A szerelem apró betűs része – A házassági szerződésről

Kedvenc sorozatomban, a kilencvenes évek New Yorkjában játszódó Seinfeldben az egyik szereplő úgy akarja megúszni a nősülést, hogy megkéri a menyasszonyát: ­írjon alá egy házassági szerződést. Abban bízik, hogy ezen a leendő ara megsértődik, és lemondja az esküvőt. Végül nem jár sikerrel, mert a nő kineveti, és a fejéhez vágja, hogy sokkal több pénze van, mint a férfinak. Persze azóta Amerikában is más szelek fújnak a házassági szerződések körül – és Magyarországon is.

A pontos országos statisztikák viszont hiányosak, mert a házassági vagyonjogi szerződések számáról nincs rendszeresen közzétett, részletes állami adatbázis. Annyi azonban biztosan látszik, hogy – mint arra dr. Nahm Judit családjogi ügyvéd, a téma szakértője is rávilágít – Magyarországon a házassági szerződés még mindig ritka megoldás, rengetegen (ok nélkül) tartanak annak aláírásától, ugyanakkor az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt az ismertsége és az elfogadottsága. 

Különösen három csoportban érdemes fokozottan elgondolkodni rajta.

Vállalkozók-cégtulajdonosok, második házasságot kötők vagy olyan párok esetében, akiknél jelentős vagyoni különbség van a felek között. Ma a párok átlagosan jóval később házasodnak, mint húsz-harminc éve, ezért gyakran már saját lakással, megtakarítással, vállalkozással vagy befektetésekkel rendelkeznek az esküvő előtt.

Egyre gyakoribbak a mozaikcsaládok és a második házasságok is, ahol a korábbi kapcsolatból származó gyermekek öröklési és vagyoni érdekei külön figyelmet igényelnek. 

Házassági vagyonjogi szerződést nem azért köt valaki, mert a válást lebegteti, a legjobb érv mellette a jogbiztonság, a párok jövőbeni anyagi helyzetének rendezése. A legtöbb konfliktust ugyanis nem maga a válás okozza, hanem a vagyonmegosztás, amikor évekkel vagy évtizedekkel később már senki sem emlékszik pontosan, miből lett egy lakás, egy vállalkozás vagy egy befektetés, illetve a jövedelmeket és a kölcsönt mire használták fel.

A házassági szerződés ezt a bizonytalanságot szünteti meg.

Előrelátás vagy pesszimizmus?

A házassági szerződés – hivatalos nevén házassági vagyonjogi szerződés – ma is sokak számára kényes téma. Már az is nehéz lehet, hogy az egyik fél egyáltalán felvesse: nem tűnik-e bizalmatlanságnak, nem kelti-e azt a benyomást, hogy már az esküvő előtt a válásra készül? Pedig a házassági szerződés lényege nem ez.

Sokkal inkább az, hogy a felek nyugodt, rendezett körülmények között tisztázzák: mi számít közös vagyonnak, mi marad különvagyon, vagy a jövőbeni bevételekből mi számít annak, hogyan fizetik a korábban vagy együtt felvett hiteleket, hogyan védik meg esetleg egy jó szerződéssel a közös vagyont, és milyen szabályok szerint szeretnék kezelni a vagyoni viszonyaikat.

(Fotó: Getty Images)

Ez nem a szerelem ellentéte, hanem egy jogi helyzet józan rendezése. A házasság ugyanis nemcsak érzelmi, hanem jogi és vagyoni közösség is. Ha a felek hajlandók erről előre beszélni, az később sok fájdalmas konfliktustól óvhatja meg őket. A válás önmagában is megterhelő élethelyzet. Ha ehhez hosszú, költséges és érzelmileg kimerítő vagyonjogi vita társul, az tovább mélyítheti a felek közötti szakadékot.

A Polgári törvénykönyv szerint a házasulók és a házastársak a házassági életközösség idejére házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik egymás közötti vagyoni viszonyaikat. Ha ilyen szerződés nincs, vagy nem rendelkezik másként, akkor a felek között a házassági életközösség idejére automatikusan házastársi vagyonközösség jön létre.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amit a házassági életközösség alatt szereznek, az közös vagyonnak minősül – természetesen a törvényben meghatározott kivételekkel. Itt muszáj említést tenni arról, hogy a házassági életközösség alatt keletkező tartozások, kölcsönök, kötelezettségvállalások is közös vagyonnak számítanak, így előfordulhat, hogy házassági vagyonjogi szerződés nélkül az egyik fél kockázatos gazdasági vállalkozásából eredő tartozásért közösen felelnek a házastársak.

