Miért vesszük meg a hamisítványt, ha tudjuk, hogy hamis? Miért tűnik néha jó döntésnek olcsóbban hozzájutni egy luxuscikk látszatához – és mibe kerülhet ez valójában? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a CMCS – Mire Kattan? rendezvényén tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői, akik a divat, a parfümök és a dohánypiac felől közelítették meg a hamisítás és a feketekereskedelem jelenségét.
A Mire Kattan? a Central Médiacsoport szakmai konferenciasorozata, amely a fogyasztói szokásokat, a média, a marketing és az üzleti élet aktuális trendjeit járja körül ismert szakértők és iparági szereplők részvételével.
A beszélgetést Pácsonyi Daniella, a Central Médiacsoport kereskedelmi igazgatója moderálta, a kerekasztalnál Mérő Péter divattervező, a MÉRŐ brand alapító-tulajdonosa, Zólyomi Zsolt parfümőr, a Le Parfum parfüméria alapító-tulajdonosa, Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország Kft. külső kapcsolatok szakértője, valamint Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, kommunikációs szakértő foglalt helyet.
Miért választjuk a hamisat az eredeti helyett?
Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szerint a válasz a jelentésben keresendő. Egy márka nem csupán egy tárgy, hanem történetek, értékek és üzenetek összessége – és aki hamisítványt vásárol, valójában ebből a jelentésvilágból próbál magának egy szeletet kihasítani, olcsón. A szociálpszichológus szerint ez azonban végső soron önbecsapás: aki hamisítványt választ, lemond mindenről, ami a tárgyon túl van – legyen szó garanciáról, minőségbiztosításról vagy arról a háttérmunkáról, amit a legtöbben nem is látnak egy eredeti termék mögött.
Mérő Péter, aki divattervezőként napi szinten szembesül a másolás kérdésével, úgy fogalmazott: a közösségi média világa maga is egy hamis kép sokszor – ráadásul olyan mintát erősít meg, amiben azt hisszük el másoknak (és önmagunknak), hogy birtokunkban van valami, amire valójában csak vágyunk.
Ez is érdekelhet: Tudtad, hogy az olívaolajat is hamisítják? Így szúrhatod ki a hamisítványt
Zólyomi Zsolt, aki parfümőrként és kereskedőként is találkozik a jelenséggel, egyszerűen fogalmazott: az emberek azért szeretik a hamisítványt, mert olcsóbb. Csak épp nem veszik számításba, hogy egy ismeretlen összetételű folyadékot fújnak a bőrükre, ami akár súlyos allergiás reakciót is kiválthat.
Zólyomi Zsolt parfümőr, a Le Parfum parfüméria alapító-tulajdonosa
A feketekereskedelem nem csak divat- és luxuscikkeknél jelent veszélyt
A kerekasztal-beszélgetés egyik központi témája volt, hogy a hamisítás és az illegális kereskedelem messze nem csak a ruhák és parfümök piacán okoz problémát – sőt, vannak iparágak, ahol a kockázatok ennél is súlyosabbak.
Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország Kft. szakértője szerint a dohányipar különösen kitett ennek a jelenségnek, és a probléma az elmúlt években új formákat öltött. Mint elmondta, az árérzékenység az egyik kulcstényező – csakhogy a fogyasztók ritkán gondolnak bele, hogy a hamisítvány vásárlása valójában negatív megtakarítás is lehet: amit az utcán, parkolóban vagy gyanús weboldalon megspórolunk, azt könnyen visszafizethetjük egy egészségügyi probléma kezelésére fordított összeggel.
Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország külső kapcsolatok szakértője és Mérő Péter divattervező, a MÉRŐ brand alapító-tulajdonosa
Hajdu Márton kiemelte, hogy Magyarországon különösen a nikotintartalmú termékek feketekereskedelme jelent egyre nagyobb kihívást. Az ízesített folyadékkal működő eszközök (vape-ek) forgalmazása és online értékesítése is tilos az országban, ennek ellenére sokan ismerősöktől, interneten keresztül szereznek be ilyen termékeket – anélkül, hogy tudnák, pontosan mit is vásárolnak. Mint hangsúlyozta, a legális árusítóhelyeken nem véletlenül szerepel a 18 éves korhatárt jelző piktogram, és a feketekereskedelem – a többi között – ezt is szándékosan figyelmen kívül hagyja.
Ez is érdekelhet: Otthoni mézteszt pár perc alatt – Ezekkel a trükkökkel leleplezheted a hamisítványt
A probléma nemzetközi dimenzióit jól illusztrálja egy friss kutatási adat is, amelyre Hajdu Márton hivatkozott: a Fraunhofer kutatóintézet legújabb jelentése szerint az európai vape-piac 48 százaléka nem rendelkezik megfelelő engedélyekkel, és ezen termékek 38 százaléka hamisítvány. Ahogy fogalmazott: ezek a vegyületek nem a bőr pórusain szűrődnek át, hanem azonnal bejutnak a szervezetbe – ezért a kockázat itt különösen magas.
