Na most tehát ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy tudományos presztízs, klasszikus akadémiai hírnév és a Nobel-díjak számosságának tekintetében melyik a világ legjobb egyeteme, akkor az bizony a Harvard.
Ezen a nagy tekintélyű egyetemen tanít Arthur C. Brooks, aki társadalomtudós, az emberi boldogság kutatásának talán legelismertebb tekintélye világszerte. Dr. Brooksnak saját podcastsorozata van Hivatali idő Arthur Brooksszal címmel, rendszeresen publikál a The Free Pressben, valamint több mint egy tucat könyv szerzője, amelyek közül néhány a The New York Times bestsellerlistáját is vezette.
Szóval e szerint a nagyon okos ember szerint modern társadalmunk egy csendes, de pusztító járvánnyal küzd, nevezetesen az élet értelmének és céljának tömeges elvesztésével. Ez a válság pedig nem egyéni gyengeségünkből fakad, hanem abból a digitális életmódból, amely közvetlenül a zsebünkben lévő okostelefonokból ered.
Kapcsolódó: Mobil a gyerek kezében: ezek az egészségügyi következmények
A harvardi professzor kutatásai szerint a valódi boldogság elengedhetetlen pillére, hogy tisztában legyünk létezésünk miértjével. Ennek tesztelésére Brooks évek óta a szemináriuma első napján arra kéri a diákjait, hogy a következő két kulcsfontosságú kérdést tegyék fel maguknak:
1. Miért élek?
2. Mi az, amiért önként, akár most azonnal feláldoznám az életem?
Míg korábban a hallgatók magabiztos válaszokat adtak, 2008-2009-től kezdődően – az okostelefonok globális elterjedésével egy időben – Brooks megfigyelései szerint drámai változás állt be: a fiatalok többsége teljesen tanácstalanná vált. És bármily meglepő is legyen ez, a magyarázat nem életfilozófiai vagy értékválasztás-alapú, hanem biológiai természetű, egész konkrétan az agyunk működésében rejlik.
Bal agyféltekénk a bonyolult, racionális dolgokért felel: adatokért, információkért, technikai feladatokért. A jobb agyféltekénk viszont a komplex, megfoghatatlan kérdések otthona: itt lakik a szeretet, a hit, a misztérium és a létezés értelme. Amikor naponta átlagosan kétszázhatszor (!) ránézünk a telefonunkra, az agyi aktivitást folyamatosan a bal féltekébe kényszerítjük, olyankor is, amikor a jobb agyféltekés működés lenne adekvát.
A technológia egy digitális szimulációt – Brooks szavaival élve egyfajta mátrixot – épít körénk. Ebben a szimulációban
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!