Sokan gondolják, hogy a vagyon csak a pozitívumokat jelenti, a tartozások csak a másik fél kötelezettségei – de ez tévhit. 

Ez is érdekelhet: Házassági szerződés a 21. században

Sokan nem tudják, hogy házassági vagyonjogi szerződést nem csak az esküvő előtt lehet kötni. A házastársak a házasság fennállása alatt is dönthetnek úgy, hogy rendezik vagy átalakítják vagyoni viszonyaikat. Ez különösen akkor lehet indokolt, ha például valamelyik fél vállalkozást indít, céges részesedést szerez, jelentős hitelt vesz fel, amelynél a bank kéri, hogy kezesként a tag is vállaljon felelősséget, vagy olyan vagyonelem jelenik meg az életükben, amelyet külön szeretnének kezelni.

A szerződés legkorábban az életközösség létrejöttétől érvényes, és legkésőbb az életközösség megszűnéséig tarthat. A felek nemcsak a jövőre nézve állapodhatnak meg, hanem azt is rögzíthetik, milyen vagyont hoztak a kapcsolatba. Évek múltán gyakran nehéz pontosan felidézni, ki mennyit fizetett egy ingatlan vételárába, honnan származott a pénz, milyen arányban volt jelen különvagyon és közös vagyon, vagy ki állta egy felújítás költségeit.

A házassági vagyonjogi szerződésnek szigorú formai feltételei vannak. Nem elég, ha a felek otthon leírják, miben állapodtak meg, majd két tanúval aláíratják. A szerződés akkor érvényes, ha közjegyzői okiratba foglalják, vagy ügyvéd ellenjegyzi. A szakértő szerint is a legjobb ügyvéd tanácsát kikérni, ha a szerződéssel kapcsolatban kétségek merülnek fel, mert hatásosan tud rávilágítani az előnyökre.

Hűtlenség és kutya

Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi gyakorlat még mindig messze elmarad az Egyesült Államokból vagy a Nyugat-Európa egyes országaiból ismerttől. Míg az amerikai felső középosztályban és a vagyonos rétegekben a prenup (prenuptial agreement) ma már szinte hétköznapi eszköz, nálunk még mindig sokan érzelmi kérdésként kezelik a témát. A szemlélet azonban változik.

A házassági szerződések történetében számos különös, sőt bizarr, többségében amerikai eset vált ismertté. Az egyik legelterjedtebb kategória az úgynevezett „infidelity clause”. Egyes szerződések előírják, hogy ha valamelyik házastárs megcsalja a másikat, meghatározott összeget köteles fizetni.

Például Michael Douglas és Catherine Zeta-Jones házassági szerződéséről évekig keringett az a – részben soha nem megerősített – történet, hogy hűtlenség esetén több millió dollár járt volna a sértett félnek. Amerikai családjogászok időről időre beszámolnak olyan szerződésekről, amelyekben a felek testsúlyra, sportolásra vagy életmódra vonatkozó vállalásokat rögzítettek. Arra is akadt példa, amikor egy férj kikötötte, hogy felesége nem hízhat tíz kilogrammnál többet.

Az ilyen rendelkezések jogi sorsa általában bizonytalan, és sokszor inkább kivételnek számítanak, mint egy szerződés valóban betartható pontjainak.

Az USA-ban egyre több szerződés rendelkezik háziállatokról is. Mivel a jog sok országban még mindig vagyontárgynak tekinti az állatokat, a felek előre rögzíthetik, hogy válás esetén kinél marad a kutya vagy a macska, illetve ki viseli az állatorvosi költségeket.

Magyarországon a bíróságok általában jóval visszafogottabbak. A házassági vagyonjogi szerződés elsődlegesen vagyoni kérdéseket rendezhet. Nem lehet például érvényesen kikötni, ki hányszor köteles együtt nyaralni a másikkal, ki főz vagy takarít, milyen gyakran találkozhatnak a nagyszülők az unokákkal, vagy milyen magatartást kell tanúsítani a házasság alatt (beleértve a szexuális élet szigorú menetrendjét is).

Tévhitek a házassági szerződésről és megoldások

A házassági vagyonjogi szerződések iránti érdeklődés tapasztalom szerint továbbra is stagnál – mondja dr. Nahm Judit családjogi ügyvéd. – A praxisomban legalábbis nem látok jelentős elmozdulást: vannak ügyfelek, kötünk ilyen szerződéseket, de ez messze nem mondható általánosnak.