- A szociopata ma már nem hivatalos pszichiátriai diagnózis.
- Egyre több kutató úgy véli, hogy a szociopátia inkább a pszichopátia egyik altípusa lehet.
- A szakemberek szerint nem lehet néhány viselkedésjegy alapján pszichopatának bélyegezni valakit.
A közbeszédben a szociopata és pszichopata kifejezéseket szinte szinonimaként használjuk. Ha valaki manipulatív, empátia nélküli vagy kegyetlen, könnyen rásütjük valamelyik címkét. A pszichológia azonban ennél jóval óvatosabb.
A kutatók most rámutattak, hogy míg a pszichopátiát több mint egy évszázada intenzíven vizsgálják – például roppant érdekes dolgokat láttak, amikor képalkotóval nézték meg a pszichopata emberek agyát –, addig a szociopátia kifejezés gyakorlatilag kikopott a tudományos szóhasználatból. Ma már nincsen rá elfogadott diagnosztikai skála vagy hivatalos meghatározás sem.
A szociopátia ma már nem hivatalos diagnózis
Sokan meglepődnek azon, hogy sem a pszichopátia, sem a szociopátia nem szerepel önálló diagnózisként a pszichiátria diagnosztikai kézikönyvében (DSM-5).
Helyettük az antiszociális személyiségzavar szerepel, amely viszont egy elég tág kategória. Ebbe számos olyan viselkedés tartozhat, mint mások jogainak semmibevétele, manipuláció, impulzív viselkedés, agresszivitás és a bűntudat hiánya.
A pszichopátia azonban ennél jóval összetettebb személyiségmintázat, ezért ez a két fogalom sem fedi egymást teljes egészében.
A kutatók szerint inkább kétféle pszichopátiáról beszélhetünk
Szociopata vagy pszichopata nem ugyanaz a kutatások szerint (Forrás: UNsplash/Resource Database)
Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább arra utalnak, hogy amit a hétköznapokban szociopátiának nevezünk, az valójában a másodlagos pszichopátia egyik formája lehet. A szakemberek két fő mintázatot különítenek el.
Az elsődleges pszichopátia
Erre inkább az alábbi tulajdonságok jellemzők:
- érzelmi hidegség,
- felszínes báj,
- manipulatív viselkedés,
- bűntudat hiánya,
- tudatos, megfontolt döntések.
A közvélekedéssel ellentétben ezek az emberek nem igazán impulzívak vagy agresszívek. Sőt, sokszor kifejezetten higgadtak és jól kontrollálják magukat. Őket tartjuk a köznyelv szerinti pszichopata személyiségeknek.
A másodlagos pszichopátia
A másik csoportba azok tartozhatnak, akiket korábban gyakran szociopatának neveztek. Náluk gyakoribb az impulzivitás, szorongás, érzelmi labilitás, depresszió és a rossz önkontroll. A kutatások szerint végrehajtó funkcióik – például a tervezés, az önfegyelem vagy az impulzusok szabályozása – is gyakrabban sérülnek.
Génjeink vagy a környezetünk alakítja?
Sokáig úgy tartották, hog a pszichopata „így születik”, a szociopata pedig a környezete miatt válik azzá. A mai kutatások szerint azonban ez túlságosan leegyszerűsített magyarázat.
Ez is érdekelhet: A kedvenc színünk szerint pszichopaták vagyunk?
A szakemberek úgy látják, hogy az antiszociális személyiségjegyek kialakulásában egyaránt szerepet játszanak a genetikai adottságok és a környezeti hatások. A becslések szerint az öröklődés nagyjából az esetek felében járul hozzá ezekhez a tulajdonságokhoz, a másik felében pedig a gyermekkori tapasztalatok, a bántalmazás, az elhanyagolás vagy más pszichoszociális tényezők lehetnek meghatározók.
Lehet, hogy nem is két kategória létezik
Egyre több kutató úgy gondolja, hogy a pszichopátia nem két, hanem három fő személyiségvonás különböző kombinációjából áll. Ez az úgynevezett triarchikus modell, amely három dimenziót különít el:
- vakmerőség,
- gátolatlanság,
- kegyetlenség vagy érzelmi érzéketlenség.
Valaki mutathat magas vakmerőséget anélkül, hogy különösebben manipulatív lenne, míg másnál inkább az impulzivitás dominálhat. A legsúlyosabb problémák akkor jelentkeznek, amikor mindhárom vonás egyszerre van jelen.
Nem lehet néhány jelből felismerni
A filmekkel ellentétben a legtöbb magas pszichopátiás vonásokkal rendelkező ember nem feltétlenül tűnik ijesztőnek. Sőt, sokan kifejezetten megnyerők, magabiztosak, karizmatikusak, akik könnyen elnyerik mások bizalmát.
A szakértők ezért óva intenek attól, hogy néhány kellemetlen viselkedés vagy egy rossz élmény alapján pszichopatának nevezzünk valakit. A megbízható felismeréshez hosszabb megfigyelésre és klinikai szakértelemre van szükség.
A legárulkodóbb jel inkább az ismétlődő mintázat: ha valaki következetesen másokat használ fel saját céljai elérésére, akár kedvességgel, akár agresszióval.
Kapcsolódó: 3 szokás, ami miatt antiszociálisnak neveznek, pedig csak az intelligencia jele
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!