- Vannak viselkedések, amelyeket sokan erősségnek tartanak – a szakértők azonban egészen másként látják őket.
- Bizonyos munkahelyi szokások mögött meglepő lelki folyamatok húzódhatnak meg.
- Ha ezek közül akár egy is ismerős, lehet, hogy érdemes más szemmel nézned a saját működésedre.
A legtöbben úgy gondolnak a szorongásra, mint állandó idegességre vagy pánikra, pedig sokkal alattomosabban is jelen lehet a mindennapokban. A munkahelyen például olyan szokások mögött bújhat meg, amelyeket gyakran még jutalmaz is a környezet.
A pszichológusok szerint a szorongás középpontjában szinte mindig valamilyen félelem áll: a kudarctól, az elutasítástól, a kritikától vagy attól, hogy elveszítjük az irányítást.
5 jel, hogy a szorongás irányít a munkában
1. Perfekcionizmus
Sokan büszkék rá, hogy maximalisták, pedig a túlzott perfekcionizmus gyakran a kontroll elvesztésétől való félelemből fakad. Az ilyen emberek nehezen bíznak másokban, ezért inkább mindent maguk akarnak elvégezni. A csapatmunka könnyen egyszemélyes projektté válik, mert úgy érzik, csak az ő megoldásuk lehet megfelelő.
Kapcsolódó: Ilyen személyiség vagy, ha idegesítenek a lassan sétáló emberek
A háttérben sokszor alacsony önértékelés vagy a kudarctól való félelem áll. A probléma, hogy a tökéletesség elérhetetlen cél, ezért a perfekcionisták szinte folyamatosan elégedetlenek önmagukkal.
2. Halogatás
Sokan lustaságnak gondolják a halogatást, pedig gyakran éppen a túlzott stressz okozza. Ha egy feladat túl nagynak vagy túl ijesztőnek tűnik, az agy természetes reakciója lehet az elkerülés. A gond csak az, hogy a halogatás rövid távon megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont még nagyobb szorongást okoz. A szakértők szerint érdemes a nagy projekteket kisebb, könnyebben teljesíthető részekre bontani.

Sok munkahelyi viselkedés mögött a szorongás áll, ami hosszú távon megnehezíti a mindennapokat (Fotó: Getty Images)
3. Mindenre igent mondunk
Az a kolléga, aki soha semmire nem mond nemet, első pillantásra álommunkaerőnek tűnik. Csakhogy ha valaki akkor is új feladatokat vállal, amikor már nincs rá ideje vagy energiája, könnyen lehet, hogy nem segítőkészség, hanem megfelelési kényszer vezérli.
Kapcsolódó: Vasárnap este szorongsz a hétfő miatt? Nem a munkád a hibás – de akkor mi?
A folyamatos igen mögött gyakran az a félelem áll, hogy mások csalódnak benne, megharagszanak rá, vagy kevésbé fogják értékelni. Mit segíthet? Időt kérni a válaszadás előtt, és megtanulni egészséges határokat húzni.
4. Mikromenedzselés
Azok, akik minden apró részletet ellenőrizni akarnak, sokszor nem egyszerűen bizalmatlanok. Gyakran attól tartanak, hogy ha valami rosszul sikerül, végül őket teszik felelőssé érte. Ezért próbálnak minden folyamatot kézben tartani.
A vezetőknek ilyenkor érdemes feltenniük maguknak néhány kérdést: valóban indokolt az újabb ellenőrzés, vagy csak a saját bizonytalanságukat próbálják csökkenteni?
5. Állandó pörgés
Van, aki minden közös programot megszervez, minden kolléga életéről tud, és folyamatosan elfoglalt. Ez elsőre lelkesedésnek tűnhet, de előfordulhat, hogy valójában attól fél: csak akkor fogadják el, ha mindig hasznosnak érzi magát. A pszichológusok szerint érdemes tudatosan visszalépni egy-egy feladatból,
és megtapasztalni, hogy a kapcsolataink akkor is megmaradnak, ha nem mi szervezünk mindent.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek a tulajdonságok egy skálán mozognak. Attól, hogy valaki időnként perfekcionista, halogat vagy nehezen mond nemet, még nem jelenti azt, hogy mentális problémáink lennének.
Ha azonban ezek a viselkedések tartósan megnehezítik a munkát, kimerültséget okoznak vagy folyamatos stresszel járnak, érdemes elgondolkodni azon, milyen félelmek állhatnak a háttérben. A felismerés ugyanis sokszor már önmagában az első lépés ahhoz, hogy egészségesebb kapcsolatot alakítsunk ki a munkával – és saját magunkkal.
Kapcsolódó: Teszt: Kiégtél vagy csak fáradt vagy? Mennyire vagy stresszes mostanában?
Kiemelt kép: Getty Images