- Az idei égi jelenség legszebb pillanataihoz nem feltétlenül távcsőre, inkább jól megválasztott helyre lesz szükség.
- A jelenség megfigyelésénél egy hétköznapi napszemüveg veszélyesen hamis biztonságérzetet adhat.
- A magyarországi látvány végét ezúttal nem a Hold, hanem a horizont rejti majd el.
A kontinensnek 27 évet kellett várnia az újabb teljes napfogyatkozásra. Legutóbb 1999. augusztus 11-én haladt át a totalitás sávja Európán – akkor Magyarország különösen jó helyet kapott a kozmikus nézőtéren.
Élénken emlékszem, ahogy a családdal mi is kiültünk a kert közepére a speciális szemüvegben, hogy megcsodáljuk ezt a ritka égi jelenséget. Kevesebb mint három hét múlva újra megcsodálhatunk egy napfogyatkozást.
Izlandtól Spanyolországig fut a Hold árnyéka
Teljes napfogyatkozás akkor alakul ki, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, és látszólag teljesen eltakarja csillagunk fényes korongját. A különös egybeesés oka, hogy a Hold körülbelül négyszázszor kisebb a Napnál, ugyanakkor nagyjából négyszázszor közelebb is van hozzánk. Emiatt az égen közel azonos méretűnek látszanak.
A NASA előrejelzése szerint a totalitás sávja Észak-Oroszország, Grönland, Izland, az Atlanti-óceán, Spanyolország, valamint Portugália egy apró része felett halad át. A teljes fázis leghosszabb ideje 2 perc 18,2 másodperc lesz, a sáv legnagyobb szélessége pedig megközelíti a 294 kilométert – derül ki a NASA fogyatkozási számításaiból.
Izland nyugati partvidékén, Észak-Spanyolországban és a Baleár-szigetek megfelelő pontjain a napkorona is előbukkanhat a Hold fekete korongja körül. Spanyolországban ráadásul alacsonyan, a horizont közelében következik be a teljesség, ezért a látványhoz elengedhetetlen lesz a szabad nyugati–északnyugati kilátás.
Magyarországon ekkor látszódik a napfogyatkozás
Hazánkban a jelenség
2026. augusztus 12-én kora este kezdődik. Budapesten 19 óra 22 perckor érinti először a Hold a napkorongot, a legnagyobb fázis pedig 19 óra 56 perckor következik be.
Ekkor a fogyatkozás magnitúdója 0,643 lesz, vagyis a Hold a Nap átmérőjének közel 64 százalékát fedi le; ez a napkorong területének hozzávetőleg 56 százalékos takarását jelenti.
A Nap 20 óra 1 perc körül lenyugszik, így a folyamat végét Budapestről már nem láthatjuk – olvasható a Time and Date budapesti előrejelzésében.
A megfigyeléshez olyan helyet érdemes keresni, ahonnan sem épület, sem fa, sem domb nem takarja el az alacsonyan járó Napot. A magasabb kilátók, nyugatra néző vízpartok és sík, nyílt területek kínálhatják a legszebb látványt.
Csak megfelelő szemüveggel nézzük
A részleges napfogyatkozás egyetlen pillanatában sem biztonságos védőeszköz nélkül a Napba nézni. A hagyományos napszemüveg, a kormozott üveg, a fényképezőgép keresője sem nyújt megfelelő védelmet.
„A Nap és a Föld között ugyan mintegy 150 millió kilométer a távolság, mégis súlyos, akár visszafordíthatatlan károsodást okozhat, ha belenézünk a Napba. Ez akkor is bekövetkezhet, ha csak nagyon rövid ideig tesszük ezt” – figyelmeztet Dr. Nagy Angéla, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
A szakértő magyarázata szerint a szemlencse egy pontra összpontosíthatja a napsugarakat, amelyek égési sérülést és tartós retinakárosodást okozhatnak. Ha az éles központi látásért felelős terület sérül, homályos folt vagy vakfolt jelenhet meg a látótér közepén, miközben a perifériás látás akár ép is maradhat.
A hagyományos napszemüveg nem elegendő: kizárólag sértetlen, ISO 12312-2 szabványnak megfelelő napfogyatkozás-néző szemüveget használjunk.

A ritka látvány csak megfelelő védőszemüvegen keresztül marad életre szóló, szép emlék. (Forrás: Canva)
Távcsövön, kamerán vagy fényképezőgépen keresztül csak az objektív elé rögzített speciális napszűrővel szabad megfigyelni a jelenséget.
Napfogyatkozások, amelyekre Magyarország is emlékezhet
- 1842. július 8-án teljes napfogyatkozás vonult át Magyarország felett. Dr. Ujváry László szemész főorvos tanulmánya szerint Petőfi Sándor a figyelmeztetés ellenére belenézett a Napba, ami után tartós látásromlást tapasztalt a bal szemén – az élmény valószínűleg a Szemfájásomkor című versét is ihlette.
- 1999. augusztus 11-én a Szombathely–Szeged sávban 2 perc 23 másodpercig tartott a totalitás. A Balaton és a Velencei-tó partján tömegek várták a hirtelen alkonyatot, miközben a levegő érezhetően lehűlt, és a napkorona is láthatóvá vált. Ladányi Tamás asztrofotós képein még a vöröslő protuberanciák is megjelentek.
- 2015. március 20-án Budapesten a napkorong 58,4 százaléka került takarásba. A Magyar Csillagászati Egyesület csaknem 60 hazai helyszínen szervezett biztonságos távcsöves bemutatót.
- 2022. október 25-én az ország különböző pontjairól a Nap 27–38 százalékát takarta el a Hold. Az északkeleti országrész lakói kapták a legnagyobb „harapást”.
- 2025. március 29-én jóval visszafogottabb jelenséget láthattunk: Budapesten a napkorong területének csupán néhány százaléka tűnt el, ezért megfelelő szűrő nélkül alig lehetett észrevenni.
Kapcsolódó: Ilyen volt az 1954-es napfogyatkozás
Magyarország területéről legközelebb 2081. szeptember 3-án figyelhetünk meg teljes napfogyatkozást. Az idei részleges változat tehát nem hozza vissza az 1999-es nappali éjszakát, de a horizonton lenyugvó, félhold alakú Nap így is olyan nyári látvány lehet, amelyért érdemes időben helyet keresni.
Ha már az eget kémleled, mennyire vagy otthon űrutazásban? Töltsd ki a tesztet!
Kiemelt kép: Canva