A beszélgetés során szó volt arról is, hogyan alakult át a feketekereskedelem az évek alatt
Hajdu Márton szerint a határ menti, csomagtartóból zajló illegális cigarettaárusítás visszaszorult, de a digitalizáció új csatornákat nyitott meg az illegális szereplők számára. Mint kiemelte, az online vásárlás során lényegében magának a platformnak szavazunk bizalmat – ám Magyarországon nem véletlenül tilos a dohánytermékek internetes értékesítése és vásárlása, hiszen az életkor-ellenőrzés ebben a formában nem garantálható.
Beszélt arról az extrém esetről is, amikor a litván határnál hőlégballonokkal próbáltak dohányterméket csempészni, és arra is rávilágított, hogy az uniós tagállamok eltérő szabályozását kihasználva a bűnszervezetek gyakran legális tevékenység mögé rejtve árusítják az illegális termékeket.
Hogyan ismerhetjük fel, ha hamisítványt vásárolnánk?
A kerekasztal résztvevői szerint a tudatosság a legjobb védelem. Hajdu Márton azt javasolta, hogy mindenki tegye fel magának a kérdést: miért ennyire olcsó az adott termék? Ha egy ajánlat gyanúsan kedvező, és nem magyarázható egyszerűen az adóelkerüléssel, érdemes óvatosnak lenni. Mint mondta, az illegális vape-eket kínáló weboldalak gyakran minőséginek és hivatalosnak tűnnek – akár magyar nyelven, akár „Magyarország hivatalos márkakereskedője” feliratot viselve –, miközben Magyarországon ilyen termékeket sehol, online pedig különösen nem lehet legálisan forgalmazni.
Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus
Az ilyen termékek mögött szerinte gyakran ellenőrizetlen körülmények között, ismeretlen összetevőkből összeállított eszközök állnak. Dr. Szvetelszky Zsuzsanna pszichológiai szempontból is megerősítette, hogy van különbség az eredeti és a hamis termék fogyasztói élménye között: kutatások szerint a márkás termék önmagában is megnöveli az élvezet értékét, miközben a hamisítvány választása kettős önbecsapáshoz vezethet.
Mérő Péter hozzátette: a vásárlók ritkán gondolnak bele, mennyi munka, idő és kitartás van egy márka, egy termék története mögött – ezt a munkát tapossák földbe azok, akik a végeredményt egyszerűen lekopizzák.
A szakértők tanácsa: ne csapjuk be magunkat
A beszélgetés zárásaként a résztvevők egy-egy tanácsot fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, miért nem érdemes hamisítványt vásárolni
Mérő Péter szerint érdemes arra is gondolni, hogy egy eredeti termék mögött sokszor évek munkája, kitartása és alkotói munka áll, amit egy hamisítvány egyszerűen lemásol. Tanácsa egyszerű volt: „Ne csapjuk be magunkat. Ne tegyük ezt magunkkal. Mert az, hogy ez milyen globális eredményekkel jár, az köztudott, de magunkat ne tegyük ki ennek.”
Arra utalt, amire Hajdu Márton is felhívta a figyelmet. Történetesen arra, hogy a hamisítványokkal elért spórolás valójában „negatív megtakarítás”: amit elsőre megnyerünk, azt később akár többszörösen is elveszíthetjük egy egészségügyi probléma vagy más kár miatt.
Hozzátette, hogy a hamisítványok nemcsak az egyéni pénztárcának ártanak, hanem a gazdaságnak is: adókiesést okoznak, miközben a bűnszervezeteket gazdagítják, ami végső soron a munkahelyekre és a közszolgáltatások finanszírozására is negatív hatással lehet. Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szerint sem érdemes hazugságot venni és becsapni önmagunkat – aki árkategóriától függetlenül valódi terméket választ, tudatosabban él, mint aki egy hamisított luxuscikket visel.
A beszélgetés végén Zólyomi Zsolt egyetlen kérdésben foglalta össze a lényeget: „Mi értelme van hamisított szemétbe fullasztani az életünket?”
A kerekasztal-beszélgetés egyértelművé tette: a hamisítás és a feketekereskedelem nem egyetlen iparág problémája, hanem olyan jelenség, amely a divattól a kozmetikumokon át a dohányiparig sok területen veszélyezteti a fogyasztók egészségét, pénzét és a gazdaság egészét is. A tudatos, körültekintő vásárlói magatartás – akár ruháról, parfümről vagy nikotintartalmú termékről van szó – minden szakértő szerint az első és legfontosabb védelmi vonal.
Kiemelt képünkön: (balról jobbra) Pácsonyi Daniella, a Central Médiacsoport kereskedelmi igazgatója, Zólyomi Zsolt parfümőr (Le Parfum parfüméria), Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, Hajdu Márton, Philip Morris Magyarország Kft. külső kapcsolatok szakértő, Mérő Péter divattervező (MÉRŐ brand)
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!