A magyar nyelv évszázadok óta folyamatosan változik, miközben más népektől is számtalan szót vett át. A nyelvészek becslése szerint a magyar szókészlet mintegy 7 százaléka más nyelvekből átvett jövevényszó.
Ezek között jelentős szerepet töltenek be a török eredetű szavak: a magyar szótőállomány nagyjából 5–6 százaléka ilyen eredetű, ami jól mutatja, milyen mély nyomot hagytak a történelmi nyelvi kapcsolatok a mindennapi szóhasználatunkban. De van rengeteg jiddis jövevészavunk, és ennél is sokkal több szót vettünk át a szláv nyelvekből.
És hát ott vannak a sváb jövevényszavak. Közülük sok a magyarországi sváboknak köszönhetően honosodott meg, és ma is nap mint nap használjuk őket – gyakran anélkül, hogy tudnánk, honnan származnak. A közös élet, a kézműves mesterségek, a gazdálkodás és a konyha nyelve maradandó nyomot hagyott a szókincsünkben.
Hogyan kerültek a svábok Magyarországra?
A magyarországi svábok többsége a 18. században érkezett a Kárpát-medencébe, miután a Habsburg Birodalom új telepeseket hívott a ritkán lakott területekre. Bár összefoglalóan sváboknak nevezzük őket, valójában nemcsak Svábföldről, hanem a történelmi német nyelvterület több vidékéről – például Bajorországból, Frankföldről és a Rajna-vidékről – érkeztek. Magukkal hozták mesterségeiket, hagyományaikat, gasztronómiájukat és nyelvüket is, amely a mindennapi érintkezés során a magyar szókincsre is tartós hatást gyakorolt.
Hogyan kerültek be a sváb jövevényszavak a magyar nyelvbe?
Persze a sváb eredetű szavak sem egyik napról a másikra kerültek a magyar nyelvbe. A magyarok és a német ajkú telepesek évszázadokon át éltek egymás mellett, együtt dolgoztak a földeken, ugyanazokat a mesterségeket űzték, a piacokon találkoztak, és egymástól lesték el a konyhai vagy háztartási fortélyokat is. Nem meglepő, hogy számos kifejezés is velük maradt.
Leányok sváb népvoseletben a fóti római katolikus templom előtt 1936-ban (Forrás: Fortepan / Szöllősy Kálmán)
Sokan nem is gondolnák például, hogy olyan hétköznapi szavaink, mint a sparhelt, a smarni, a slag vagy a stoki német nyelvi eredetűek, és több közülük a magyarországi sváb közösségek közvetítésével terjedt el. Korábban már készítettünk egy kvízt ezekből a sváb jövevényszavakból – most pedig újabb játék következik, amelyben ismét próbára teheted, mennyire ismered a magyar nyelv rejtett sváb örökségét.
Sváb jövevényszavak kvíz 2.
A magyar nyelv mindig is változott, és ez ma sincs másként. A jövevényszavak nem idegen elemek a szókincsünkben, hanem a történelmünk és a kultúránk lenyomatai. Minden ilyen kifejezés egy apró emlék arról, hogy a Kárpát-medencében élő népek évszázadokon át hatottak egymásra – nemcsak a mindennapokban, hanem a nyelvben is. Vajon te hány sváb eredetű szót ismersz fel? Jöhet a kvíz!
Kiemelt kép: Atelier Binder/ullstein bild via Getty Image, Fortepan/Szöllősy Kálmán, a háttérban a Sváb-Alb látképe a Hohenzollern várból, 1956. Fotó: Fritz Eschen / ullstein bild via Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!