- Meglelő kapcsolatot találtak a házastárs demenciája és a másik partner kockázata szempontjából.
- Milyen korai jelek jelenhetnek meg még a memóriazavar előtt?
- Egy új vérvizsgálat segítheti a jövőben az Alzheimer-kór korai felismerését.
Az Alzheimer-kórt sokáig elsősorban egyéni betegségnek tekintették. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a párkapcsolatunk is hatással lehet a kockázatunkra. Közel egymillió házaspár adatait elemezve a kutatók azt találták, hogy azoknál, akiknek a házastársánál demenciát diagnosztizáltak, nagyobb eséllyel jelent meg később ugyanez a betegség.
Közben a tudomány egy másik fronton is jelentős előrelépést tett: új vizsgálatok szerint az Alzheimer-kór már jóval a feledékenység megjelenése előtt is felismerhető lehet bizonyos biológiai és kognitív jelek alapján.
A demencia nemcsak a beteget érintheti
A JAMA folyóiratban megjelent kutatás csaknem egymillió tajvani házaspár egészségügyi adatait elemezte 1998 és 2022 között. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy összefügg-e az egyik házastárs demenciája a másik fél későbbi kockázatával.
Az eredmények szerint igen. Azoknál a nőknél, akiknek a férjénél demenciát diagnosztizáltak, 74 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának relatív kockázata. A férfiaknál ez az arány 69 százalékos volt.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a demencia „átterjed” egyik emberről a másikra, és azt sem, hogy a gondozás önmagában okozza a betegséget. A kutatás megfigyeléses jellegű volt, ezért csak összefüggést mutatott ki, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyított.
A kutatók azt is kiszámították, hogy öt év alatt ez a többletkockázat körülbelül 100 nőből 2,75, illetve 100 férfiból 3,49 plusz demenciaesetet jelentett az azonos korú kontrollcsoporthoz képest. Ez jól mutatja, hogy a magasabb relatív kockázat mellett az abszolút kockázat növekedése ennél jóval kisebb.
Mi állhat a háttérben?
A kutatók három lehetséges magyarázatot emeltek ki. Egyrészt működik a hasonló a hasonlóval elv. Az úgynevezett asszortatív párválasztás azt jelenti, hogy gyakran olyan társat választunk, aki hasonló iskolázottságú, társadalmi helyzetű vagy életmódú, mint mi.
Ha ezek közül valamelyik tényező növeli a demencia kockázatát, az mindkét félnél jelen lehet.
Emellett a házaspárok rendszerint hasonlóan étkeznek, hasonló mértékben mozognak, hasonló társas életet élnek, sőt egyre több kutatás szerint még a szájüregi egészségük is hasonló lehet. Ezek mind befolyásolhatják az agy egészségét.
De a gondozás terhei is nyomot hagynak az emberen, ahogy arra az évek óta demenciával küzdő színész, Bruce Willis felesége, Emma Heming is felhívta a figyelmet. Ha az egyik fél hosszú éveken át gondozza demenciával élő partnerét, az jelentős testi és lelki megterhelést okozhat.
A tartós stressz, az alváshiány, a depresszió és a társas elszigetelődés önmagukban is ismert demenciakockázati tényezők. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk nem mérte közvetlenül, ki milyen intenzitással gondozta a házastársát, ezért ez csak egy lehetséges magyarázat.
A család és az anyagi helyzet is számíthat
A kutatás szerint van azért két tényező, ami csökkenti is a kockázatát annak, hogy a demenciával küzdő házaztárs gondozója maga is megbetegedjen. Alacsonyabb volt a demencia előfordulása azoknál a pároknál, akik magasabb jövedelemmel rendelkeztek, illetve akiknek több gyermekük volt.
A kutatók szerint a magasabb jövedelem nagyobb hozzáférést biztosíthat a segítséghez és az egészségügyi ellátáshoz.
Viszont a gyermekek száma mint kockázatcsökkentő tényező nem azt jelenti, hogy akinek több gyereke van, az erőteljesebben védett a demenciával szemben. Hanem arra utalhat, hogy a családi kapcsolatok minősége, a tényleges támogatás és az együttműködés az, ami számít.
Már nemcsak a memóriazavar számít korai jelnek
Meglepő dolgokat tártak fel az új kutatások a demencia természetéről (Forrás: Unsplash)
Közben egy másik kutatás arra utal, hogy az Alzheimer-kór korai szakaszában nem feltétlenül a feledékenység jelenik meg először.
A Nature Communications folyóiratban megjelent vizsgálatban Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat hordozó egereket tanulmányoztak. A kutatók azt figyelték meg, hogy a kognitív rugalmasság romlása már hónapokkal megelőzte a memóriazavarok kialakulását.
A kognitív rugalmasság teszi lehetővé többek között, hogy:
- alkalmazkodjunk új helyzetekhez;
- új szabályokat tanuljunk meg;
- stratégiát váltsunk, ha a régi már nem működik;
- gyors döntéseket hozzunk.
Fontos: ez az eredmény egyelőre kizárólag állatkísérletekből származik
Ezért nem bizonyított, hogy embereknél is ugyanilyen sorrendben jelentkeznek ezek a változások. A kutatók szerint ezt klinikai vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Egy vérvizsgálat is segíthet a jövőben
A korai felismerés másik ígéretes eszköze a p-tau217 nevű fehérje szintjének mérése a vérben. Egy közel 2700 kognitívan egészséges idősebb felnőttet vizsgáló kutatás szerint azoknál, akiknél magasabb volt ennek a biomarkernek a szintje,
- öt éven belül 38 százalékkal nagyobb volt a kognitív hanyatlás kockázata;
- tízéves követés során 78 százalékkal magasabb kockázatot becsültek, bár ez az eredmény bizonytalanabb volt.
A p-tau217 az Alzheimer-kórra jellemző tau-fehérjék kóros felhalmozódásával áll összefüggésben.
Fontos: ez még nem szűrővizsgálat
A szakemberek egyértelműen figyelmeztetnek, hogy a p-tau217 vérvizsgálat jelenleg nem alkalmas egészséges emberek rutinszerű szűrésére, és önmagában nem diagnosztizálja az Alzheimer-kórt.
Az eredményeket mindig más vizsgálatokkal – például kognitív tesztekkel, képalkotó eljárásokkal és az egyéb betegségek kizárásával – együtt kell értékelni.
A demencia jelentős része megelőzhető lehet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint a demenciás esetek akár 45 százaléka összefügghet olyan kockázati tényezőkkel, amelyeken életmódbeli vagy egészségügyi beavatkozásokkal lehet változtatni.
Ide tartozik többek között a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelése, rendszeres testmozgás, az egészséges étrend. Nagyon fontos a demencia megelőzésében a megfelelő alvás is. A társas kapcsolatok fenntartása is védő hatású lehet. Fontos a hallás- és látásromlás kezelése, hiszen az érzékszervi ingerek fontosak az agyunk egészségének. De a dohányzás mellőzései is a megelőzéshez tartozik.
Nézd meg, milyen életmódváltás való neked! Töltsd ki a tesztet és megtudod, hogyan javíthatsz az egészségeden!
Fotó: Unsplash, Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!