv világsztárok közül sokan ösztönösen is Jante törvényét követik, még akkor is, amikor a világ legjobbjai közé kerülnek.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó